KÕRÖSFÕI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársak! Amikor kézhez kaptam az alkotmányügyi, törvény-elõkészítõ és igazságügyi bizottság írásos állásfoglalását, melyben a népszavazás idõpontjául e hónap - tehát július - 29-ét javasolja, azt gondoltam, rosszul látok vagy súlyos memóriazavarban szenvedek. Még a fülemben csengenek Antall József miniszterelnök úr két héttel ezelõtt itt, a Parlamentben elhangzott szavai, melyben arra kéri a Parlamentet, hogy a helyhatósági választásokat követõen, decemberre tûzze ki a népszavazást. A miniszterelnök úr arra hivatkozott, hogy most, amikor a kormányzás elõtt a legnehezebb feladatok állnak, ezekben a hetekben ne nehezítsük a Kormány dolgát egy népszavazási kampánnyal. Ezt követõen Horváth Balázs belügyminiszter úr azt fejtette ki, igen meggyõzõen, hogy ha a népszavazás egy hónapon belül történik, akkor az félmilliárd forintba kerülne. Hozzátette, hogy a költségen túl - szó szerint idézem õt - "oly módon roppanna meg az apparátus egy hónapon belüli népszavazás során, hogy kérdésessé válik a sima és bonyodalommentes elsõ szabad helyhatósági választás lebonyolítása". Ezért arra kérte a Parlamentet, hogy az idõpont megválasztásakor fontolja meg a közigazgatásban dolgozó emberek tûrõképességét és az ország teherviselõ képességét. Reagálva a Szabad Demokraták Szövetségének azon javaslatára, mely szerint a népszavazást július 14-én tartsák meg, dr. Kónya Imre, a Demokrata Fórum parlamenti frakciójának vezetõje, igen korrekt módon, a következõket mondta. Idézem õt: "Mi úgy gondoljuk, hogy az a törekvés, amely arra irányul, hogy minden eszközt felhasználva, minden áron, minél elõbb kitûzzük azt a népszavazást, azzal a következménnyel jár, hogy gyakorlatilag tudjuk, hogy erre a népszavazásra az emberek nem fognak elmenni. Július a legvadabb nyári idõszak, olyan idõszak, amikor az ország egy része nyaral, a másik része nyári munkákat végez. Nyilvánvalóan egy eleve eredménytelen népszavazásról van szó." Majd így folytatta Kónya Imre: "Farizeus álláspontnak tartjuk azt, hogy tûzzünk ki egy népszavazást, lehetõleg úgy, hogy biztosan ne menjenek el az emberek népszavazni." Ezután õ is a korai idõpont többletköltségeire és a lebonyolítás emberfeletti erõfeszítéseire hívta fel a Parlament figyelmét. Tisztelt Képviselõtársak! Azért döbbentem meg, amikor a népszavazás július 29-ére, tehát alig több mint három hét múlva tervezett idõpontjáról értesültem. Mi történt itt néhány nap alatt? Mi történt, hogy a Kormány miniszterelnökének, belügyminiszterének és a kormányzó párt parlamenti frakcióvezetõjének teljesen egységes álláspontja ellenére most mégis három hét alatt akarják lebonyolítani a népszavazást? Most már nem állnak a Kormány elõtt a legnehezebb feladatok? Most már nem gond az, hogy egy hónapon belüli népszavazás félmilliárd forintba kerül? Most már nem baj, ha beleroppan a közigazgatási apparátus? Most már nem erkölcstelen egy eleve eredménytelenségre ítélt népszavazás megtartása? Csak gondolkodom, és nem értem ezt a pálfordulást. Én nem tételezem föl, hogy itt egy újabb, színfalak mögötti egyezségrõl van szó, és a kormányzó párt azért engedett a szabad demokratáknak a népszavazás júliusi idõpontja tekintetében, mert a szabad demokraták is engedtek a Demokrata Fórumnak a helyhatósági választások korábbi idõpontját illetõen. (Zaj.) Én nem állítok ilyet, de van, aki már erre gondol. Egyet viszont biztosan tudok: nagyon könnyen és nagyon gyorsan elveszítheti a hitelét, a népszerûségét a választópolgárok elõtt a kormányzó párt, ha miniszterelnöke, külügyminisztere és parlamenti frakcióvezetõje javaslatával szemben két héten belül homlokegyenest megváltoztatja álláspontját. Lehet, vannak olyan erõk itt a Parlamentben vagy a Parlamenten kívül, akiknek ez a törekvése - a kormánykoalíció képviselõinek, gondolom, nem. Ezért tisztelettel az általam elmondottak alapos végiggondolását javaslom a képviselõtársaknak, mielõtt szavaznak ebben a kérdésben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)