BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az itt elõttem fekvõ aláírástömkeleg azt hiszem, kiegészíthetõ lenne, még ezt a Házat is betöltõ aláírásmennyiséggel, amely mind azt reprezentálná, hogy milyen végtelenségig leromlott, lepusztult állapotban van ennek az országban az infrastruktúrája. És mintha csak folytatnánk a délelõtti ülést, elmondhatjuk, hogy a "templom egere" szegénységûvé vált a központi költségvetés. Nem tud eleget tenni mindannak a teljesen jogos és - gondolom ilyen vagy más formában, de - megalapozott elvárásnak, amelyet az ország lakossága vele szemben támaszt. Csak a hiányon tudunk osztozkodni a helyi közösségek és a központ között. Errõl - ismétlem - a délelõtti ülésen elhangzott megjegyzések kapcsán többször is szó került. Hogy azonban a konkrét tárgyra térjek - és ne haragudjanak, ha kicsit hosszadalmasabb leszek -, de több ízben kerestek már meg, de azt mondhatom, szinte nap mint nap, hasonló ügyekkel, nem a Parlament nyilvánossága elõtt, hanem csak hivatali szombámban vagy levélben, vagy személyes megkeresés formájában. Nagyon sok az eszkimó, Hölgyeim és Uraim, és igen kevés a fóka. Tehát nagyon sok jelentkezõ van, mert minden igény a maga módján jogos. Ezért kérem a tisztelt Képviselõtársakat, a tisztelt Házat, hogy hallgassa meg ezt a helyzetjelentést, ami körülbelül képet ad arról, az állami zárolt vagyont kezelõ intézet körébe tartozó témákról, amelyekben ez is egy, ami elõttünk áll. A munkásõrség felszámolása során - most már pontosított adatok alapján, miután az ingatlan-nyilvántartás szinte használhatatlan volt - 143 ingatlant és 4 befejezetlen beruházást vettünk át a zárolt vagyon körébe. A 143 ingatlan igen változatos módon, de döntõ többségükben jogilag rendezetlenek voltak, telekkönyvi bejegyzés hiányzott teljes egészében, más kezelõ területén hozták létre az objektumot stb. A mai napig száz objektum helyzetét sikerült tisztázni úgy, hogy azok végleges használata a vonatkozó rendelkezések értelmében lehetõvé vált. Ebbõl jelen pillanatig 60 került elidegenítésre, 59 kezelõváltoztatás átruházása útján, egy pedig térítés ellenében tartós bérletbe. A minisztertanácsi határozatok alapján átadott ingatlanok 37 százaléka oktatási célt, 35 százaléka egészségügyi és szociális célt, 16 százaléka egyéb - rendõrség, bíróság, alapítványok elhelyezése - célját szolgálta. A lõterek közül hét - az átadott ingatlanok 12 százaléka - továbbra is lõtérként funkcionál, miután azok további hasznosítása is közösen történt a körzetükben elhelyezkedõ fegyveres erõk és testületek által. Valamennyi kormánydöntést egy úgynevezett tárcaközi bizottság készített elõ, melynek az érdekelt tárcán kívül az érintett helyi vagy megyei tanács képviselõje is tagja volt. Természetesen mindig az akkori. A bizottság véleményünket figyelembe vette a döntésre elõkészített elõterjesztésben. Az õ véleményüket, bocsánat, a sajátunkat meg az övéket is. Az 1990. március 29-i minisztertanácsi ülést elõkészítõ tárcaközi bizottság annak érdekében, hogy a preferált célok mellett realizálódjon a Kormánynak az a célkitûzése is, hogy a munkásõrvagyon hasznosítása költségvetési bevételt eredményezzen, kettõ usque négy milliárd forint nagyságrendben. Azt javasolta, hogy kerüljenek kiírásra azon objektumok, amelyek elidegenítése térítés mellett történhet. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a költségvetési bevétel felhasználása nem determinált, és nem jelenti egyértelmûen a folyó felhasználásban való felemésztést. Mindenesetre a pénzre nagy szükség van. A Kormány akkor ezeket a célokat, amelyeket térítésmentesen társadalmi célokra lehet átadni, illetve, amelyeket térítés ellenében írnánk ki, elfogadta. Ennek alapján mértük fel a megmaradt ingatlanok, az összingatlanok 40 százalékát, amelyek közül egyesek, amelyek a legracionálisabban hasznosíthatók, hogy azokat írjuk ki versenypályázatok céljaira. Ennek eredményeképpen hirdettünk meg 14 ingatlant hazai, öt ingatlant nemzetközi hasznosításra. Ebbõl kettõt vegyesvállalati formában vagy részvénytársasági formában, a többit pedig nyílt licites árverésre. Az értékesítésre tervezett ingatlanok aránya az összingatlanokból mindössze 19 százalék. Szeretném hangsúlyozni, hogy a volt munkásõrség objektumai túlnyomó részben állami forrásból vagy állami vállalatok költségeinek terhére, vállalati kapacitások, sok esetben vállalati anyagok felhasználásával és csak kisebb részben a helyi tanácsi támogatásból részesültek. A forrás alapvetõen az össznemzet munkájának a gyümölcse volt, ezért bármennyire indokolt a helyi közösségek igénye, amelyet eddig is lehetõségeink mértékében tiszteletben tartottunk, figyelembe kell vegyük az összérdeket, az annak hasznához való jogát, ezen objektumok értékesítésének hasznához való jogát. Nem lenne ugyanis igazságos, ha csak a terheket viselné az össztársadalom, de egy-egy ingatlan, amely az egész nemzet pénzébõl létesült, hogy úgy mondjam, kizárólag egy kisebb közösség érdekében hasznosulhatna. Az ingatlanok eddigi hasznosításából egyébként mind a mentõszolgálat, mind Vas megye részesült térítésmentesen. Három volt munkásõrobjektumot - Bonyhád, Dorog, Mezõkovácsháza - mentõállomás céljára adtuk át. Vas megye pedig a részleges csapatkivonások során Szombathely városban megkapta a szovjetek által kiürített lakásokat és a laktanyát. Szombathely város térítésmentesen megkapta a volt MSZMP megyei, városi székházát, valamint az oktatási igazgatóságot oktatási intézmények elhelyezése céljából. A közelmúltban, amikor Pál László képviselõ arra hívta fel a tisztelt Ház figyelmét, hogy a Kormány kezeli az egykori MSZMP vagyonának zömét és a munkásõrség volt vagyonát is, ami értékesítve jelentõs költségvetési bevételhez juttathatná a Kormányt, ne korlátozzák a Kormány ilyen célú tevékenységét. Köztudott, hogy a volt MSZMP vagyonának hasznosítása, szétosztása gyakorlatilag térítésmentesen történt meg, és mint a bevezetõmben mondtam, a munkásõrség vagyonából is eddig mindössze egy, az is kedvezményes, preferált áron lett biztosítva, hogy csúnyán fejezzem ki magam. Kérem tehát a tisztelt Házat, hogy vegye szíves tudomásul, mondhatnám azt is, hogy hagyja jóvá, hogy az ingatlanok 19 százalékára most kiírt pályázatokat a Kormány lefuttathassa. Az elért bevételbõl a helyi közösség a létesítésben való közremûködése arányában részesüljön. A pályázat esetleges sikertelensége esetén a meghirdetett objektumok hasznosítására ugyanaz az ad hoc bizottság legyen illetékes, amelynek a létrehozása már folyamatban van és amelyre már egy korábbi alkalommal utaltam. Ebben az érintett tárcák, a parlamenti pártok és a helyi közösség képviselõibõl összeálló bizottságnak lenne a feladata, hogy mérlegelje a legcélszerûbb hasznosítás módjait. Hiszen az interpelláció tárgyában szereplõ konkrét ingatlanra is számos más szerv is ugyanolyan megalapozottsággal tart igényt, és nagyon nehéz a különbözõ, társadalmilag szükséges célok között rangsorolni: a megyei bíróság, a Népjóléti Minisztérium és az Országos Mentõszolgálat. Gyõrben és Nyíregyházán is hasonló módon igényli a munkásõrbázist. Reális döntés tehát csak ilyen átfogó elemzés és komplex javaslat alapján képzelhetõ el. A létrehozás alatt álló ad hoc bizottság a továbbiakban állást foglalna a még meg nem hirdetett, a jogilag még nem rendezett ingatlanok hasznosítása tárgyában is. Ily módon a továbbiakra nézve megalapozott és társadalmilag kontrollált javaslat kerülne a Kormány elé, amelyrõl készségesen tájékoztatjuk a Parlamentet is. Köszönöm a figyelmüket, és kérem az elfogadást. (Taps a jobb oldalon.)