DR. INOTAY FERENC (KDNP): Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselõtársaim! Három témát fogok érinteni nagyon röviden, egész más megvilágításban, illetve lényegesen pontosítva. Az egyik: a Magyarországon élõ nemzetiségek képviselete. Amikor a képviselõház megszavazta az elõzõ választási törvényt, elfelejtkezett arról, hogy a nemzetiségieknek képviselõi helyet kellene biztosítani. Erre jött egy nagyon torz megoldás, ami kétségtelen, hogy egy demokratikus Parlamenttõl idegen: a kooptálás. Bár Magyarországon a kooptálás nem idegen, mert 1940-ben is kooptáltak képviselõket, de az 1945-ös debreceni Országgyûlés képviselõi is kooptáltak voltak. Hol van itt a probléma? Helyette egy másikat, esetleg sokkal nagyobb, a nemzetiségiek érdekét sokkal hatékonyabban képviselni és megoldani tudó testületet biztosítunk nekik. A problémát azonban ott látom, hogy a mi nemzetiségi ügyeink megoldása túljut a magyar állam határain. Vegyük tudomásul, hogy vannak a magyarok által lakott területen olyan hatalmi tényezõk és erõk, amelyek az ott lévõ magyaroknak a legelemibb jogait sem akarják biztosítani - úgy északon, mint délen, keletrõl ne is beszéljünk. Abban a pillanatban, ha mi ezt a nagyon-nagyon rossz és nem egészen demokratikus megoldást, hogy a behívott képviselõket felváltjuk egy másik megoldással, ezt ki fogják használni és hivatkozási alapot adunk arra, hogy az ottani magyarok jogait, igényeit csorbítsák. Ilyen szempontból - bár elismerem azt, hogy nem ez az igazi demokratikus megoldás, Magyarországon ha a nemzetiségieknek nem lesz önálló pártjuk, amely magyar viszonylatban Felvidéken és Erdélyben már megvan - csak a kétkamarás Parlament hoz megoldást. De ha mi visszavonjuk a jelenleg érvényben lévõ jogszabályt, hogy a nemzetiségi képviselõket effektív azért, mert õk nemzetiségiek, és nem azért, mert õk annak vallják magukat - ezt a megoldást megszûntetjük, ezzel mi a határainkon kívül élõ magyarokat juttatjuk nagyon nehéz helyzetbe. Ugyanis azok, akik nemzetiségieknek vallják magukat ebben a Parlamentben, nem mint nemzetiségiek jutottak be, hanem valamelyik pártnak a képviselõi. Tehát nem biztos - a nemzetiségiek hiába vállalják azok képviseletét - hogy azt el fogják ismerni. Ehhez többet nem akarok szólni. A másik kérdés a címer kérdése. Koronás címer. Jónéhány felszólalás hangzott el az ügyben, hogy a korona irritál más környezõ országbeli államokat. Ebben lehet igazság és nem igazság. Karcsay Sándor barátom, képviselõtársam említette, hogy a címernek a szemben lévõ jobb oldali része is irrátálhat valakit. Az a szlovák állam mai címere. Hogy került be a címerünkbe, azt a heraldikusok jobban meg tudják mondani. Az volt a 39-tõl 45- ig tartó szlovák állam címere, az a mai társ szlovák állam címere, bizonyára ha lenne önálló szlovák állam, újra az lenne a címere. Még sincs senkinek arra elképzelése, hogy kivegye a címerünkbõl a jobb oldalt és meghagyja az árpádságokat, ami eléggé rossz emlékeket idéz így önmagában az egész nemzetben. Mit akar vajon a tömeg? Annak idején errõl volt szó, hogy ezt népszavazással döntsék el. Nem vagyok híve a népszavazásnak a rendkívüli költségek miatt, de adott esetben, ha levesszük a koronát a címerrõl, akkor x, y, valaki kezdeményezni fogja, hogy a nép szavazza meg: akarja-e címertelenül vagy címerrel a koronát. Ha a címert fennthagyjuk, ugyanúgy ki vagyunk annak téve, hogy népszavazást fognak kérni arra, hogy vegyük le a koronát. Szerény véleményem szerint a tömegek nem jogi és nem heraldikai okból, hanem érzelmi okokból tömegesen inkább a koronát akarják a címerünkön látni - és azt akarják mindenütt. Ez az én véleményem. (Taps.) A harmadik téma: az elnökválasztás. Errõl nagyon-nagyon röviden: igen semmi kétség az irányban, hogy a nép által megválasztott Parlamentnek joga var, az llamfõt is megválasztani, de nem azért, mert gyenge államfõ, gyenge elnök és erõs elnök, mert lehet kisebb jogokkal rendelkezõ köztársasági elnököt is megválasztani közvetlenül a nép által. De van itt egy bökkenõ az egészben: az, hogy abban az esetben, ha az elnöknek a Parlament által történõ megválasztását támogatók ezt a választás elõtt a kormányprogramba, vagyis a pártprogramba, választási programba bevették volna, meggyõzõdésem szerint nem ilyen összetételû lenne a Parlament, hanem lennének esetleg olyan pártok is benne, amely pártok ma nincsenek benne képviselve. Köszönöm. Ennyit akartam mondani. (Taps.)