TartalomElõzõKövetkezõ

DR. BALSAI ISTVÁN igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Úgy terveztük, hogy ezt a két törvényjavaslat-módosító javaslatot egy expozéban Horváth Balázs belügyminiszter úr fogja ismertetni, de mivel nincs itt, a népszavazással kapcsolatos módosító indítványt igyekszem röviden elõterjeszteni; elnézést, hogy nem készültem elõ külön írásbeli expozéval. Mint tudják, a tavalyi parlamenti jogalkotás megelõzte a választójogi törvényre vonatkozó háromoldalú tárgyalásokon kialakult konszenzust követõ parlamenti törvényalkotást, és az 1989. évi XVII. törvény tulajdonképpen több szempontból más rendelkezéseket tartalmaz a népszavazással és a népi kezdeményezéssel kapcsolatos eljárási szabályunkat illetõen is, mint a késõbb elfogadott, országgyûlési képviselõválasztásra vonatkozó, és jelenleg is hatályos választójogi törvény. A Kormánynak az a szándéka - figyelemmel a kialakult helyzetre és az Önök elõtt is ismert tényekre -, hogy a népszavazást kötelesek leszünk kiírni a közeli napokban, az elnökválasztás módját illetõen, hogy a legszükségesebb módosítást a népszavazási törvénnyel kapcsolatban megtegye az Önök jóváhagyásával, amely lehetõséget fog adni arra, hogy a jelenleg hatályos választójogi törvény alapján ezt a népszavazási eljárást a lehetõ legsikeresebben le lehessen bonyolítani. A Kormány három pontban látja indokoltnak a népszavazási törvényt módosítani. Az egyik, ami a népszavazással kapcsolatos törvényi rendelkezések egészét illetõen talán a legfontosabb a választójogi törvény rendelkezéseivel kapcsolatban, hogy tudniillik a népszavazási eljárás során is az országgyûlési képviselõk választását megelõzõ állampolgári értesítést kellene lebonyolítani, vagyis azokat a garanciális szabályokat is magában foglaló, és a jelölés szempontjából és irányadó szabályok szempontjából megfelelõ, úgynevezett kopogtató cédulával ellátott állampolgári értesítéseket követeli meg a törvény, amelyeknek az idõbeni lebonyolítása is kétséges. Ezért azt javasoljuk, hogy a népszavazásra vonatkozóan az országgyûlési képviselõk választására vonatkozó törvény szerint kell ugyan a nyilvántartásba- vételt elvégezni, de ennek a nyilvántartásnak a személyre szóló értesítési eljárását illetõen azt a könnyítést javasolnánk a népszavazással kapcsolatos törvénybe beiktatni, hogy ezt csak a tanács hivatalos helyiségében kelljen 8 napra közszemlére tenni, és a helyben szokásos módon legyen köteles az államigazgatási szerv kihirdetni. Ugyancsak ilyen módszerrel, tehát a helyben szokásos módon legyen közzétéve a népszavazás elrendelésérõl, a szavazás napjáról és a szavazóhelyiség címérõl szóló tájékoztatás. A vonatkozó módosítás tehát egyúttal azt is jelentené, hogy az országgyûlési képviselõválasztásra vonatkozó törvény 37. szakaszának (5) és (6) bekezdését, tehát tulajdonképpen ezt az értesítési részt postai úton, vagyis a személyre szóló értesítési részt nem kellene alkalmazni. A másik, ugyancsak az integrálást, a két törvény legalább legszükségesebb integrálását célzó módosítás arra vonatkozik, hogy a népszavazásra vonatkozó törvény elõírja, hogy külön a népszavazással kapcsolatban is ki kell alakítani a szokásos módon a szavazóköröket, tehát szinte teljesen függetlenül az országgyûlési képviselõválasztásra vonatkozóan már kialakított szavazóköröktõl. A módosítási indítványok lényege az, hogy az országos népszavazást az országgyûlési képviselõi választásra már kialakított szavazókörökben kell lefolytatni. Ennek az az indoka a Kormány álláspontja szerint, hogy fölöslegessé válik a közelmúltban lefolytatott szavazókörök szempontjából megnyugtató módon megtörtént szavazóköri kialakítás megismétlése, hiszen a népszavazás szempontjából teljesen jelentéktelen a dolog, politikailag, mivel az egész ország egy szavazókörzetnek tekinthetõ. Ennek az eljárásnak a költséges és idõt igénylõ szakaszát szeretnénk tehát ezzel a módosítással kiiktatni. Ami a legfontosabb változtatást illeti - és ez a lényeges változtatás a népszavazásra vonatkozó törvény jelenlegi szabályozását tekintve -, hogy tudniillik a jelenlegi szabályozás úgy rendelkezik, hogy országos választást megelõzõen, illetõleg azt követõen 90 napon belüli idõpontra nem lehet kiírni népszavazást. Szándékunk szerint - figyelemmel a kérdés körüli politikai helyzetre és arra az igényre, amely a népszavazás mielõbbi megtartását indokolja, és figyelemmel a már ismert körülményre, ami a helyi választások idõpontját illetõen gyakorlatilag megtörtént, tehát arra az idõpontra, amely, mindenki tudja, hogy 90 napon belüli megtartása lehetetlen, helyesebben 90 napon belüli idõpontra történõ kitûzése lehetetlen - azt javasoljuk, hogy ez az idõtartam 60 napra csökkenjen. Ebben az esetben mód és lehetõség van arra, hogy ennek a hónapnak a végén, mint ahogy az meglehetõsen közismert, a hónap utolsó elõtti napján meg lehessen tartani a népszavazást. Ez még 60 napon túli idõpontot jelent a tervezett helyhatósági választások idõpontját illetõen. Ezek tehát azok a változtatások, amelyekrõl a Kormány a népszavazást és a népi kezdeményezést illetõ törvény szempontjából úgy gondolja, hogy a garanciális szabályok megsértése nélkül könnyen lebonyolíthatóvá teszik a népszavazást. Köszönöm a figyelmet, ez a népszavazásra vonatkozó törvény módosításának a rövid szóbeli indoka. A Kormány nevében ezt kívántam elõterjeszteni.

Homepage