MÁDAI PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Ház! Ha most arra gondolok, hogy éjszakás bányászok nézik ezt a vitát, akkor kétségbe esem. Két héttel ezelõtt Szalay Gábor képviselõtársam interpellált a miniszterelnök úrhoz. Komplex energiaügyben és azon belül a magyar szénbányászat ügyében. Akkor a miniszterelnök úr nem volt itt, válaszolt helyette az illetékes miniszter, kitérõen, jellemzõ módon a kormányprogram két mondatához igazodóan, semmitmondóan. Hogy mégis adjunk a bányászatnak valamit, most beterjeszt a Kormány egy javaslatot, amelynek az értelme és a lényege az, hogy a miniszterelnök válláról vegyük le azt a felelõsséget, amit pedig viselni kellene a magyar szénbányászatért és a magyar bányászatért. A bányász mit ért ebbõl a vitából? Vitatkozunk egy kijelölési jogon, és azt tapasztalja, hogy a Kormánynak nincs energiaprogramja, nem válaszol a szénbányászat akut gondjaira, és nem gondolja végig azt, hogy képviselõtársam által az elõbb a kommunista társadalom "kedves gyerekeinek" minõsített bányászok még soha nem hagyták abba a munkát, és hogyha úgy gondolják, hogy mi csak beszélünk róluk és nem teszünk, akkor öt perc múlva itt nem lesz világosság, és fél óra múlva meg fogunk fulladni, mert nem lesz légkondicionálás. (Szórványos taps.) És én azt hiszem - kénytelen vagyok erõs szavakkal fogalmazni -, hogy ez a beterjesztés és ez a vita, amit az MDF támogatni kíván, a kormány részérõl az elodázása annak, hogy a magyar szénbányászat katasztrofális helyzetben van, hogy az ország energiagondjai nem halogatható megoldást követelnek, és jelen esetben azt kell mondjam - amit tisztelt Torgyán úr szokott mondani -, hogy most a légyrõl beszélünk, holott a húst köpi be a légy. Azt gondolom, kedves képviselõtársaim, kellõ komolysággal és felelõsséggel erre a két héttel ezelõtti interpellációra el nem fogadható válasz az, amit a Kormány most javasol, mert ez nem megoldás, hanem egy rendkívül sürgõs dolognak az elodázása. Ilyen módon tessenek végiggondolni! Köszönöm. (Taps.)