Tartalom Elõzõ Következõ

SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Részletes vita lévén én Kõszeg Ferenc módosító javaslatához szeretnék hozzászólni. Elõbb azonban hadd ismerjem el egy mondatban, hogy több képviselõtársammal ellentétben én voltaképp végülis örülök a népszavazásnak, mert magam is érzékeltem, hogy a közvélemény megosztott e kérdésben. Van bizonyos nagyságú tömegbázisa Magyarországon 1990-ben a Király Zoltán-féle, MSZP-féle, MSZMP- féle elképzeléseknek, és ezt tiszteletben kell tartani. Összegyûjthettek volna lényegesen több aláírást is, akár 800 ezret - szerény becslésem szerint. Most majd végre nyugvópontra kerül - remélem mihamarabb - ez az ügy. Dönt a nép - ezúttal nem diktatúrát, mert azt már március 25-én, illetve fõleg április 8-án már megdöntötte. Más valami azonban nagyon aggaszt engem, és örülök, hogy Kõszeg képviselõ úrnak is részben valami hasonló fordult meg a fejében. Ezt tükrözi a 184-es számon közzétett módosító indítványa is. Tegnap Vastagh Pál aggodalmát fejezte ki a népszavazás körülményeinek megnyugtató módon való rendezését, jogszerûségét illetõen, bár furcsa módon nem tért ki a népszavazás kezdeményezésének, az aláírásgyûjtésnek tisztességes körülményeire. Sajnos, hazánk számos térségébõl érkeztek igen aggasztó hírek arról, hogy munkahelyeken nyílt vagy burkolt vezetõi pressziót gyakorolva gyûjtötték az aláírásokat. Érkeztek ilyen hírek már az év elején is az országgyûlési képviselõk választásakor, az ajánlószelvények gyûjtésekor. (Felkiáltás!: Így van!) Éppen ezért Kõszeg Ferenc javaslatát indokoltnak érzem és támogatom, sõt tovább mennék, mert bizonyos szempontokból a Magyar Demokrata Fórumot radikálisabbnak érzem a Szabad Demokraták Szövetségénél. Van ugyanis még egy körülmény, amely felkeltette a választópolgárok érdeklõdését - megvallom, a magamét is -, éspedig az Országos Választási Bizottság közleménye, amelyet - emlékszünk - június 26-án, kedden este olvastak fel itt, mielõttünk a Parlamentben. Eszerint 21 172 aláírás volt külföldi állampolgáré, 961 kiskorú, 52 halott -, hadd ne folytassam tovább. Emlékezhetünk arra is, hogy tavaly õsszel, de idén is, a mostani népszavazás kezdeményezéskor is az aláírásgyûjtõ íveken egyaránt feltûnõen magas volt azoknak a kézjegyeknek és személyi adatoknak a száma, amelyeknek a tulajdonosai fiatalkorúak, már az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt elhunytak, külföldi állampolgárok, vagy pedig többször is aláírták az íveket, holott csak egy választójoggal rendelkeznek. Azt hiszem, hogy hosszabb távon nem elégséges Kõszeg Ferenc módosító javaslata. Úgy kellene átdolgozni a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1989. évi XVII. törvényt, hogy ezáltal erõsödjenek a garanciális szabályok a népszavazás tisztességes kezdeményezése és eredményes lefolytatása iránt. Továbbá: hogy megnövekedjék az aláírásgyûjtõk felelõsségérzete és tisztelete a népszavazás jogintézménye iránt. Tudom, nyílt kapukat döngetek részben, hiszen a büntetõ törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 211. §- ának b/ pontja szerint + a népszavazás során jogosulatlanul aláíró, hamis adatokat feltüntetõ személy bûntettet követ el és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ +. Eddig idéztem. Ennek a rendelkezésnek azonban a gyakorlatban nincs jelentõsége, mert utólag és különösen több tízezer érvénytelen aláírás esetében szinte lehetetlen volna érvényesíteni. Éppen ezért ezen túl szükséges lenne megnövelni az aláírásgyûjtést kezdeményezõ szervezetek és személyek jogi és politikai felelõsségét. Az alkotmányos jogok gyakorlásához - kedves Kósáné Kovács Magda -, nem tartozik hozzá, hogy kiskorúaktól, halottaktól, külföldiektõl gyûjtünk aláírást! Ez törvénysértõ! Akadt, aki azt a tanácsot adta nekem, hogy a népszavazásról szóló törvény 23. §-át bõvíteni lehetne, éspedig úgy, hogy minden olyan aláírás után, amely a hitelesítési eljárás során nem volt azonosítható választójogosult magyar állampolgár aláírásával, költségtérítést kellene fizetniök a kezdeményezõknek. Tudom, hogy ez jogi bonyodalmakat jelent. Nem is tekintem a mondandómat most egy újabb módosító indítványnak. Jogi bonyodalmat jelent egyrészt, mert hiszen az aláírásgyûjtõk nem hatósági személyek, nem kérhetik el senkitõl sem a személyi igazolványt, és így nem tudhatjuk bizonyítani, hogy voltaképpen ki követte el a hamis adatok feltüntetését. Másrészt, ha a visszamenõleges hatállyal a folyamatban lévõ népszavazási kezdeményezésre is alkalmazni szeretnénk, az is súlyos jogi normákat sértene. Két megoldás mégis van. Egyrészt kérjük fel az Igazságügyi Minisztériumot, hogy dolgozza át a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló törvényt, igyekezzen megszüntetni annak belsõ ellentmondásait. Emlékezetem szerint az elõzõ Parlamenttõl ugyanezt kérte a Magyar Szocialista Párt egy másik szituációban. A másik megoldás pedig az lenne - kedves képviselõtársak -, hogy számítsunk a kezdeményezõ MSZP és MSZMP jóindulatára, és ha már annyit bábáskodtak önzetlenül a népakarat körül, akkor segítsenek a népszavazás lebonyolításában, költségeiben. Tudomásom szerint idén még a hátralévõ hónapokban az MSZP 39,8 millió, az MSZMP 12 millió forint költségvetési támogatást kap. Kérjük fel õket, hogy járuljanak hozzá a népszavazás költségeihez. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Homepage