NÉMETH MIKLÓS (független): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Igen komoly veszélyét érzem annak, hogy még mindig újszülött köztársaságunk elnökének megválasztási módja olyan politikai küzdelem középpontjába kerül, amely küzdelmet meg lehet ugyan vívni, de nem lenne szabad. Túl sok energiát köt le a küzdõ felek, az egymásnak tulajdonított hátsó szándékok leleplezése, és megvalósításuk megakadályozása során nemcsak egymáson, hanem a bontakozó demokrácián is súlyos sebeket ejtenek. És ami még aggasztóbb, megingathatják az emberek bizalmát a többpárti parlamentáris berendezkedésben, s meggyengíthetik a külföld hitét, hogy képesek vagyunk végigvinni alkotmányos forradalmunkat, pedig mindnyájan ezt szeretnénk. Ezért most - Király Zoltán képviselõtársammal együtt - nem az elnökválasztás egyik vagy másik módja mellett kívánunk érvelni, nem a különbözõ pártok vagy politikusok korábbi megnyilatkozásait akarjuk szembeállítani mai önmagunkkal, hanem az általunk ésszerûnek tartott kompromisszumra szeretnénk javaslatot tenni. A javaslat tárgyilagos mérlegeléséhez és fogadásához mindenekelõtt azt kérem: próbáljuk elkerülni és próbáljuk kikapcsolni a pártok, csoportok vagy egyének önös törekvéseit, melyek gyakran úgyis csak vélelmezettek. Király Zoltán többször és egyértelmûen leszögezte: "nem azért küzd, mert király akar lenni". És ami engem illet, nekem sincs szándékomban egy olyan hídra lépni, aminek nincsenek pillérei, bárki is állítja, hogy ezt a hidat nekem akarják építeni. Az ilyen hidat az állványépítõ kõmûves segédmunkás is egyszerûen csak csapdának nevezi. De itt most olyan csapdáról van szó, amibe egész demokráciánk beleeshet. Közös felelõsségünk az ország kormányozhatósága. Közös kötelességünk, hogy a kormányzat, a hatalom döntés- és akcióképességét ne korlátozzuk. Ebbõ1 kiindulva tesszük meg közös javaslatunkat, amely tartalmát tekintve politikai kompromisszum, formáját tekintve módosító indítvány. A köztársasági elnök választásának módjáról van tehát szó. A Magyar Demokrata Fórum által benyújtott alkotmánymódosítás az elnökválasztást a Parlament hatáskörébe utalja - egyfelõl. Király Zoltán képviselõtársam kezdeményezésére folyik az aláírásgyûjtés egy olyan népszavazásra, amely a köztársasági elnök választásának módját teszi a népszavazás tárgyává - másfelõl. Az elsõ álláspont politikai hátterében az áll, hogy az MDF-SZDSZ-megállapodás révén a köztársasági elnök Parlament általi megválasztása a belpolitikai stabilitás fontos összetevõje. A második álláspont politikai hátterében egy korábban már kifejezett népakarat ismételt kifejezõdése, illetve egy lehetséges veszély a kétpárti hatalomkoncentráció kialakulásának megelõzési szándéka áll. Én a két álláspont igazságtartalmát nem kívánom értékelni, értékelték azt éppen elegen, mások. Az elmúlt két hét éles vitái megerõsítettek abban: a két álláspontot nem konfrontálni kell, hanem a legkisebb közös többszörösüket kell keresni. Éppen ezért javaslatunk lényege a következõ. Az átmenet bizonytalanságának csökkentése érdekében a Parlament válasszon köztársasági elnököt, ha így látja indokoltnak, de a választás csak két évre szóljon. E megoldással egyben különválasztódna az államfõi és a parlamenti megbízatás, amely jobban megfelel a hatalommegosztás elvének. A két év alatt - az új Alkotmány néhány lényeges kérdésével együtt például - sor kerülhetne e véleménykérõ népszavazásra. Hogy errõl például a szeptemberi helyhatósági választások alkalmával megkérdezhetjük-e a választópolgárokat, az alkotmányjogászok között is többféle értelmezés van. Célszerû lenne ezért errõl például az Alkotmánybíróságot megkérdezni. Jó lenne tehát, ha nem a kényszer, hanem a józan megfontolás vezetne bennünket. Ha pedig a választók majd úgy döntenek a népszavazáson, hogy közvetlenül kívánnak elnököt választani, már most megtudhatják, hogy erre két év múlva lesz lehetõség. Javaslatunk tehát azt célozza, hogy ez a kérdés és egy esetleges közvetlen elnökválasztás kampányküzdelmei ne terheljék az elõttünk álló egy-két évet, mert az tele lesz az ország szempontjából sorsdöntõ teendõkkel és amúgy is nehezen elviselhetõ terhekkel. Kompromisszumos javaslatunk elfogadása esetén lenne tehát elnökünk és nemcsak ideiglenes. Ugyanakkor az állampolgár garanciát kap arra, hogy akaratát kifejezheti, és a többségi akarat érvényre is fog jutni. És lenne egy lélegzetvételnyi idõnk, hogy ne a hatalmi pozíciókért, hanem egy valóban demokratikus hatalom igazi céljáért, a nép felemelkedéséért folytassuk küzdelmünket. Mindennek megvan tehát a maga ideje és a maga órája. Most döntsön a Parlament, aztán döntsön a nép, ha akar, és csak ezután, a nép döntésének függvényében következhetnek bárkinek a személyi ambíciói! Ezt ajánlom mindnyájunk figyelmébe. Köszönöm. (Nagy taps.)