DR. ÓMOLNÁR MIKLÓS (FKgP): Mielõtt alelnök úr megintene, elõre kell bocsátanom, hogy ötven másodpercnél sajnos hosszabb kell hogy legyek, de úgy látszik, ezen a téren sem értük még utol Angliát. Tisztelt belügyi Államtitkár Úr! Tudomásom szerint hosszas, még az elõzõ kormányzat idejére visszanyúló elõkészítés után a napokban egy fegyverkereskedelemre szakosodott kft. jött létre a Belügyminisztérium kebelében. Érdemes talán a pénzügyi alapokat is megvilágítani. Részint belügyminisztériumi, tehát költségvetési, valamint vállalati, illetõleg ami különös figyelmet érdemel, jelentõs beosztásban tevékenykedõ belügyi tisztek, belügyi alkalmazottak nem csekély, harminc százalékos magántõkéje is benne van ebben a bizonyos vállalkozásban. Szándékosan nem mondom ki a nevét, nem szeretném itt reklámozni. Ez a bizonyos kft. önvédelmi fegyverek, illetve vadászfegyverek, valamint bizonyos belügyi készletek kereskedelmével kíván foglalkozni a Magyar Acélárugyár közremûködésével. Azt talán mondanom sem kell - bár nem tartozik szorosan ide -, hogy a Magyar Acélárugyár egyes vezetõi is benne vannak magántõkéjükkel ebben a vállalkozásban. Mielõtt bárki boszorkányüldözést emlegetne, kijelentem, hogy tudom, hogy ezeket a vállalkozásokat - különösen a fegyveres minisztériumok keretében, mert hiszen a HB-ben is vannak hasonló vállalkozások -, szóval az ilyen vállalkozásokat sok tekintetben a szükség szülte. Ezek révén is próbálták bizonyos plusz jövedelmekhez juttatni a sokszor rosszul fizetett tiszteket, illetve tisztviselõket, illetve bizonyos pluszjövedelmekhez is megpróbáltak, illetve próbálnak ezek révén hozzájutni. Ugyanakkor politikailag, erkölcsileg, de bizonyos mértékig jogilag is kifogásolhatónak tartom mindeme vállalkozásokat. Ebben a bizonyos fegyvereladással foglalkozó kft.-ben is veszélyesen összekeveredik költségvetési pénzeszköz és magánérdekeltség. Méghozzá belügyi alkalmazottak, belügyi tisztek magánérdekeltsége! Említettem már, hogy önvédelmi fegyverek eladásával is foglalkozni kívánnak. Tudvalévõ, hogy az ezekrõl szóló új szabályozás még nem készült el, és annak megalkotásában a BM is tevékeny szerepet vállal. Nos, ha már mûködik a Belügyminisztérium, valamint BM-alkalmazottak tulajdonosi részvételével egy olyan üzleti vállalkozás, amelynek profitérdekeltsége ezen a téren vitathatatlan, akkor nyilvánvaló, hogy ezek a belügyi alkalmazottak, netán a BM érdekelt lehet a minél liberálisabb szabályozásban. E példából kiindulva rendkívül veszélyesnek tartom az államigazgatáson belül költségvetési pénzeszközök és tisztviselõk magántõkéjének ilyesfajta összekötését, ráadásul vállalati érdekekkel ötvözve. Ezek a vállalkozások tisztázatlan jogi, erkölcsi, költségvetési helyzeteket teremthetnek, és azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy a korrupció melegágyai lehetnek. Ezért kérdezem a belügyi államtitkár úrtól, hogy tudott-e errõl a bizonyos fegyverkereskedõ kft.-nek a létrejöttérõl? Egyetért-e fenntartásaimmal; s ha igen, akkor azt kérdezem, mit kíván tenni az ilyesfajta vállalkozások fenntartása érdekében. Meg kívánja-e tiltani, hogy belügyi alkalmazottak magántõkéjükkel részt vegyenek ezekben? Köszönöm.