UNGÁR KLÁRA (FIDESZ): Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az önkormányzati törvényjavaslatról valóban három hete folyik a házban a vita. Az elsõ héten a Fiatal Demokraták frakciója nevében Kövér László mondta el ezt a beszédet, általános véleményét fogalmazta meg, az elvontságnak talán egy magasabb szintjén foglalta össze a véleményüket, és utána haladtunk a konkrétumok felé. A következõ felszólalónk Áder János volt, aki az önkormányzati törvénytervezet elsõ három fejezetéhez mondta el azokat a módosító javaslatait, amelyeket benyújtott, és indoklást fûzött hozzájuk. A következõ felszólaló Mádi László volt, aki elmondta, két konkrét kérdésrõl beszélt, a társadalombiztosításról és az elmaradott térségekrõl. És belekezdett abba a munkába, amit most folytatnék, hogy a törvénytervezet gazdasági részéhez fûzzünk módosító indítványokat és indokoljuk õket. Szeretném elõre jelezni, hogy a részletes vitában fogok a 12 beadott módosító indítványról beszélni, most elmondanám azt, hogy három fajta módosító indítványunk lesz, vagyis van. Egy héttel ezelõtt adtuk be, 200-as számot viseli ez a módosító indítvány, nagyon remélem, hogy az elõttem felszólalóhoz is eljutott már és láthatták, hogy mik azok a konkrét észrevételeink, mik azok, amik a törvénytervezetben nem tetszenek nekünk, vagy úgy gondoljuk, hogy módosításra szorulnak. Módosító indítványaink elsõ típusa olyan, hogy próbáltuk a szövegben szereplõ felesleges mondatokat, illetve azokat a mondatokat eltörölni, amelyek egyéb más mondatokkal ellentétben állnak. A 200-as módosító indítványban ilyen a 2., 3., 6., 8. és l0. pontban felsorolt javaslat. A második típus az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos. A gazdálkodásnak három részével foglalkozunk. Egyenként ezek: valóban önálló költségvetése lehessen az önkormányzatnak, ahogy ez a tervezetben szerepel, ezért azt gondoltuk, hogy a forrás oldalt is tisztázni kell. A második kérdés - hogy valóban gazdálkodhasson az önkormányzat -, szét kell választani az alapellátásokra fordítandó anyagi eszközeiket, illetve azokat az eszközöket, amelyekkel vállalkozhat. A harmadik probléma, hogy az alapellátást hogyan tudja ellátni, milyen forrásai, milyen kötelezettségei vannak. Indítványomban a 7., 9., és 10. pontban sorolom fel azokat a módosító indítványokat, amelyek gondolom elõsegítik ennek a három kérdésnek a tisztázását. A harmadik-féle probléma - tulajdonképpen a másodikhoz kapcsolódik - az önkormányzat vagyona. A legtöbbet - az önkormányzati törvénytervezetben a legtöbbet - a záró rendelkezésekben olvashatunk az önkormányzat vagyonára vonatkozóan - azt gondolom, nem eleget. Szeretnék egy múlt heti újságcikkbõl - Magyar Hírlap, Diczházi Bertalan, a Magyar Demokrata Fórum, pontosabban a Kormány tanácsadója - felolvasni, mert teljesen egyetértek Diczházi Bertalannal. "Természetesen a helyi önkormányzatok a feladatnak megfelelõen rendelkeznének vagyonnal, így az önkormányzat területén elfekvõ földdel, kommunális vállalatokkal, a tanácsi költségvetési üzemekkel, a jelenleg tanácsi kezelésben lévõ ingatlanokkal, épületekkel, valamint a privatizációs bevételek egy része az önkormányzatokhoz kerülne." Törekvésünk az, hogy ezek, a Kormány tanácsadója szerint is szükséges javak, illetve eszközök valóban az önkormányzatokhoz kerüljenek és ebben a törvényben explicit módon kifejtésre, felsorolásra kerüljenek. Módosító indítványunk arra vonatkozik, hogy a törvény szövegében benne legyenek tételesen a Diczházi Bertalan által említett ingatlanok, földek, javak, eszközök. Már hallom, amint mondják - mint az elõzõ felszólaló is említette -, hogy nem kell az önkormányzati törvénybe ezeket belevenni, hiszen számos egyéb törvényben lehet ezeket szabályozni. Az érdekesség kedvéért hadd soroljam fel - sokan említették, mi csokorba gyûjtöttük -, hogy a IX., X. fejezethez, illetve a záró rendelkezésekhez hány törvényt kell megalkotnunk, illetve módosítanunk ahhoz, hogy az önkormányzatok valóban gazdálkodni tudjanak, forrásaik legyenek, vagyonaik lehessenek: - a Polgári Törvénykönyvet kell módosítani, - az állam kizárólagos tulajdonát felsoroló törvényt kell megalkotni, - a társadalombiztosítástól átvett bevételeket kell szabályozni, - a helyi adók kivetésérõl kell egy törvényt alkotni, - az illetékrõl szóló törvényt kell módosítani, - az államháztartásról szóló törvényt kell módosítani, - az átengedett adók körérõl és mértékérõl kell egy törvényt alkotni, - a költségvetésrõl szóló törvényt kell módosítani, - a céltámogatások mértéke és feltételei címû törvényt kell megalkotni, - a földrõl szóló törvényt kell módosítani, - a privatizációról szóló törvényt kell megalkotni, - a számviteli törvényt kell módosítani, - az információs törvényt kell megalkotni. Ehhez még hozzátennék egy-két törvényt, de ezek szükségesek. Minden módosító indítványunk mögött az a logika munkál, hogy ezeknek a törvényeknek a kidolgozása elõtt a fõbb alapelveket az önkormányzati törvény szögezze le. Akkor lehet ezeket a törvényeket kidolgozni - 13-16 törvényrõl van szó -, ha az alapelveket, a fõbb irányvonalat az önkormányzati törvény tartalmazza. Indítványunk csak arra vonatkozik - tudomásul vesszük, hogy a 16 törvényt meg kell alkotni -, hogy a fontos kulcsszavak és kulcsmondatok az önkormányzati törvénybe belekerüljenek. Két olyan problémát említenék, ami nem egyértelmûen gazdasági, vagy csak részben gazdasági. Az egyikrõl még nem nyújtottunk be módosító indítványt, most szeretnék: ez az önkormányzatok gazdálkodásának az ellenõrzése. Az önkormányzatok gazdálkodásának ellenõrzésével kapcsolatban a törvénytervezet olyan költséges feladatot ró az önkormányzatra azáltal, hogy auditáló, illetve könyvviteli ellenõrzõ magáncégeket kell megbízni az ellenõrzéssel, ami azt gondolom, hogy kis önkormányzatok esetében igen nagy teher. Módosító indítványunk arra fog vonatkozni, hogy a már létezõ, dolgozó Állami Számvevõszéknek legyenek regionális irodái és a Számvevõszék regionális irodáinak kelljen - az állami költségvetési pénzbõl - az önkormányzatok gazdálkodását kötelezõen ellenõrizni. A másik probléma, ami nem gazdasági probléma; a törvény felhatalmazza az ágazati - ez esetben a belügy - minisztert arra, hogy információkat kérjen és kapjon az önkormányzatoktól. Most én fogom azt mondani, hogy ez egy másik törvény jogkörébe tartozik, szeretném, ha ebbõl a törvénybõl kimaradna. Az információs törvénynek kell szabályozni azt, hogy melyik miniszter milyen információszolgáltatásra kötelezheti az önkormányzatot. Én azt hiszem, hogy a fontosabb gazdasági adatokat a Központi Statisztikai Hivatalnak kell szolgáltatnia, egyéb információkat pedig nem nagyon lehet elvárni az önkormányzatoktól kötelezõ erõvel, hogy a belügyminiszter rendelkezésére bocsássa. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)