TARNÓCZKY ATTILA (MDF): Köszönöm Elnök Úr. Megígérem, hogy nem fogok kérdezni senkitõl semmit. Tisztelt Ház! Nehéz lenne túlbecsülni az elénk terjesztett törvényjavaslat jelentõségét. Ha egy országban jól mûködnek, erõsek az önkormányzatok, akkor ezzel megteremtik a mûködõképes Parlament lehetõségét. Sajnos, azt hiszem, hogy ez a kijelentés fordítva nem igaz. A nálunk kialakult többpárti parlamenti rendszer ma még jól érzékelhetõ gyengéit részben magyarázza, hogy az önkormányzatok megteremtésének és mûködésbe hozatalának idõ- és energiaigényes folyamata, feladata még elõttünk áll. Az önkormányzatoknak olyan rendszerét kell kialakítanunk, amelyben a lehetõ legkevesebb helyi döntés függ külsõ felügyelettõl, mert a helyi politika csak így képes a helyi érdekeknek megfelelni. Éppen ezért kulcsfontosságú a törvényjavaslat X. fejezete, amely az önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatával, illetve az önkormányzati jogok védelmével foglalkozik. A korábbi tanácstörvény a demokratikus centralizmus kétes elvét követve központi érdekeknek alárendelt, végsõ soron pártirányítás alatt álló tanácsokat hozott létre. A kemény központosított irányítás, az Országgyûlés mérsékelt, ezzel szemben az Elnöki Tanács túltengõ szerepe és hatalma jellemezte ezt a szervezeti felépítést. A Minisztertanács irányító jogköre rendkívül erõteljes volt, és még napjainkig az. A miniszter kapcsolata a tanácsokkal címû törvényfejezet pedig nemcsak sokrétû jogosítványokkal ruházta fel a minisztereket, de bizonyos korlátok között még a közvetlen utasítás jogát is megadta nekik. Ezzel a felfogással szakít következetesen az új önkormányzat törvényjavaslat. Az önkormányzatbarát központi államigazgatási kapcsolódás elfogadása teszi lehetõvé a rendszerváltás valóságos végigvitelét. A törvényjavaslat számol azzal, hogy a hatalmi ágak egymást kiegyensúlyozó rendszerében a helyi önkormányzatok elõbb-utóbb meghatározóan új jelleget kapnak és túllépünk az önkormányzatok egyszerû államigazgatási besorolásán. A javaslat - szakítva a kormányok eddigi irányítási gyakorlatával - utat enged a másik elképzelésnek, amely törvényességi felügyeletbõl, illetõleg ellenõrzésbõl áll. A helyi politika természetes közösségét, központját képviselõ önkormányzatok önállóságát garantálja többek között a X. fejezetben szereplõ felterjesztési jog és a sajátos jogvédelem is. A törvényjavaslat véleményem szerint a jogállamok legjobb példáit követve határozott biztosítékokkal vázolja fel az önkormányzatok és a központi államigazgatás új típusú kapcsolatrendjét. A szabályok többsége egyértelmû, itt csak a leglényegesebb rendelkezésekhez fûzök rövid értékelést: 1. Az önkormányzatok alapvetõ viszonyai változtatásának joga az Országgyûlésé. Szerepünk így kettõs. Az alapintézményekkel kapcsolatos döntések csak minõsített parlamenti többséggel születhetnek meg, míg vannak olyan önkormányzati elemek, önkormányzatok útján megvalósítható feladatok, amelyeket az Országgyûlés törvényben fog megállapítani. Az alkotmányellenesen mûködõ önkormányzatok feloszlatása, illetve a legfontosabb területszervezési elhatározások jelentõségük miatt szintén az Országgyûlés jogkörébe lettek sorolva. 2. A Kormány nemcsak jogosult meghatározni az önkormányzati hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat, de ugyanakkor kötelessége a végrehajtás feltételeinek a biztosítása is. 3. Lényegesen szûkül a tárcák, miniszterek önkormányzatokkal kapcsolatos jogköre. 4. Megemlítem az önkormányzatok felterjesztési jogát, amely az erõtlen közérdekû bejelentés intézménye helyett javítja annak esélyét, hogy az önkormányzatnak csakugyan köze legyen mindahhoz, ami a területén történik. Kezdeményezéseit pedig egyetlen szervezet se hagyhassa figyelmen kívül. 5. A javaslat intézményesíti az önkormányzati érdekképviseletet, amely korábban gyakorlatilag nem létezett. E jogi lehetõség súlyát növeli például az, hogy véleményezési joguk lesz az önkormányzatoknak jogszabályok és más állami döntések tervezetével kapcsolatban, sõt garanciális jelentõségû, hogy a véleményt a döntéshozó elõtt ismertetni kell. Enélkül az ország azonosulása csak a fent kitalált feladat végrehajtásaként valósulhatna meg. Többek között a felsoroltak biztosítják számomra azt, hogy az önkormányzatok nem a hatalom helyi szervei, hanem a helyi hatalom szervei lesznek. Hölgyeim és Uraim! Amikor elsõ mondatomban méltattam a törvényjavaslat jelentõségét, nem gondoltam annak tökéletességére is. Bár a javaslat összességében jó, és szerintem hatalmas elõrelépés a megfelelõ úton, tudom, hogy vannak javítható részei, lehet elõnyére változtatni. Ezért döntõ fontosságú, hogy a módosító javaslatokat - és gondolom, azok is beterjesztik javaslataikat, akik itt a törvény egészét elutasították; azt mondották, hogy használhatatlan -; tehát a módosító javaslatokat, függetlenül attól, hogy honnan érkeznek, függetlenül attól, hogy egyszerû vagy kétharmados többség kell a probléma szabályozásához, elfogulatlanul mérlegeljük, és ha a törvényjavaslat javára válnak, fogadjuk el. Ha nem ezt tesszük, idõtálló szabályozást nem tudunk alkotni, az annyiszor fog változni, ahányszor változik majd a kormányzati többség összetétele.Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)