JUHÁSZ PÁL (SZDSZ): Mondom. Arról volt szó, hogy a kormányelõterjesztés változtatni akart az állásponton, hogy az állami vagyonügynökség a Parlament szerve legyen, és helyette egy kormányhivatallá akarta átalakítani. A bizottságban a kisebbség is ezzel a törekvéssel egyetértett, mert egyetértett azzal, hogy a végrehajtó hatalom megosztása nem célszerû ma Magyarországon. Jó, ha az egy kézben összpontosul, a kormányfõ kezében. A módosító javaslatok - amelyek közben befutottak a javaslattal szemben - egyáltalán nem azt a szándékot szolgálták, hogy megakadályozzák a vagyonügynökség kormányhivatallá degradálását, csupán csak annyit: megakadályozza azt a tendenciát, hogy a Pénzügyminisztérium egy fiókhivatalává változzon a vagyonügynökség, amit az elõterjesztés magában hordott. Ezért a különbözõ változatokban beadott, kompromisszumokat keresõ módosító javaslatok részben arra törekedtek volna, hogy a vezetés ne a pénzügyminiszter felterjesztése alapján a miniszterelnök kezében legyen teljes egészében, hanem miniszterelnöki felterjesztésre, elnöki kinevezéssel, hogy ezzel egy minisztériumi jogállást kapjon a vagyonügynökség, és ne fenyegesse az, hogy igazgatótanácsa a többi minisztérium fõtisztviselõibõl áll. Másrészt pedig arra törekedtek a módosítások, hogy valami kötelezõ nyilvánossága maradjon a vagyonügynökségnek, ne szûnjék meg, ne bújjon el teljesen. A költségvetési bizottságban bizonyos kompromisszumos lépések történtek. A mi bizottságunkban a kompromisszum felé a kormánypártok képviselõi nem voltak hajlandók lépni, pontosabban az elsõ szavazási körben még igen, ott elfogadták, hogy a vagyonügynökség a Parlamentnek közvetlenül számoljon be. Ekkor azonban a Kormány jelenlévõ képviselõi nyomatékosan figyelmeztették õket arra, hogy nekik kötelességük a kormányjavaslat mellett szavazni, a következõkben semmiféle kompromisszumra nem volt lehetõség. Tulajdonképpen ennek köszönhetjük azt is, hogy mindenféle újabb módosító javaslatok jöttek be. Egy másik szabályozási körben volt még nézeteltérés a kormányálláspont és egyes kifogásolók között. Ez pedig arra vonatkozott, hogy bevonják-e a tanácsi alapítású vállalatok privatizációjának felügyeletét a vagyonügynökség körébe vagy sem? Mivel ezt nagyon sok képviselõtársunk veszedelmesnek tartotta, és úgy gondolta, hogy az általunk elfogadott - földtörvényben foglalt - ellenõrzési szabályok végül is alkalmasak arra, hogy megakadályozzák a tanácsi vállalatok felelõtlen privatizációját, félvén attól, ha a vagyonügynökséghez kerül ez az ügy, akkor ez egyúttal az önkormányzatok vagyonának elvételét is jelentheti, ezért többen kifogásolták. De ez a vélemény is kisebbségben maradt. (Gyér taps.)