DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Elnök Úr! Elõrebocsátom, hogy hozzászólásomat nem a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti csoportja nevében, hanem a Jászság, képviselõi területem képviseletében mondom el. Megelégedésemre szolgál, hogy ebben a térségben több olyan parlamenti párt helyi szervezete támogatott felszólalásom elmondásában, akik közül a kormányzópártban is megtalálhatók Az elõttünk fekvõ törvénytervezet elsõ mondata a bevezetésben az Országgyûlés nevében kinyilvánítja, hogy hazánk haladó önkormányzati hagyományait követi eme törvénykezési rendelet. Torgyán képviselõ úr elõzõ hozzászólásában már említette az 1886. évi XXI. törvénycikket, amelyhez képest ez nem jelent haladást. Mélyen egyetértek vele, tehát a kérdés; mihez képest haladás ez a törvénytervezet? Remélem, nem ahhoz, hogy a vármegyei önkormányzatban, az önkormányzati képviselõtestületben ülõ atyáknak elrendeli esetleg a díszmagyar viseletét. De hogy komolyra fordítsam a szót - így az ülés befejezése elõtt -, a vármegyerendszerrel párhuzamosan annak idején szabad területi rendszer is létezett. Ehhez tartozott a Jászság, a Nagykunság, a Kiskunság - itt soha nem ismerték el, így nem is alkalmazkodtak az akkori vármegyei önkormányzatokhoz, vagy belsõ, hierarchikusan kiépített kormányzati testületekhez. Sajnálatos módon, ez az egység önállóságát nem tudta fenntartani, 1876-ban elveszítette - jóllehet, 1745-ben még 225 ezer aranyforintért a jászok szabad függetlenségüket visszavásárolták Mária Teréziától. Azokat a családokat a Liber Fundi tartalmazza, akik hajlandók voltak pénz is áldozni szabadságukért. Személy szerint nekem négy felmenõm is ebben a sorban szerepelt. Amennyiben akceptálja a kormányzó párt a Kisgazdapárt igényét a 47-es föld iránt, mint apáik õsi jussához, úgy kérem, szíveskedjenek akceptálni azt is, hogy a Jászság függetlenségéért már nagyon sokat áldozott. Ez a függetlenség, sajnálatos módon, a mai napig nem valósulhatott meg - épp a megyerendszer ilyen hierarchikus felállása miatt. Most eljött az a pillanat, amikor végre az állampárt által ránk kényszerített - Roszik Gábor által helyesen említett - szovjet típusú rendszert le tudjuk bontani, az államigazgatásban valódi önkormányzatokat vezethetünk be, akkor talán illene olyan területekre is figyelemmel lenni, ahol a helyi adottságok, a helyi vonzáskörzet, a szabad önrendelkezés jogát biztosítja mindenféle vármegye vagy egyéb másodfokú testületek akármilyen korlátozott befolyása nélkül is. Nem szabad elfelejteni azt, hogy a törvénytervezet a megyei jogú városokat létszámhoz kötötten állapítja meg - 100 illetve 60 ezer lakossal próbálja meg elfogadtatni. Véleményem szerint nem a lakosok száma a meghatározó, hanem az a vonzáskörzet, amelyet egy-egy város vagy környéke a saját struktúrájával, lehetõségeivel befolyásolni tud - ez semmiképpen sem létszámhoz kötött. Lehet, hogy ebben a hozzászólásban kicsit a lokálpatriotizmus, a jövõtõl való félelem - mert már olyan sok rosszat tapasztaltunk - motivál engem, de mindenképpen nyugodtabb lennék, ha a pártunk által elõterjesztendõ területi társulás formáját fogadná el a Parlament, biztosítva azt, hogy ezek a valódi önkormányzatok, ezek a valódi társulások szabadon rendelkezhessenek jogaikkal és szabadon vállalhassanak - természetesen - kötelezettségeket is. Remélem, hogy ez a struktúra, amely ebben a törvénytervezetben megjelenik, nem azonosítható a délelõtti fölszólalásban elhangzott kijelentéssel, miszerint netalán a törvény célja az volna: a kiskorú nép kezébõl vegyük ki a demokrácia borotváját. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)