HORN GYULA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Én azt hiszem, teljes mértékben igaza van Kónya Imrének abban, amikor a délelõtt úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati törvénytervezet súlyos - azután, ahogy tovább ragozta -, mondhatni drámai helyzetben van. Természetesen mint ellenzéki képviselõ azt is hozzá szeretném ehhez tenni, hogy a helyzetet kiváltó okok teljesen mások - a mi megítélésünk szerint -, mint ahogy Kónya Imre azt megfogalmazta. Azért azt is aláhúznám, hogy van jó is a törvénytervezetben az önkormányzatokat illetõen. Két dolog: az egyik az, hogy egyetértenek mind az ellenzéki, mind a koalíciós pártok, hogy szeptember 30-án helyhatósági választásokat kell tartani, és ezeknek nagy a jelentõségük. A másik: abban is egyetértünk - jelenlévõ pártok -, hogy az önkormányzatok létrehozása egy új fejezetet nyithat Magyarország demokratikus átépítésének folyamatában, a fõváros és a vidék kapcsolatában, valamint a helyi településeknek az életében is. Ezekben tehát egyetértünk, és - megítélésem szerint - a kiutat e két, konszenzusra talált kérdés megközelítésébõl lehet megfogalmazni. Mire gondolok konkrétan? Elõször is arra, hogy létezik - méghozzá a régi Kormány már elkészítette a szakértõivel - egy régi önkormányzati törvény, egy olyan önkormányzati törvénytervezet, amelyet a szakértõk kimunkáltak, széleskörûen meg is vitattak, azonban ezt törvénytervezet formájában elõterjeszteni idõ hiányában nem lehetett, és ezért nem emelkedett törvényerõre, nem került törvénybe iktatásra. Az elõttünk fekvõ törvénytervezettel kapcsolatban a következõt szeretném mondani. Azt, hogy a beterjesztett kormány-törvénytervezet helyesen deklarálja a legfontosabb alapelveket. Mindenekelõtt azt - én legalábbis ezt olvasom ki a tervezetbõl -, hogy biztosítani kell ebben az új önkormányzati törvényben a demokratikus hatalomgyakorlás és az önkormányzatok, helyi hatóságok önálló tevékenységét, valamint a helyi közügyek átfogó igazgatását. Ezt a törvénytervezet deklaráció, alapelv formájában megfogalmazta. Ugyanakkor az is tény, hogy a törvénytervezet ezeket az alapelveket már kevésbé képes érvényesíteni az egyes szakaszokban konkrét megfogalmazásokban. Engedtessék meg, hogy három alapvetõ dologra hívjam fel a figyelmet. Elõször is arra, hogy talán a törvénytervezet legkomolyabb fogyatékossága - s ezt többen szóvá tették, s ez megítélésem szerint alapvetõ kérdés -, hogy hiányoznak a települési önkormányzatok mûködésének alapjaihoz nélkülözhetetlen biztosítékok, illetve ezeknek a megfogalmazásai, a törvénytervezetbe való beépítése. Így mindenképpen rendezésre várnak a leendõ önkormányzatok gazdálkodási, tulajdonviszonyi, tulajdonjogi és egyéb kérdései. Másodszor: a tervezet nem teremti meg a törvényi garanciákat a helyi önkormányzatok önállóságára és a központi hatalom esetleges diktátumának ellensúlyozására vonatkozóan. Sõt - s ez a harmadik elem -, mivel ez a demokratikus igazgatásnak, önigazgatásnak egyik fontos alapokmánya lenne, sajnos hiányzik a törvénytervezetbõl egy sor olyan döntés, illetve törvény, amely biztosítja az állampolgárok közvetlenebb beleszólási jogait az önigazgatási, önkormányzati testületek mûködésébe. Felmerül az is ezzel összefüggésben, hogy vajon a Kormány felügyelni akarja-e az önkormányzatokat, vagy tényleges önkormányzatokat akar-e létrehozni. Én azért szeretném ezeket aláhúzni, mert - megítélésem szerint, s errõl már egy tisztelt képviselõtársam szólt - a mostani önkormányzatitörvény- tervezet ügye nem a Kormányé elsõsorban, és nem a kormánykoalícióé, hanem mindannyiunké. Politikai váltógazdálkodás lesz ebben az országban, tehát bármikor a mai kormánykoalíció ellenzéki pozícióból netán és fordítva viszonyulhat a kérdéshez. Nem beszélve arról, hogy az önkormányzatok létrehozása alapvetõ politikai rendszerbeli ügy. Ami az SZDSZ javaslatcsomagját illeti, az én megítélésem szerint ebben nagyon sok fontos kérdés fogalmazódik meg, és hozzákapcsolódóan még több önálló képviselõi javaslat is van, amely végül is az én számomra ma már mostanra áttekinthetetlenné teszi a helyzetet. Anélkül, hogy kétségbevonnám bármelyik módosító javaslatnak a jogosságát, ki kell mondanom, hogy így aligha jutunk elõbbre. Az is kérdéses számomra - az eddigi parlamenti gyakorlatból kiindulva -: ha ezek a módosító javaslatok bekerülnek az illetékes bizottságokba, ott nem mûködik-e a szavazógép, mint ahogy eddig mûködött: általában elutasították az ellenzéki módosító javaslatokat. Azt hiszem, hogy eddig ez volt a gyakorlat, s feltehetõen ez a sors vár a további módosító javaslatokra is. Olyan helyzet alakult ki tehát, hogy aligha képzelhetõ el, hogy az eddigi módon el tudjuk érni azt, hogy a választások közeledtével - alig két és fél hónap van hátra - ténylegesen megszületik egy olyan önkormányzati törvény, amely biztosítja a választások zavartalan lebonyolítását, s egyáltalán az önkormányzatok mûködésének az elkezdését. Éppen ezért ebbõl a zsákutcából valamiféle kiutat kellene találni. Tisztelettel a képviselõtársaim iránt, a következõt szeretném javasolni. Azt szeretném javasolni, hogy a hat parlamenti párt és a függetlenek csoportja jelöljön ki két-három képviselõt a maga soraiból, egyenlõ arányban vegyenek részt, tehát ne a bizottságokban érvényesülõ elv jelenjen meg itt is, s július végéig - tehát július következõ hetében - terjessze ide a Parlament elé azokra az alapvetõ kérdésekre vonatkozó javaslatokat, amelyek keretet, szervezeti feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy megkezdõdhessen a tényleges önkormányzati mûködés, illetõleg a választásokat le lehessen bonyolítani. Az aligha képzelhetõ el tudniillik, hogy mindazokat az említett tulajdonjogi, gazdálkodási és egyéb kérdéseket ez a Parlament a választásokig törvénybe tudja iktatni. Hozzáteszem, még nem is került elé az önkormányzati választásról szóló törvénytervezet, vagy legalábbis miniszteri expozé még nem volt. Azt javaslom tehát, hogy az alapvetõ kérdésekben és az összes többi - önkormányzatokkal összefüggõ - lényegi ügyeket pedig a Kormányzat terjessze be a Parlament elé. Ez a tiszteletteljes javaslatom. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)