MORVAY ISTVÁN belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ország hatezer temetõje közül a fele köztemetõ, amelyeket a helyi tanácsok tartanak fenn. A többi egyházak, felekezetek tulajdonában, illetõleg kezelésében van. Jogos az igény a kegyeleti helyek, emlékhelyek fenntartására, egy európai társadalom nem lehet közömbös ezeknek a helyeknek a sorsa iránt, hiszen a temetõk nemcsak az egyén emlékhelyei, hanem nemzetünk kulturális örökségének hordozói és emlékei is. A jelenleg fennálló rendelkezések szerint a temetõk õrzésérõl, gondozásáról, a tárgyi feltételekrõl a temetõfenntartóknak, tehát az önkormányzatoknak és egyházaknak kell gondoskodniuk. Az a tapasztalatunk, hogy a tanácsok, felekezetek sok helyen csupán a közüzemi díjak fizetésére képesek, és kevés helyen tudják finanszírozni a temetõ fenntartására vonatkozó kötelezettségükbõl adódó feladataikat. Úgy gondoljuk, hogy a jövõben is az önkormányzatok és az egyházak feladatkörébe fog tartozni a temetõk fenntartásáról való gondoskodás. Ezért javasoljuk, hogy a tulajdonhoz kapcsolódóan az érintettek hozzanak létre olyan alapítványokat, olyan célkötelmeket, amelyeknek feladata a temetõk õrzése, gondozása. Ehhez a Belügyminisztérium minden tõle telhetõ segítséget megad. A temetõk õrzésével kapcsolatosan a Belügyminisztérium utasítása alapján az Országos Rendõrfõkapitányság vezetõje május 17-én intézkedett a zsidó kegyhelyek meggyalázásának megelõzését célzó rendõri intézkedésekrõl. Ennek keretében a veszélyeztetettség mértékének felmérésére, a helyi hitközséggel való kapcsolat felvételére, a járõrútvonalak meghatározására is adott útmutatást. Az alkalmazott módszereket a rendõrkapitányságok vezetõi önállóan, a helyi körülmények figyelembevételével határozzák meg. Hozzátenném még, hogy felhívnám a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a készülõ önkormányzati törvénnyel kapcsolatban, különösen az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban ennek a kérdésnek, problémának a gondjait is tekintetbe kellene venni, mindenképpen a finanszírozás keretei között ennek a jelentõs kérdésnek is helyet kell adni. Köszönöm a figyelmet, és kérem a Képviselõket és a tisztelt Házat a válaszom elfogadására.