DR. HORN GYULA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Az alkotmánymódosítás vitájában a szocialista párti frakciót kezdettõl fogva az a szándék vezette, hogy minden lehetséges eszközzel hozzájáruljon a Kormány mozgásszabadságának növeléséhez. Fogalmazhatnék úgy is, hogy felfogásunk szerint a Kormánynak több felelõsséget kell vállalnia, és ehhez több lehetõséget kell számára biztosítani. Ugyanakkor szenvedélyes vita alakult ki a köztársaságielnök-választás módjáról. Sõt, a paktumpártok vagy - elnézést - a két párt nem egy képviselõje okvetetlenkedéssel és külõnbözõ személyi aspirációkkal magyarázta azokat a módosító javaslatokat vagy akár a népszavazási akciót, amelyet állampolgárok vagy képviselõk kezdeményeztek. Itt hallottunk különbözõ hivatkozásokat arra, hogy mindez megakadályozza a kormány, sõt netán a parlament mûködõképességét is. Ez a vita nyilvánvalóan nem maradt a Parlament falai között, és ezt követõen olyan kijelentések is elhangzottak, hogy a népszavazás vagy az annak nyomán keletkezõ helyzet egyfajta diktatórikus veszélyeket is rejt magában. Ugyanakkor ez a vita nem volt mentes attól sem, hogy szenvedélyes kirohanások hangozzanak el a szocialista párti frakció tagjainak javaslatával, álláspontjával szemben. Én ezeket a kirohanásokat sem eIfogadni, sem megszokni nem tudom a magam részérõl. Tudniillik elfogadhatatlan számomra annak felvetése, hogy netán a szocialista párti frakció tagjai kevésbé legitimebbek, mint bárki, aki helyet foglal ebben a teremben. Azt hiszem, a szocialista párti frakció tagjai legalább annyira legitimek, mint a többi frakció igen tisztelt tagjai. És hozzátennék valatnit: azt hiszem, azt sem kell külön bizonygatni, hogy az itt hetyet foglató képviselõink nagyon sokat tettek a pártállam.lebontása érdekében a gyakorlatban is. Az olyan érveket meg végképp nem tudom elfogadni, amelyeket nagyon tisztelt Salamon László képviselõtársam fogalmazott meg, amikor azt mondotta, hogy a népszavazás, vagy minden más hasonló kezdeményezés tulajdonképpen, újabb költségekbe veri az országot. Tudniillik emlékeztetni kívánok arra, hogy az MDF-frakció javasolja az Alkotmány módosítását. Ez ellen szól a népszavazási kezdeményezés. Meggyõzõdésem szerint nem csupán elvi, hanem politikai kérdés is, a hatalmi struktúra mûködésének politikai kérdése, hogyan válasszuk a köztársasági elnököt. Az én felfogásom szaint a köztársasági elnök egyidejûleg jelent egyfajta ellensúlyt a kormányzati munkában és támaszt is. Olyan stabilizáló szerepet tölt be, amely nélkülözheteden netán válságos idõszakokban, és senki sem zárhatja ki, hogy ebben az Országgyûlésben az elkövetkezõ években kormányválságok és sok minden más elõfordulhat. Reméljük, hogy nem! De éppen ezért miért kellene félni attól, hogy a köztársasági elnököt, akire ilyen fontos szerep vár, a nép válassza meg? Mindjárt szeretnék valamit tisztázni, mégpedig azt, hogy a Szocialista Pártnak nincs elnökjelöltje. Úgyhogy a magunk részérõl nem kell magunkra venni azt az inget, hogy netán valaki személyes aspirációkkal rendelkezik, és ezért támogatja, karolja fel a népszavazást. Félreértés ne legyen, a népszavazás helyi kezdeményezésre indult el, és ezt a Szocialista Párt támogatja. (Az SZDSZ-frakcióból huhogás.) A következõt szeretném javasolni a további huhogások elkerülése érdekében. Az igen tisztelt MDF frakció fontolja meg a javaslatát, tehát az alkotmánymódosítás eme pontjával kapcsolatos javaslatát. Fontolja meg azt - mindazoknak az állampolgároknak a véleménye alapján, akik ebben aláírással hitelesítették az akaratukat -, hogy a nép válassza meg a köztársasági elnököt. Hogy mikor és miként és hogyan, arra azt javasolom, hogy az itt helyet foglaló parlamenti pártok képviselõi, frakcióvezetõi folytassanak errõl konzultációt, hogy elejét vegyük bármiféle olyan mûködési zavarnak, amely megnehezíti a Parlament, illetve a Kormány mûködését. A Szocialista Párt kész egy ilyen egyeztetõ megbeszélésen részt venni. A másik, amit szeretnék mondani, az a következõ. Megítélésem szerint mindent el kell kerülnünk annak érdekében, hogy az emberi jogok - és én ide sorolok sok minden más, a hatalmi struktúrával összefüggõ kérdést - bármiféle veszélybe kerüljenek. Meg kell mondanom, azt hiszem, nem vagyok egyedül ebben, sõt, országos tiltakozást váltottak ki az új mûvelõdési miniszternek a hittanoktatással majd a vallásörténelem-oktatással kapcsolatos nagyon is félreérthetõ, egyes esetekben egyértelmû szavai. Hozzáteszem, az a megállapodás, ami június 15-én született - legalábbis a sajtó szerint - az új mûvelõdési miniszter és bizonyos egyházak, tehát nem minden egyház képviselõi között, meg kell mondanom, ez sem megnyugtató, sõt, az érvényben lévõ Alkotmány 60. §-ában foglalt néhány kitétellel kifejezetten ellentétes. Nem hiszem, hogy bármiféle olyan lépés, amely a hittanoktatást kötelezõvé tenné, összhangban lenne a fejlett demokrácia gyakorlatával. Sõt, hozzáteszem, ellentétes a polgári és politikai jogokról szóló egyezségokmánnyal, amelynek Magyarország is a részese, mint ahogy ellentétes a lelkiismereti szabadságról szóló törvénnyel is, amelyet a közelmúltban fogadott el a Parlament. Végül ugyancsak egy olyan, és az alkotmánymódosításhoz tartozó témára kívánom még a tisztelt képviselõtársaim figyelmét felhívni, amely ugyancsak országos visszhangot váltott ki. A magam részérõl csak támogatni tudom Szájer Józsefnek azt a javaslatát, hogy a földtörvény meghozatalához kétharmados többség kelljen. Emlékeztetni kívánom tisztelt képviselõtársaimat arra, hogy a választási kampányban az itt helyet foglaló hat párt közül öt párt elutasította a Kisgazdapárt 47-es viszonyokra való visszaállításra vonatkozó javaslatát. Öt párt a hatból. Eléggé furcsa, hogy a kormánykoalíció kedvéért vagy az együttmûködés kedvéért van két olyan párt, vagy ha nem is egyöntetûen, de mindenképpen van, amely most ezt elfogadja, vagy legalábbis támogatja. Ismert az, hogy ennek a szándéknak a bejelentése milyen visszhangot váltott ki az országban, ami még fontosabb: milyen súlyos zavarokat okozott már eddig. És feltehetõ - felfogásom szerint ennek nincs kizárva a veszélye -, hogy az elkövetkezõ hetekben, hónapokban a mezõgazdaságban nagyon súlyos konfliktusokat és gondokat fog okozni. (Mozgás.) Ezért is rendkívül fontosnak tartom, hogy ilyen lényegbevágó kérdésrõl, amely az egész társadalmat érinti, és amely különösen érinti a mezõgazdaságot, hogy ebben nemcsak megfontoltan, hanem az itt jelenlévõ képviselõ döntõ többségének az egyetértésével lépjünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)