PÁL LÁSZLÓ (MSZP): Én nem tagadtam az MSZMP-s múltamat sem, tehát nem olyan nagy az elszólás. (Derültség. - Közbeszólás: Elég baj!) Jelenemet az MSZP-ben vállalom. Tehát az általános vitához néhány alapvetõ gondolattal szeretnék én is hozzájárulni amellett, hogy megindokolnám a módosítási javaslataimat, amelyek részben átfedésben vannak Eörsi Mátyás módosító javaslatával, Soós Károly Attila módosítási javaslatával és Csépe Béla képviselõtársam módosító javaslatával is. Hasonlóan az a véleményem, hogy rendkívül nagy jelentõségû törvényrõl, illetve törvénymódosításról van szó. A szocialista párt is egyetért azzal, hogy a privatizációs folyamatokat folytatni és helyenként gyorsítani kell, tehát ilyen fenntartásunk a törvénytervezettel szemben nincs. Egyetértünk azzal is, hogy a privatizációs folyamatok operatív folytatásában a Kormány szerepét növelni kell, és éppen ezért a Kormány alá kell helyezni a vagyonügynökség felügyeletét. Ugyanakkor van jó néhány olyan kérdés ebben az elõterjesztésben, törvénymódosítási javaslatban, amellyel kapcsolatban ebben a formában nem javaslom a Parlament egyetértését. Úgy tûnik, hogy a volt állami tulajdont, vagy a jelenlegi állami tulajdont egy új formába akarjuk rövid távon áthelyezni, kormánytulajdonba, olyan léptékben, amely léptékben ez zavarni fogja az elkövetkezõ folyamatokat, hiszen az elmúlt évben decentralizáció ment végbe, számos területen helyesen, néhány helyen problémásan. Ezt a decentralizációt egy újracentralizációval helyettesíteni valószínûleg nagy hiba lenne. Az Országgyûlés felügyeletének, felügyelõ szerepének megtartására, sõt helyenként erõsítésére vonatkozó javaslataink megjelennek a szövegben, bár nagyon röviden utalnak az eredeti törvény szövegére. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy lehet és helyes a vagyonügynökség ügyvezetõ igazgatójának kinevezését kormányhatáskörbe adni, de az igazgatói tanács összetételére vonatkozó törvények ma sok mindent biztosítanak még; nemcsak a Kormány szerepét, hanem a kormánypártok, az ellenzéki pártok szerepét a vagyonügynökség felügyeletében, de biztosítják a munkavállalói érdekképviseletet, a munkaadók érdekképviseletét, a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételét a privatizáció során. Javaslom, hogy ezt a felügyeleti szervezetet a jövõben is tartsuk meg. Ez nem csökkentené a Kormány operatív befolyását a privatizációs folyamatokra. Ezenkívül megjelenik ebben a törvénytervezetben néhány új forma - erre Balsai miniszter úr utalt is -, többek között az önkormányzati tulajdon közvetlen hasznot hajtó részének bevonása a vagyonügynökség felügyelete alá. Itt több olyan gond merül fel, amelyekkel kapcsolatban javaslom, hogy az Országgyûlés azokat különös figyelemmel gondolja át. A legfõbb probléma az, hogy ma olyan centralizációt hajtunk végre, amelynek visszahatásával az önkormányzati választások után fogunk találkozni. Az önkormányzatok kezébõl kivesszük bevételi forrásaik jelentõs részét, és koncentráljuk a Kormány kezébe, esetleg a költségvetés közvetlen problémáinak megoldására. Ez valószínûleg nagyon nagy hiba lenne, az önkormányzatok egyik lábuk nélkül maradnának. Legfõbb bevételi forrásaik közül az, amivel szabadon gazdálkodhatnának, kiesik a kezükbõl. Lehet, hogy itt fenntartások vannak: hogy addig mi történik, hátha a spontán privatizáció félrevisz! De emlékeztetni szeretnék arra, hogy itt a Parlament már megfelelõ fékeket beépített a spontán privatizációba, és ha még mindig nem elég a fék, akkor mondjuk ki azt, hogy moratóriumot tartunk a spontán privatizáció folytatására szeptember végéig, de azt ne mondjuk ki egy hosszú távra érvényesülõ törvényben, hogy egy központi szerv fog az önkormányzatok helyett gazdálkodni. Hasonlóképpen az a véleményem, hogy a vállalati részek eladásával kapcsolatos jogok vagyonügynökség alá helyezése rendkívül sok késõbbi zavart fog okozni, leállítja a tárgyalásokat. Különösen a külföldi tõke tekintetében egy központi szervezet képtelen lesz arra, hogy több ezer folyamatban lévõ ügyet továbbvigyen. Ezeket figyelembe véve tettem azt a javaslatot, hogy hat meghatározott pont tekintetében ne a Kormány javaslatát, hanem az érvényben lévõ törvény szövegét fogadjuk el. Aláhúzom, hogy ez nem csökkenti a Kormány operatív irányítási lehetõségeit, hiszen az igazgatók kinevezése és a felügyelet az õ hatáskörébe kerül, de megtartja az Országgyûlés ellenõrzõ szerepét is, és az önkormányzatok mûködõképességének feltételeit is. Köszönöm szépen. (Taps.)