DR. GAÁL ANTAL (MDF): Elnök Úr! Tisztelt képviselõtársaim! Hölgyeim és Uraim! A Kormány beterjesztette az önkormányzati törvényjavaslatot azzal a valamennyiünk közös szándékának megfelelõ céllal, hogy befejezzük a rendszerváltást, illetve annak második fázisában, az elsõ fázisban megválasztott Parlament és felálló kormány után a helyi önkormányzatok felállásával, ténylegesen saját kezükbe vegyék saját dolgaikat az egyes települések lakói. Nagy munka, nagyon sok hozzászólást várunk az ellenzék oldaláról, kormánypárti oldalról, amely módosítások formájában fog benyújtásra kerülni és nagy vitákat fog kiváltani, ez várható volt. De a múltkor, az indításkor az ellenzék padsoraiból általánosságban igen súlyos vádak érték ezt a törvényjavaslatot. Ezek a súlyos vádak végül is azt tartalmazták, hogy globálisan, egységében ez az önkormányzati törvény alkalmatlan, célját illetõen. (Mozgás.) Talán legfõbb és legerõsebb kritikai megjegyzések azok voltak, amelyek úgy szóltak, hogy tanácsi színezetû hangulatú, volt sztálini tanácsi színezetû, de elhangzottak olyan kitételek is, amelyek a múltra utaltak, hogy mikszáthi hangulatú. Hát tudjuk, hogy mit tartalmaznak ezek a vádak. Nos, egy-két szót errõl szeretnék szólni. Alkalmazhatóságát illetõen valóban el kell fogadnunk és el is fogadjuk, hogy nagyon sok csiszolásra vár ez a törvénytervezet, de azért egy-két apróságot - amik nem is olyan apróságok - nem szabad elfelejtenünk. Ha a fogyaszthatóság oldaláról nézzük, márpedig a fogyaszthatóság alatt azt értjük, hogy ezzel az önkormányzattal felállásuk után úgy a tisztségviselõket illetõen, akiket megválasztunk, úgy azokat a lakosokat, akik ezzel élni fognak, demokratikus önkormányzatban még nem mûködtek tisztségviselõként és demokratikus önkormányzatban még nem éltek, mint lakosok. Negyven évig tanácsi rendszerben éltek, tehát az önkormányzati törvénynek azokat a kis finomságait, amik most itt elõ fognak kerülni, elsõ fokon, elsõsorban amikor abban élik meg az önkormányzatot, hogy beleszólhatnak saját dolgaikba és annak irányításába, nem fogják észrevenni, és nem is ez lesz a döntõ. Nagyon szélsõséges példát mondok, de elgondolkozhatnak uraim azon, hogy az NDK-ban új önkormányzati törvény nélkül megtartották a tanácsválasztásokat. Mi volt ennek a lényeges tartalma? Az volt a lényeges tartalma, hogy a tanácsok mûködésének lényege, annak ellenére, hogy volt tanácsi törvény, nem a tanácsi törvény szigorú paragrafusai volt a lényeg, hanem az, amilyen szerepet ez a tanácsi szisztéma betöltött a pártállamban. Az, hogy az úgy mûködjön, ahogy kellett, maga a pártállam, hiszen tudjuk, hogy a tanácsok végül is legvégsõ végrehajtói és képviselõi voltak a pártállamnak. Amikor az NDK-ban megszûnt a pártállam, már abban a percben rögtön megváltozott a tanácsok mûködésének a jellege. De tudnék hazai példát is mondani. Azok a tanácsok, amelyek megpróbálták a maguk kis szûk lehetõségein belül egy kicsit korlátozni azt a központi befolyást, ami mindenképpen érvényesült, máris az önkormányzat irányába mozdultak el. Nagyon kérem, ne értsék félre és ne forgassák majd ki ezeket a mondatokat, de valóban így volt, joguk volt és lehetõségük volt az önkormányzat irányában elmozdulni. Mindezek után azt akarom ezzel mondani, hogy az elsõ és lényeges lépés az, hogy az önkormányzatok felállnak és az önkormányzatok felállásához és beindulásához, hogy mûködõképesek legyenek, nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy az az önkormányzati törvényjavaslat - most még csak javaslat - alkalmas. De hogy visszatérjek arra a két ominózus megjegyzésre, a mikszáthira és a tanácsira, ne felejtsük el, hogy például a fõispáni intézmény kapcsán merült fel talán leginkább ez a mikszáthi megjegyzés. Ne felejtsük el, lehet vitatkozni az elnevezésen - még nem is biztos, hogy emellett a kifejezés mellett maradunk -, hogy fõispán, hiszen ezt az állást nevezhetjük majd másképpen is, de az a fõispánság semmiképpen sem a tradíciójától függetlenül - mert amihez mi ragaszkodunk, ha ennyiben mikszáthi, azt vállaljuk. A magyar történelem hagyományos elnevezései: fõispán, fõjegyzõ, jegyzõ, polgármester, ezeket a kifejezéseket használjuk. Tartalmában erre is az vonatkozik, amit a tanácsok mûködésére mondtam. A fõispánság - mint hivatal - fölállítása, kiragadva abból a környezetbõl, amelyben mikszáthi szellemben mûködött (a mikszáthi úri Magyarország nem létezik). Hölgyeim és Uraim! Ha pedig nem létezik, akkor az a fõispáni hivatali cím semmiképpen sem nevezhetõ mikszáthinak. Tartalmában semmiképpen nem, s ez a lényeg. Ugyanez vonatkozik a tanácsi jellegre utaló megjegyzésekre is. Mint a fölszólalásom elején mondtam - a pártállam megszûnésével a tanácsoknak ez a jellege megszûnik, és folyamatosan átalakul egy olyan önkormányzati, de tényleges önkormányzati mûködésbe, amit elvárunk. Szakmailag, a részleteket kidolgozva ezer vonatkozásban tudunk rajta módosítani és javítani, ez természetes. Ez a feladatunk, ezt fogjuk elvégezni az elkövetkezõ idõben. Egy dologra még szeretném felhívni a figyelmet: sokszor beszélünk a közvéleményrõl, itt is elõ kell hoznunk. Ez a közvélemény - akár tudomást veszünk róla, akár nem, van az országban. Nagyon sok vonatkozásban elégedetlen a munkánkkal, és elégedetlen - ez már csak a kormánykoalíciót érinti - a Kormány mûködésével, és sokszor pozitív lépéseket is semlegesen, vagy kifejezetten negatívan ítél meg. Ha beterjesztünk egy önkormányzati törvényjavaslatot, és arra az ellenzék nem módosító javaslatokkal indít, hanem azzal, hogy ez alkalmatlan arra a feladatra, amire mi kijelöltük, annak beláthatatlan negatív hatása van a közvéleményre. Indokolatlan és jogtalan, amit nem érdemel meg ez az önkormányzati törvény. Legfõképpen nem érdemli meg a kormánykoalíció a célját illetõen, mert igenis a cél az önkormányzatok beindítása és fölállása. Erre ez az önkormányzati törvény alkalmas. Azt igen demagóg, és mindenképpen a közvéleményt félrevezetõ megjegyzéseknek tartom, ami az elmúlt héten a beterjesztéskor elhangzott ebben az irányban. Arra kérem a képviselõtársaimat, hogy úgy mérlegeljék egységében az önkormányzati törvényt, hogy igenis alkalmas a feladatára. Ha a közvélemény azt látja, hogy mindenki igényeinek megfeleljen, azt pozitívan fogja értékelni, de ha olyan véleményeket hall, amiket a múltkor a beterjesztésnél, az teljesen félretájékoztató és megzavarja a közvéleményt. Még egy nagyon fontos megjegyzés: a közvélemény sajnos nem úgy várja az önkormányzati választásokat, mint ahogyan annak tényleges súlya megkívánná. Kissé elfásult, nem nagyon bízik benne, mert nem élt olyan struktúrában, hogy magát önkormányzati formában kormányozza. Ha nekünk ezt feladatunk erõsíteni, akkor ezzel pontosan ellentétes tendenciájú volt az a megnyilvánulás, amit a sajtóból és a múlt heti indításból a közvélemény tapasztalt. Hölgyeim és Uraim! Kérem Képviselõtársaimat, hogy mérlegeljék ezt. Kérem az ellenzéket, hogy ilyen értelemben szóljon hozzá az általános vitához. Köszönöm szépen. (Taps.)