DR. BALÁS ISTVÁN, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársak! Az eddig elõterjesztett törvényjavaslatoktól eltérõen most nem a Kormány, hanem egy országgyûlési állandó bizottság állította össze azt az országgyûlési határozattervezetet, amelyet 153-as sorszám alatt kezükben tarthatnak. Ennek a tervezetnek három része van: - az elsõ részben a kérdés megfogalmazására kerül sor, - a második részben egy idõponti javaslat található a népszavazás pontos, naptárszerû megjelölésével, - a harmadik részben pedig technikai jellegû, ugyancsak naptárszerû megjelölések észlelhetõk. A bizottság számára a legnagyobb gondot magának a kérdésnek a megszövegezése jelentette. Ennek két oka volt. 1. Legfontosabb oka az, hogy amikor az aláírásgyûjtõ személyek aláírásokat gyûjtöttek, nyilván nem tanulmányozták a Magyar Közlönyt, és nem gondoltak arra, hogy egységes kérdést kellene az országban körözni. Ennélfogva hat-hét, egymástól eltérõ megfogalmazású kérdés szerepel, amelynek az iránya is más volt. A kérdések egyik része eldöntendõ, a másik pedig egy meghatározott célt elérni szándékozó jellegû volt. Ezért a bizottság nem tehetett mást, mint hogy a vélhetõ állampolgári akaratot egyértelmûsítve, önmaga fogalmazta meg a kérdést. 2. A másik problémát az jelentette, hogy a népszavazásról szóló törvény 5. paragrafusának (1) bekezdése szerint kétfajta népszavazás képzel-hetõ el: - az egyik az úgynevezett törvényt megerõsítõ, - a másik pedig törvényhozást nem igénylõ, eldöntendõ kérdésre irányuló népszavazás. Hogy miért így szól ez a törvény, annak több oka lehet, mellesleg az is, hogy amikor elfogadták múlt év június 1-jén, már mûködött ugyan az Ellenzéki Kerekasztal, de még nem mûködött a háromoldalú egyeztetõ nemzeti tárgyalás, következésképpen ez a törvény nem került többpárti kritika alá meghozatala elõtt. A bizottság észlelte, hogy itt vannak koncepcionálisan vitatható kérdések, norma, szövegezés szempontjából vitatható kérdések egyaránt. Egy ilyen sajátosság az is, hogy a bizottságnak el kellett döntenie, hogy ez a mostani népszavazás az úgynevezett A pont szerinti, tehát a törvény megerõsítésére kiírandó népszavazás-e vagy sem. A bizottsági ülésen rendkívül éles, két és fél óráig tartó vita folyt errõl a kérdésrõl. A Szabad Demokraták Szövetsége képviselõjének volt az az álláspontja, hogy koncepció tekintetében ez a törvényhez fûzõdõ viszonyt is ki kell hogy fejezze a kérdés megfogalmazásakor. Ezt a bizottság összességében is osztja. A Magyar Szocialista Párt álláspontja az volt, hogy a kérdés feltételekor ne legyen utalás arra, hogy idõközben ebben a kérdésben alkotmányszintû rendezés született. Nem volt ilyen egyértelmû a helyzet, amikor a konkrét kérdés megszövegezésére került sor. Valójában több szövegezés között kellett választanunk. Az SZDSZ ismertetett álláspontja eredetileg úgy szólt, hogy a kérdés maga utaljon arra, hogy ebben az ügyben egy konkrét, alkotmányos rendelkezés van, tehát úgy kell feltenni az állampolgárnak a kérdést: "Megerõsíti-e ön az alkotmánynak azt a rendelkezését, hogy az Országgyûlés válassza a köztársasági elnököt?" Ez természetesen azzal a veszélyhelyzettel járt volna - bár nem vitásan logikusan végigvitt koncepcionális kérdésrõl van szó -, hogy aki erre a kérdésre +igen"-nel válaszol, az azt jelenti, hogy õ nem akar választani köztársasági elnököt és fordítva. Végül is az indítványtevõ javaslatát visszavonta. Ezt követõen egy eredetileg MDF-szövegezés került napirendre, amelyet az SZDSZ-képviselõ pontosított, és amely végül mint bizottsági álláspont maradt meg. Ezt a kérdésfeltételt találják önök a 153-as számú országgyûlési határozati javaslat szövegében. Ennek a kérdésnek a pontos szövege így hangzik: "Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?" Aki erre a kérdésre +igen"-nel válaszol, az feltehetõen azt fogja a népakaratnak megfelelõen javasolni, hogy õ választani akar egy újabb népszavazáson köztársasági elnököt, míg aki nem, az feltehetõleg a népakarattal egyezõen eszerint fog választani. A kérdéshez fûzött magyarázat pontosan kifejti, hogy ennek a kérdésnek milyen a viszonya a hatályos alkotmány rendelkezéséhez. Utal arra, hogy aki igenlõ választ ad, azzal elutasítja a néhány héttel ezelõtt e tárgyban meghozott országgyûlési döntést, míg a nemleges válasz megerõsíti az Országgyûlésnek azt az álláspontját, hogy a többpárti demokráciában az Országgyûlés választja meg a köztársasági elnököt. A határozat második része a népszavazás idõpontjára tesz javaslatot: július 29-ére, vasárnapra. A harmadik rész pedig az elõzõ határidõbõl visszaszámolhatóan kikövetkeztethetõ technikai idõpontokat rögzíti. Az országgyûlési határozat tervezetéhez - amint az elnök úr volt szíves ismertetni - 170-es számon Vastagh Pál, illetve 174-es számon Király Zoltán és Fodor István képviselõktõl érkezett módosító javaslat. A bizottság ezeket megtárgyalta, és mindkettõt elvetette, pontosabban egyiket sem támogatta. (Gyér taps.)