DR. FODOR ISTVÁN (független): Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Király Zoltán képviselõtársam és én két módosító indítványt nyújtottunk be, mint az Önök elõtt ismert. Az egyik a most vitatott törvény 3. szakaszát, illetve a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1989. évi XVII. törvény 31. szakaszának (4) bekezdését érinti, a másik módosító javaslatunk pedig egy másik napirendben kerül majd tárgyalásra és ez a népszavazás idõpontjának a megváltoztatására vonatkozik. Természetesen összefüggés van amögött, hogy ezt a két módosító javaslatot Király Zoltánnal együtt benyújtottuk, mégis kérem, engedjék meg nekem, hogy a másik javaslatunktól elvonatkoztatva önmagában próbáljam indokolni az elsõ módosító javaslatunkat, tehát amelyik a népszavazásról szóló törvény módosítására vonatkozik, amint azt Önök tudják, ennek a módosító javaslatunknak a lényege egy pontosító értelmezés a tekintetben, hogy egyidõben, egy napon lehet-e népszavazást és választást tartani. Úgy gondolom, hogy alapvetõen jogi, politikai és praktikus szempontok szólhatnak mellette vagy ellene, hogy ezt a kérdést úgy vagy így értelmezzük. Úgy gondolom, hogy jogi értelmezés nem szükséges, mert nem jogi kérdésrõl van szó. Ma délelõtt a bizottsági vitában egyébként az derült ki, hogy tulajdonképpen, ha a magyar nyelv szabályai szerint értelmezzük a szöveget, akkor értelmezhetõ úgy is a népszavazásról szóló törvénynek ez a rendelkezése, hogy egyidõben, tehát egy napon nem kizárt népszavazás és választás megtartása. De én mégis úgy gondolom, hogy sokkal inkább szükséges politikai és praktikus szempontok alapján megközelíteni ezt a kérdést. Én tegnap azt mondtam Önöknek, hogy sem az 1989. évi XVII-es törvény indoklásában, sem a mostani módosító elõterjesztés indoklásában nem lehet felfedni olyan jogalkotói szándékot, amelynek alapján az értelmezhetõ lenne. Ugyancsak a ma délelõtti vitában a bizottság egyik tagja arra hívta fel a figyelmemet, hogy a 31. szakaszhoz fûzött indokolásban az található, hogy a javaslat a népszavazás elrendelését illetõen bizonyos esetekben éppen a népszavazás politikai jelentõségének védelme miatt idõkorlátokat határoz meg. Erre az indokolásra maga a népszavazásról szóló törvény cáfol rá, éppen azzal a lehetõséggel, hogy például - csak népszavazás esetén - lehetõséget biztosít arra, hogy egyidejûleg, egymástól politikailag is független kérdéseket tegyünk fel a népnek ugyanazon a szavazólapon. Azt hiszem, akár választás - képviselõk választása, önkormányzati képviselõválasztás -, akár pedig népszavazás alkalmával az embereknek kérdéseket teszünk fel. A megfelelõ válasz érdekében politikai elõkészület szükséges, kampányt kell szervezni. Csak a példa kedvéért mondom: mennyiben jobban zavarja egymást annak politikai elõkészítése, hogy az emberek döntsenek arról, hogy ki legyen az önkormányzati képviselõjük, és egyidejûleg döntsenek arról, hogy egy másik faluval akarnak-e egy közösségben élni, míg annak egyidejû politikai elõkészítése, hogy az emberek döntsenek arról, hogy mikor válasszanak köztársasági elnököt, vagy egy társadalmi szervezet elszámoljon a vagyonával. Természetesen lehetne példát hozni arra is, amikor azt lehet mondani, hogy politikailag nem kizárt egyidejûleg megtartani a népszavazást és egy választást, és lehet példát hozni arra is, hogy politikailag kívánatos, hogy ne tegyünk fel az embereknek egymással össze nem függõ kérdéseket. Hangsúlyozom még egyszer: ez politikai és nem jogi kérdés. Éppen ezért az Országgyûlés hatáskörébe tartozik az, hogy mikor, milyen kérdésekben rendel el népszavazást, és megfelelõ politikai megfontolások alapján döntsön, hogy kítûzi-e, s mikor, milyen kérdéseket tesz fel, vagy például a választással egyidõben tûz-e ki népszavazást. Ami a dolog praktikus oldalát illeti: úgy gondolom, hogy az elõzetesen és utólag meghatározott 90 - illetve most már valószínûleg 60 - napos türelmi idõ kiírása mögött olyan praktikus szempontok is lehetnek, hogy ennyi idõn belül kétszer egymást követõen rendkívül nagy technikai megterhelés lenne annak az apparátusnak, amelynek feladata a népszavazás lebonyolítása. Egyidõben felkészülni egy népszavazásra és egy választásra, ezt a kétszeres terhelést kiküszöbölheti. Hadd mondjak Önöknek még egy praktikus szempontot: együttes megtartás esetén esetleg meg lehet spórolni néhány százmillió forintot. Mindent összevetve: arra kérem Önöket, tisztelt Országgyûlés, hogy értelmezõ, módosító javaslatunk elfogadásával amellett foglaljanak állást, hogy a népszavazás és a választás együttes kiírása minden esetben politikai mérlegelés tárgya legyen. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)