Szili Sándor Tartalom Elõzõ Következõ

SZILI SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársak! Elöljáróban engedjenek meg egy megjegyzést. Szeretném felhívni a tisztelt kormánypártok figyelmét, hogy a munkások ezekben a percekben érkeznek haza reggel hat órától tartó munkaidejükbõl. (Zajongás a teremben.) Ha bekapcsolják a televíziót, és az üres székeket látják, felteszik a kérdést, vajon milyen munkafegyelem van ebben a tisztelt Házban. (Zajongás a teremben.) Tisztelt Képviselõtársak! Tudom, hogy kemény fába vágtam a fejszém, amikor megpróbáltam a paktumot megkötõ két párt által ránk erõltetetett alkotmánymódosítás 7.§-ának a 2. bekezdését az érvényes Alkotmány szövegévé módosítani, amely lehetõséget ad arra, hogy a dolgozói önkormányzatok tulajdonosi funkciókat lássanak el. Nem voltak illúzióim, de titkon reméltem, hogy Magyarországon rendszerváltás történt, nem pedig hatalmi elitcserék. (Nevetés.) Nyilvánvaló volt számomra, hogy egy olyan bizottság, amelyben döntõ többségben vannak a kormánykoalíciós pártok és a velük szövetséges legnagyobb ellenzéki párt, elutasítja a dolgozói tulajdon megteremtésének alkotmányos jogát. Az általános vitában már elmondtam, hogy milyen történelmi háttérrel alakultak, illetve alakulnak meg 1989 és 1990-ben a munkástanácsok. Ma csak megerõsíteni tudom azt a törekvésünket, hogy mi, munkások is részt kapunk abból az állami tulajdonból, amelyben négy évtizedes munkánk is benne van, s amit az elõzõ és a mostani elit a privatizációs folyamatban iparkodik megkaparintani magának. Mire hivatkoztak az elutasítók? A jugoszláv példára és a részvénytulajdonlás lehetõségére. A jugoszláv önigazgatás valódi tartalmáról a múltkor már beszéltem. Nézzük meg, mi a helyzet a munkásrészvényekkel kapcsolatban! Ez nem újdonság, nem magyar találmány. Amerikában például tízmillió munkavállaló résztulajdonos a munkahelyén, és közülük másfél millió többségi tulajdonos. De említhetném Angliát, ahol az állami tulajdon reprivatizálásánál a vállalkozók dolgozói elõnyt élveznek, és kedvezménnyel kapnak részvényeket. Vajon miért? Azért, mert ott felismerték, hogy a dolgozók tulajdonosi jelenléte növeli a vállalat hatékonyságát, a vállalatvezetés biztonságát, és fõleg az átmeneti üzleti nehézségeknél, tõzsdei pániknál a munkavállaló tulajdonosok stabilizálják a vállalatot. Minél nagyobb a dolgozói résztulajdon, annál jobb a fejlesztési készség, jobb a munkahelyi légkör, az együttmûködés a vezetõk és a munkások között. Mi a helyzet Magyarországon? Kidolgozásra került az úgynevezett alkalmazotti részvényprogram. Ez a program messze nem a dolgozók érdekeit szolgálja. Hisz nem biztosít egyenlõ esélyeket az alacsony jövedelmûek és a magasjövedelmûek között. Nem akarom részletekkel untatni a tisztelt Házat, bárki utánanézhet és megbizonyosodhat, hogy a jelenlegi privatizációs kedvezmények a magas jövedelmûek, a vezérigazgatók, a menedzserbürokrácia érdekében kerültek kimunkálásra. Tisztelt Képviselõtársak! Az egyre szaporodó munkástanácsok tanúsítják, hogy a munkástömegek nem hajlandók újra kisemmiztetni magukat. Ennek bizonyságául engedjék meg, hogy felolvassam a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkástanácsok közös állásfoglalásának elsõ pontját. "A munkástanácsok véleménye szerint olyan, a dolgozók türelmét biztosító törvényekre van szükség, amely elsõbbséget és egyenlõ kedvezményeket biztosít a munkásoknak a nagy jövedelmûekkel az állami tulajdon privatizálásában. Különös tekintettel a gazdasági társasággá történõ átlakulásra, ahol jelen pillanatban a közös tulajdonos spontán privatizációja folyik, a megújuló uralmi erõk irányításával. A gazdasági átalakulásoknak biztosítani kell a munkások ellenõrzését és vétójogát a munkástanácsok bevonásával még a döntés- elõkészítés fázisában." Eddig az idézet. Tisztelt Országgyûlés! A bizonytalan jogi státus és a korábbi hatalom ellenállása dacára ma mintegy 25-30 ezer tagot számlál a munkástanács-mozgalom. Ma már országos szervezete is van, információs irodával, társadalmi munkában dolgozó aktivistákkal. A mai csendes, forradalmi átalakulásban részt vesz és részt kér a magyar munkásosztály is. Nem hatalmat, csak az õt megilletõ jussát akarja, és ezt nem lehet meggátolni különbözõ paktumokkal. Uraim! Mielõtt megnyomják a gombot, vessenek számot a lelkiismeretükkel. (Morajlás a teremben.) Megfoszthatják-e a magyar munkást attól a lehetõségtõl, hogy tulajdonosa lehessen saját munkahelyének? Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)

Eleje Homepage