KÓNYA IMRE, DR. (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, a Kormány javaslata eredetileg az volt, hogy először az Alkotmányt tárgyaljuk meg, annak rendje és módja szerint vigyük végig a tárgyalást, és hozzunk döntést az Alkotmány kérdésében. Majd azt követően a részletszabályokat jelentő önkormányzati törvényt tárgyaljuk végig, illetőleg a helyhatósági választásokkal kapcsolatos szabályokat.
Hangsúlyozom, ez a javaslat az, amely leginkább megfelel annak a követelménynek, hogy egymástól válasszuk külön a kérdéseket, és döntsünk először a koncepcionális kérdésekben, megfontoltan. Utána ezt a döntést hozzuk meg az Alkotmány szabályainak megfelelően az összes képviselő kétharmad részének szavazatával. Majd ezt követően kerüljön sor a részletes tárgyalásokra, ugyanolyan felelősségteljesen természetesen, részletekbe menően. De már nem kétharmados, hanem egyszerű szótöbbséggel eldöntendő kérdésekről van itt szó.
Kétségkívül aggályként merült fel ezzel az elgondolással szemben az – nemcsak a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, hanem a többi pártfrakció vezetője részéről is –, hogy bizonyos ismétlésekbe fogunk bocsátkozni, mert miközben a koncepcionális kérdéseket megtárgyaljuk általános szinten, kétségkívül bele kell mennünk részletekbe, amelyeket már az önkormányzati törvény tartalmaz.
Ezért volt logikus az a kompromisszumos javaslat, amit a Ház megbízott elnöke terjesztett elő, hogy az általános vita szintjén valóban együttesen vitassuk meg a két problémát: a koncepcionális kérdéseket tartalmazó alkotmánymódosítást, illetőleg az önkormányzati törvényre vonatkozó javaslatokat. Hangsúlyozom – és ezt a Tisztelt Ház előtt nem kell külön bizonygatnom –, hogy ebben a vitában az önkormányzati törvényre vonatkozó minden módosítás előkerül, és minden elképzelés megvilágítást nyert a Tisztelt Ház előtt. Tehát az általános vita lefolytatását követően, a vita lezárása után valóban olyan helyzetben lesz a tisztelt Ház, hogy a koncepcionális kérdésekről megfontoltan tudjon dönteni.
Tehát ez a fajta kompromisszumos javaslat tulajdonképpen – amit a Kormány is magáévá tesz – minden logikus és elfogadható ellenvetést figyelembe vesz, és a legracionálisabban, a leggazdaságosabban tudjuk a vitát lebonyolítani anélkül, hogy ismétlésekbe bocsátkozhatnánk.
Ugyanakkor nem kerülünk olyan – véleményem szerint alkotmányjogilag megoldhatatlan – helyzetbe, hogy egyszerre kelljen szavazni végül is kétharmados döntést igénylő kérdésekben és egyszerű szótöbbséget igénylő kérdésekben.
Tehát a szavazást és a részletes vitát illetően minden körülmények között el kell már választanunk egymástól a két törvényt.
A kompromisszumos javaslat mindkét igénynek eleget tesz, ezért fogadta el az SZDSZ és a FIDESZ kivételével a többi párt frakcióvezetője a megbízott elnöknek ezt a javaslatát, és én is azt javaslom a tisztelt Háznak, hogy tegyük magunkévá. (Taps.)