DR. MIZSEI BÉLA (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Néhány észrevételt szeretnék elmondani a fõispáni intézménnyel kapcsolatban. A fõispán jogintézménye nem értékelhetõ pusztán a törvényjavaslat 96. és 98. szakaszai alapján. A törvényjavaslat logikáját és összefüggéseit szükséges elemezni ahhoz, hogy a jogintézmény valóságos tartalma minõsíthetõ legyen. Valószínûsíthetõ, hogy a zavart maga a fõispáni elnevezés és az ehhez tapadó, felhangokkal járó asszociáció okozta. A fõispán a Horthy- közigazgatásban politikai jellegû, jelentékeny hatalommal bíró kormányhivatalnok volt. Jogkörébe tartozott az önkormányzatok feletti ellenõrzés, a felügyelet, de rendelkezett közigazgatási típusú hatáskörökkel is. A mai törvényjavaslatban szereplõ fõispán nem a korábbi, némileg rekvizitumnak is mondható intézmény utánzását, változatlan tartalommal történõ visszahozatalát jelenti. A törvényjavaslat szerinti fõispán nem politikus, illetõleg csak annyiban, hogy a kormánypárt által a végrehajtó hatalom élére került miniszterelnök által kinevezett tisztségviselõ. Ez a fõispán tehát közigazgatási szakember, akinek a hatáskörét a törvényjavaslat, összevetve néhány más rendelkezéssel is, meglehetõsen szûk körre vonatkoztatva állapítja meg. Hadd jegyezzem meg itt mellékesen, hogy az ügyészség nem közigazgatási szakemberekbõl, hanem bírósági, illetve bíráskodásra, illetve ügyészségre képzett emberekbõl áll, és nem közigazgatási képzettségûek. A fõispán ellátja a helyi kormányzatok törvényességi ellenõrzését, a javaslat nem törvényességi felügyeletrõl szól, hiszen ez magában foglalná az intézkedési jogot is. A fõispánnak pedig intézkedési joga nincs. Ez egyértelmûen kiderül a javaslat további szabályaiból. Ezek például: a helyi önkormányzat döntését arra jogosult más állami szerv csak jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. Az önkormányzati jogokat, illetõleg az önkormányzat hatáskörének jogszerû gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetõleg a bíróság védi. De legfõképpen a fõispán a törvényességi ellenõrzés körében felhívja a képviselõtestületet a törvénysértés megszüntetésére, ha pedig az nem intézkedett, a fõispán kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a törvénysértõ önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését, a törvénysértõ határozat, belsõ szabályzat és egyéb döntés bírósági felülvizsgálatát. A fentiekbõl kitûnik, hogy a fõispán hatásköre kevesebb, mint a tanácstörvény szerinti megyei vb, vagy vb-titkári jogkör, hiszen a törvényességi felügyelet körében a megyei vb megsemmisíthette a helyi tanács és a vb jogszabálysértõ rendelkezéseit, a szakigazgatást érintõen pedig a vb- titkár felfüggesztési jogkörrel rendelkezett. Én nem tudom, hogy ez milyen hatással volt a társadalomra. Tudniillik én nem voltam se vb-titkár, se vb-tanácselnök, úgyhogy ezért nem tudok ezekbe az útvesztõkbe beletekinteni, én csak azt tudom, hogy ismerem a régi magyar közigazgatást, és ismerem azt az állapotot, amikor esetleg a kommunista párt, és általában a szélsõ baloldal kivételével a magyar társadalom a fõispán intézményét nagyon is elfogadta és tiszteletben tartotta. A fõispán a jogszabályban megállapított ügyekben elsõfokú hatósági jogkört gyakorol - vízügyi, közlekedési, útügyi hatáskörök, ritkán elõforduló, speciális szakértelmet igénylõ ügyek ezek -, és elbírálja a hatáskörébe tartozó jogorvoslatokat államigazgatási hatósági ügyben. Az önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlõek - mondja a törvény 4. §-a. Az említett hatósági jogkör, illetõleg jogorvoslati hatáskör-gyakorlás nem sérti ezt az elvet. Elsõ fokon kis számban gyakoroltak megyei szakigazgatási szervek eddig is hatósági jogköröket, például néhány vízügyi, közlekedési említhetõk ez ügyben, amelyek ritkán elõfordulók és speciális szakértelmet igénylõk voltak. A fõispán jogorvoslati hatásköre csak hatósági ügyekre terjed ki, amelyekben elsõ fokon a polgármester járt el, nem pedig az önkormányzati ügyekre. A képviselõtestület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek ugyanis helye nincs. Az önkormányzati jogkörben hozott polgármesteri vagy bizottsági hatósági határozat ellen kizárólag a képviselõtestülethez lehet fellebbezést benyújtani. Az itt említett fõispáni hatáskörök tehát nem csorbítják az önkormányzatok döntési lehetõségeit. A fõispán ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb államigazgatási feladatokat. Itt speciális teendõkrõl van szó: katasztrófa- elhárítás, földrengés esetében, honvédelmi igazgatás, polgári védelem stb. Az ilyen típusú, jellegükbõl eredõen ritkán elõforduló ügyek regionális vezénylést és általában késedelem nélküli, gyors beavatkozást igényelnek. A fõispán szakmai módszertani tájékoztatást ad, segítséget nyújt az önkormányzatok számára. A törvényjavaslat azonban hozzáteszi: ezt kizárólag az önkormányzat kérésére teheti a fõispán. Hát a magyar népünk sok mindenben nem gyakorolta még a demokráciát, de azért már ne gondoljuk, hogy ilyesmitõl be fognak ijedni a vidék, illetve a község kemény emberei. Ezáltal tehát mindennemû beavatkozási lehetõséget a javaslat kizár, hiszen a segítségnyújtás az önkormányzat kérésére és az önkormányzat javára történhet. A fõispán összehangolja a megye területén mûködõ államigazgatási szervek tevékenységét. E körben az önkormányzati hivataltól elkerülõ szakigazgatási feladatokról van szó, amelyek jellegüket tekintve nem illenek az önkormányzat szervezetéhez. Ilyenek például: építkezési-igazgatási, hatósági jogkörök, amelyeket leválasztva a városrendezési, városüzemeltetési feladatoktól, valószínûleg különálló építészeti hivatalhoz indokolt telepíteni. De ilyennek említhetõ például a gyámügyi igazgatás is. Elnézést. A tárcák javaslata alapján, feladat- és hatásköri vizsgálat után kell eldönteni, melyek az önkormányzat hivatalához köthetõ ügyek - számos klasszikus hatósági jogkör, ide sorolható az eddigi telepengedélyezési eljárás -, s melyek az önkormányzattól elkülöníthetõ, más szakhatósághoz telepíthetõ ügyek csoportja. A fõispán semminemû pénzügyi ellenõrzést nem végezhet az önkormányzatoknál. A javaslat részben az önrevíziót, részben a külsõ szakértõvel történõ ellenõriztetést, illetõleg a címzett és céltámogatások, valamint a normatív állami hozzájárulás igénybevétele jogszerûségének tekintetében az Állami Számvevõszék ellenõrzési jogosultságát ismeri el. A fõispán és hivatala a javaslat szerint nem rejtheti magában egy nagy hatalmú, az önkormányzatokra rátelepülõ, ilyen módon nemkívánatos kormányzati intézmény kialakulásának veszélyét. A javaslat elegendõ garanciát - bírói jogvédelem és államigazgatási jellegû -, viszonylag szûkkörû hatáskört épít ki ahhoz, hogy az új kormánymegbízotti intézmény ne gátolja, hanem segítse az önkormányzatok törvényes munkáját. Még annyit: a 930-as években az én derék történelemtanárom arra tanított bennünket - még a Horthy-rendszerben történt ez -, hogy a demokrácia akkor jó, ha a nép tud vele helyesen bánni. Ha a nép nem tud a demokráciával helyesen bánni, az olyan, mint a kisgyermek kezében a borotva, mögvágja vele magát. (Taps balközépen.) Tisztelt Képviselõház! 1945-ben a magyar nép elindult a demokratikus fejlõdés útján. Ennek én is közvetlen tanúja vagyok. Rákosi Mátyás megakadályozta a helyi községi, illetve a helyi önkormányzati választásokat, mert úgy érezte, hogy ott nem lesz többsége. Negyven éven keresztül a magyar nép nem tudott a demokratikus lehetõségekkel élni. Most tanulja, és hogyha most tanulja, nem árt, ha van a kormány kezében egy egészen szûkörû fölvilágosító és enyhe kis gyámkodás, nehogy megvágja magát a nép. (Zaj. Taps a bal oldalon.)