MORVAY ISTVÁN belügyminisztériumi államtitkár: Én azt hiszem, hogy nyugodtan válaszolhatok, bár a kérdés nem teljesen ilyen formában hangzott el. De lévén, hogy a problémát elég széles körûen ismerem, azt hiszem, nyugodtan válaszolhatok. Bizonyos félreértéseket el kell oszlatni azonban a tisztelt Ház jelenlétében, és a tisztelt képviselõnõnek a figyelmét fölhívnám arra, hogy a belügyminiszternek nincsen jogosítványa arra, hogy egy korábbi minisztertanácsi, illetõleg kormányrendeletnek bármelyik paragrafusát saját hatáskörében hatályon kívül helyezze, bármennyire is szeretné ezt megtenni. A helyzet valóban rendkívül súlyos. Magam jártam kint az egyik helyszínen, munkatársaimmal másik helyen, és szembetalálkoztunk azokkal, nyugodtan mondhatom, XX. században emberhez méltatlan körülményekkel - szembetalálkoztunk -, amik között emberek kénytelenek élni. Sajnos, azonban ennek van egy másik vetülete is. A környezetben élõ embereket az itt elõforduló, az itt tapasztalható állapotok mélyen felháborítják, elsõsorban az az önkényeskedés, ami a lakások elfoglalásával kapcsolatban felmerül. Minden körülmények között a törvényességnek a látszatát, úgy érzem, az Országgyûlésnek, az új Parlamentnek is fenn kell tartania, és semmiképpen nem hunyhatunk szemet úgynevezett - ahogy a képviselõnõ említette - helytelen szokás felett. Valóban, mi egy olyan lakásgazdálkodási koncepciónak a kialakításánál szeretnénk közremûködni, ahol egy fogyasztói lakáspiacnak a kialakítására nyílik lehetõség, amikor az önkormányzatok saját területükön, a településen belül tudnak lehetõséget biztosítani a lakáskérdés megoldására. Ez is az önkormányzatokra váró feladat: nem kis feladat. Én azt hiszem, hogy jelenleg az önkormányzati törvényt megelõzõen az állapotokat valahogyan el kell viselni. Én felkérném a helyi tanácsokat, hogy a lehetõség szerint emberségesen, de a törvénynek az elõírásait mindenképpen betartva intézzék ezeket a helyi, saját hatáskörükön belül. Köszönöm szépen.