KÕSZEG FERENC (SZDSZ). Szeretném néhány szóval röviden elmondani és megindokolni javaslatomat. A javaslatom voltaképpen egyáltalán nem új, és igazából nem is dicsekedhetem a szerzõségével, mert az elsõ, akitõl én ezt az ötletet - nevezetesen azt, hogy különböztessük meg az állami címert és a történelmi címert - az elsõ, akitõl ezt hallottam, az a jelenlegi miniszterelnök Antall József úr volt, aki a múlt évben a politikai egyeztetõ tárgyalások középszintû vitája során adta elõ ezt a számomra akkor is rendkívül meggyõzõnek tûnõ javaslatot, és igazából azóta sem értettem, hogy miért sikkadt el ez a vita, a címervita során. Megnéztem azt, hogy a világ címerei között hogyan oszlanak meg a koronás és koronátlan címerek. Voltaképpen ebben megint egy MDF-es képviselõtársam, Szabad György professzor úr igazított el, aki itt a nagyon érdekes heraldikai elõadásában, és számomra nagyon meggyõzõ szavaival rámutatott arra, hogy a címerpajzson kívül elhelyezkedõ korona nem tartozik szorosan a heraldikai jelképek közé, hanem általában az államformát fejezi ki. Nos, ebbõl a szempontból végignézve a világ címereit, azt láttam, hogy valóban koronás címer, tehát olyan címer, ahol a címerpajzs fölött, vagy azon nyugodva helyezkedik el a korona, csak monarchiákban fordul elõ: Belgium címerében, Hollandia, Svédország, Norvégia címerében, vagy akár az Andorrai Fejedelemség címerében van ez így, illetve olyan országokban, amelyek az egykori brit birodalomhoz tartoztak, mint Kanada, vagy Új-Zéland, de ezek sem valamennyien, Ausztrália címerében például nincs korona. Összesen két olyan ország van, ahol a köztársasági államforma ellenére a korona ott helyezkedik el a címer felett. Az egyik az egykori brit Guayana, a másik pedig San Marino. Van még egy harmadik is: Nyugat-Berlin. A berlini mackó feje felett ott látható a korona, de ez mint a szuverén államiság jelképe - azt hiszem - most már csak néhány hónapig érvényes, és ezt nem lehet igazán állami címernek tekinteni. Érvelésem egyik része tehát az, hogy nem volna kívánatos, ha megismétlõdnék, ahogy Magyarországot külföldön némiképpen gúnyosan emlegették a két háború közötti idõben mint király nélküli királyságot, amelyet egy tenger nélküli tengernagy vezet. Azt hiszem, hogy az ilyenfajta félreértéseket, magyarázni való dolgokat, az olyan helyzetet, amelyet igazán csak mi értünk, de minden külföldinek el kell magyarázni, hogy ez igazában nem is azt jelenti, el kellene kerülni. Ez a dolog egyik része. A dolog másik része az, hogy én teljesen megértem, belátom és magam is így gondolom, hogy a korona nagyon fontos történelmi szimbólum, nemcsak az egyik legrégibb európai korona, hanem egyúttal a magyar történelemben olyan fontos szimbólum, olyan jelkép, amelyhez nagyon fontos államjogi gondolatok, állambölcseleti tanok tartoznak. Azt hiszem, hogy valamilyen módon ezt is meg kell õrizni. Ezt a kompromisszumos javaslatot adtam elõ módosító indítványomban, és adom elõ most, hogy különböztessük meg az állami címert és az úgynevezett történelmi címert, mind a kettõt övezze az állami jelképeknek kijáró tisztelet, és a törvény gondoskodjék arról, hogy ez a tisztelet kifejezõdjék a törvényben és megtartassék. Azt hiszem, hogy az állami címer használata indokolt lehet olyan alkalmakkor, amikor kifejezetten valamilyen állami aktusról van szó, tehát állami okmányokon, közhatalmi intézmények körbélyegzõjén, pénzeken, olyan hivatali helyiségekben, ahol valamilyen állami határozatot, bírósági ítéletet hírdetnek ki, de már ezekben a helyiségekben is elképzelhetõ mind a két címernek a használata. A történelmi címer használata engedtessék meg minden olyan helyen, ahol nem kifejezetten ilyen közhivatali állami aktusról van szó, tehát a honvédségnél, díszszemléken, esetleg államfõk fogadásán, tehát minden lehetséges alkalommal, amikor együttesen alkalmazható a kettõ. Természetesen semmi sem tiltja, hogy magánszemélyek, egyesületek külön is használhassák a történelmi címert. Tisztelt Országgyûlés! Azt hiszem, a címerkérdés nem olyan, amin az Országgyûlésnek, a nemzetnek össze kellene vesznie. Ez olyan történelmi és állami szimbólum, amely össze kellene hogy kösse az Országgyûlésben helyet foglaló képviselõket és a nemzet tagjait. Azt hiszem, hogy ha az egyik megoldást választjuk a kettõ közül, akkor mindenképpen marad egy kisebbség, amely nem ért egyet a határozattal, hiába igaz az, hogy az Országgyûlés kis híján kétharmados többséggel megszavazta a koronás címert, hiába képzelhetõ el, hogy most kis többséggel sikerül túlhaladni a szükséges kétharmadot. Azt hiszem, hogy az országban nagyon sokan lesznek, akik elégedetlenek lesznek ezzel a megoldással, és azt gondolom, hogy sajnos az Országgyûlés különbözõ pártjai között - amint ezt az önkormányzati vita mutatja - vannak valóban nagyon komoly politikai ellentétek, amelyeket aligha lehet, vagy legalábbis nagyon nehéz áthidalni. Egy jelképes kérdésben próbáljunk ehelyett kompromisszumos megoldást találni! (Taps.)