DR. FODOR ISTVÁN (független): Tisztelt Országgyûlés! Képviselõtársaim! Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában mondandómat egy bejelentéssel kezdem. Németh Miklós és Király Zoltán képviselõknek a köztársasági elnök megválasztása módjára vonatkozó módosító javaslatát, valamint Kállay Kristóf képviselõtársunknak a szavazati arányokra vonatkozó módosító javaslatát a független képviselõk támogatják - ezért a 123-as számú bizottsági jelentésben foglaltak közül visszavonjuk az abban 1-es, 4-es,15-ös és 18-as sorszámok alattjegyzett módosító javaslatainkat. (Elnöki közbeszólás: Megkérem képviselõtársunkat, hogy ismételje meg!) Az 1-as, 4-es,15-ös és 18-as számú. A bizottsági jelentés 20-as és 39-es pontjában foglalt módosító javaslatainkat fenntartjuk. Ennek indokolásához valamivel több mint tíz percre kérem szives türelmüket. Tisztelt Országgyûlés! A napirenden lévõ elõterjesztésnek a fenntartott módosító javaslataink által érintett részei alapvetõen a független képviselõk jogait érintik, nevezetesen csorbítják azokat. Módosító javaslataink éppen arra irányulnak, hogy e pontokon az Alkotmány hatályos szövege maradjon érvényben. A hatályos Alkotmány rendelkezése szerint a csak rendkívüli állapot - tehát hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetére létrehozandó Honvédelmi Tanácsnak más állami vezetõk mellett egyaránt tagjai az Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok képviselõcsoportjainak vezetõi és a pártokhoz nem tartozó képviselõk megbízottja. Hasonló megfogalmazásban :egyenlõ feltételeket biztosít az Alkotmány a pártokhoz tartozó és nem tartozó képviselõknek a tekintetben, hogy az Országgyûlés feloszlatása elõtt a köztársasági elnök köteles legyen véleményüket kikérni. A napirenden lévõ törvényjavaslat 9.§-a, valamint 16.§-ának (2) bekezdése a fenti rendelkezéseket úgy módosítja, hogy a Honvédelmi Tanácsban való részvétel és a feloszlatás kapcsán a véleménynyilvánítás jogát kizárólag képviselõcsoportok vezetõinek biztosítja; tehát, házszabályaink értelmezése szerint a független képviselõknek csak akkor, ha legalább tíz fõvel frakciót tudnak alkotni. Hack Péternek a 124-es számú jelentésben foglalt, késõbb benyújtott módosító javaslata a lehetõségeinket tovább szûkítené, mert képviselõcsoport alakitása esetén is megfosztaná a független képviselõket a véleménynyilvánítás jogától. A mi módosító javaslatunk az elõterjesztés 9. §-ának, valamint a 16.§ (2) bekezdésének elmaradását javasolja azzal a céllal, hogy a hatályos szöveg maradjon. Ennek indoklásaként mindössze egyetlen érvet kívánok megemlíteni. A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot és az Országgyûlés egyidejû akadályoztatása esetén törvényhozói jogkört gyakorol. Rendeletei felfüggeszthetik törvények alkalmazását, illetõleg azokban törvényi rendelkezésektõl eltérhet. Ezért mindenképpen indokolt, hogy a választott törvényhozói testület teljes keresztmetszetében képviseltesse magát a Tanácsban. A választott képviselõk egy részének, véleményük megjelenítésének ily módon történõ kizárása a törvényhozásból még rendkívüli állapot - vagy éppen rendkívüli állapot - idején, a választást szabályozó jogrendünknek azt az alapvetõ tételét sértené, miszerint a képviselõk jogai és kötelességei azonosak, továbbá e diszkrimináció közvetve sértené az állampolgárok választójogának egyenértékûségét is. Hasonló indokok alapján tartom szükségesnek a vélemény kifejtésének lehetõségét az Országgyûlés feloszlatása elõtt is. Kedves Képviselõtársaim! Látszólag hasonló, tehát csak a független képviselõk jogosítványait érintõ szabályozást tartalmaznak Áder János képviselõtársunknak a bizottsági jelentés 32-es és 41-es pontjában foglalt módosító javaslatai, amelyekben az Alkotmánybíróság tagjainak, valamint az Országgyûlés által történõ választás esetén a Magyar Nemzeti Bank elnökének személyére vonatkozó jelölési eljárásra tesz javaslatot a képviselõ. Javaslata szerint a jelölõbizottságba mindkét esetben csak az Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok delegálhatnak tagokat. Az egyik esetben a képviselõcsoport egy-egy tagját, a másik esetben - véleményem szerint következetlenül - a párt egy-egy tagját, tehát nem feltétlenül képviselõt javasol. Az elõbbiekhez képest ez egy kiterjedtebb értelmezésû diszkrimináció, hiszen még arra az esetre is kizárja a független képviselõket, ha létszámuk például elérné valamelyik pártfrakcióét. A diszkrimináció ténye számunkra önmagában is zavaró, éppen ezért kifogásoljuk is. Ezen túlmenõen azonban itt arról is szó van, hogy alkotmányos tételként fekteti le egy olyan jelölési eljárás részletes szabályait, amelynek egyébként a végrehajtást szabályozni hivatott törvényben volna a helye - mint ahogy az Alkotmánybíróságról szóló törvényben benne is foglaltatik a jelölési eljárás, vagy például az Országgyûlés tisztségviselõinek jelölésére vonatkozó eljárás a Házszabályok részét képezi. Az Alkotmánybíróság tagjai, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelölésére vonatkozó szabályoknak a javasolt módon alkotmányba foglalása esetén háromféle ellentmondás keletkezhet legmagasabb szintû jogrendünkben. Egyféle ellentmondás akkor keletkezik, ha a Honvédelmi Tanácsot és az Országgyûlés feloszlatását illetõen a független képviselõk jogosítványai az A1kotmány hatályos rendelkezése szerint megmaradnak. Hiszen, ha az egyik esetben a jogosítvány egyaránt illeti meg a pártok képviselõcsoportjait és a független képviselõket, semmi nem indokolja más esetekben a megkülönböztetést. A második ellentmondás éppen akkor alakuthat ki, ha az Országgyûlés elfogadja az elõterjesztésnek általam elõbb kifogásolt 9. §-át és 16. § (2) bekezdését, valamint ezzel együtt Áder János javaslatait is, mert az egyik esetben általában képviselõcsoportok, a másik esetben egy szûkebb értelmezés szerint csak a pártok képviselõcsoportjainak jogairól van szó. Persze ez az ellentmondás feloldható Hack Péter újabb módosító javaslatának az elfogadásával, de csak a független képviselõk jogainak további csorbítása árán. A harmadik ellentmondás az állami vezetõk és tisztségviselõk választását megelõzõ jelölési eljárás szabályozási rendszerében keresendõ, nevezetesen éppen abban, hogy az minden rendszert nélkülöz. A nem odavaló jelölési eljárás egyes esetekben alkotmányos tételként jelenik meg, más esetekben törvényben. Az Alkotmánybíróság tagjai esetében ezt most már az Alkotmány is szabályozná, meg törvény is, természetesen egymástól eltérõ módon. Kedves Képviselõtársaim! A bizottsági jelentés 39-es pontjában foglalt módosító javaslatunk valójában ellenindítvány Áder János javaslatával szemben a Magyar Nemzeti Bank elnökének választását megelõzõ jelölési eljárásra. Áder János másik, az Alkotmánybíróság tagjainak választását megelõzõ jelölési eljárásra vonatkozó javaslatával szemben ellenindítványt azért nem nyújtottunk be, mert erre csak úgy lett volna lehetõség, ha egy másféle jelölési eljárásra teszünk javaslatot, vagy ha az Alkotmány idevonatkozó részét csak az ellenindítvány kedvéért egy kicsit összekuszáljuk. Felfogásunkkal mindkettõ ellentétes. Tisztelt Országgyûlés! A mostaní alkotmánymódosítás szükségességét elõterjesztõi három motivációval: a pártállam kategóriáinak kiiktatásával, a kormányozhatóság feltételeinek megteremtésével, valamint a politikai egyeztetõ tárgyalásokon elfogadott eredeti állapot visszaállításával indokolták. Abban bizonyára egyetértünk, hogy az általunk vitatott módosítások nem szolgálják egyik eredeti célkitûzést sem. Ezért azt javasolom, hogy a független képviselõknek a parlamenti pártfrakciókhoz viszonyuló jogosítványát egy olyan koncepcionális kérdésnek tekintsük, amelynek hosszú távra szóló alkotmányos szabályozását alkotmányjogi szakértõk elõterjesztésén alapuló véleménycserének és kiérlelt álláspontnak kell megelõznie. A döntés elhalasztásával a kockázat mindössze annyi, hogy az Alkotmány végleges formájának elfogadása elõtt kell-e a gyakorlatban is alkalmazni hatályos formájukban a vitatott rendelkezéseket. Azt gondolom, hogy a Honvédelmi Tanács összetételének, valamint az Országgyûlés feloszlatásának kérdésében nyugodtan vállalhatjuk a döntés elhalasztásával járó kockázatot. A Magyar Nemzeti Bank elnökének megválasztásáról folyó eddigi vita és bizottsági állásfoglalás ismeretében számomra úgy tûnik, hogy az errõl folyó polémiánknak csak elvi jelentõsége van. Alkotmánybírák választására viszont napokon belül sor kerül, tehát e tekintetben nagyon is érdemi kérdésrõl van szó. Ehhez végsõ érvem az, hogy a társadalom számára az Alkotmánybíróság pártoktól függetlenségének minimális politikai garanciáját éppen az a gesztus jelentené a pártok részérõl, ha felülbírálva eddigi álláspontjukat, egyetértenének azzal, hogy a jelölõbizottságnak független képviselõ is tagja lehessen. Fentiekre tekintettel arra kérem egyrészt a törvényjavaslat elõterjesztõit, hogy elõterjesztésük vitatott pontjait, másrészt Áder Jánost és Hack Pétert, hogy módosító javaslatukat vonják vissza, megteremtve a lehetõségét annak, hogy ezekben a kérdésekben megfelelõ elõkészítés után a végleges Alkotmány számára is idõtálló döntést hozzunk! Amennyiben a módosító indítványok visszavonása nem történik meg, és az általunk vitatott kérdésekben szavazásra kerül sor, érveink mérlegelése mellett a független képviselõk számítanak a tisztelt Ház kollegiális magatartására. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)