KÁLLAY KRISTÓF (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem vagyok doktor, mint a kiírásból is látható, úgyhogy ezt korrigáljuk, ha lehet. A másik kérés, hogy sajnálom, hogy a túlparti képviselõk elsõ sorába nem jutott el a módosító indítványom 111-es sorszámmal, mert akkor nem mondták volna, hogy már nincs ilyen az asztalukon. Errõl kívánnék pár szót szólni. Mint az alkotmánymódosításban láthattuk, az eddigi kétféle szavazási mód helyett áttérnénk négyféle szavazási módszerre. Ezek közül megmaradna a korábbi kettõ, tehát a jelenlegi képviselõk 50 százaléka plusz egy fõ, és megmaradna az összes képviselõ, tehát a képviselõ-létszám kétharmada. Ez lenne a két szélsõ eset, és a kettõ közé bejönne a teljes képviselõi létszám 50 százaléka plusz egy fõ - ez más néven az abszolút többség -, illetve a jelenlegi képviselõk kétharmada. Én, amikor ezt átnéztem, azt láttam, hogy amenynyiben a képviselõi létszám, tehát a jelenlevõk száma 291 fõ alá esne, abban az esetben a jelenlevõ képviselõk kétharmada kevesebb fõt jelentene, mint a képviselõi létszám 50 százaléka plusz egy fõ. Ezt a hátoldalon látható grafikonból is észre lehet venni. És mivel úgy éreztem, hogy ebben az alkotmánymódosításban a jelenlevõk kétharmada az egy erõsebb valami akar lenni, mint a teljes képviselõi létszám 50 százaléka, ezért indítványoztam azt, hogy egyszerre kelljen teljesülnie ennek a két feltételnek, ami azt jelenti, hogy a grafikonon vastag vonallal jelzett szám lenne szükséges mindig az adott indítvány elfogadásához. Tehát egész pontosan, amennyiben 386 képviselõ van, akkor a 194-tõl 291 fõs megjelent szám esetén ez mindig 194 képviselõt jelentene, 291 fõ fölött pedig a jelenlevõk kétharmadát jelentené. Úgy érzem, hogy ez egy erõsebb hatást gyakorolna az adott törvények elfogadásához. A másik kérdéskör, amihez szeretnék hozzászólni, az a 87-es szám alatt, Kónya Imre által beterjesztett címer és zászló kérdése. Itt szeretném elmondani, hogy a koronás címer lényegesen közelebb áll a nemzet egészéhez. Itt ugyan nyilván nem kérhettem ki 26 ezer fõ véleményét, de például a Füles Szerkesztõsége készített tavaly egy ilyen felmérést, ami nyilván nem teljes körû, de több embert meg tudtak kérdezni. Itt szeretném még elmondani, hogy az úgynevezett Kossuth-címer voltaképpen nem Kossuth kitalálmánya, hanem 1849. március 4-én Ferencz József fosztotta meg a koronától címerünket. Áprilisban pedig az akkor éppen hivatalosan használt címert használták, ami végül is Kossuth-címerként került a köztudatba. Azt is érdemes elmondani, hogy amikor elõször elkezdték használni koronával a címert 1385 körül, akkor éppen nem volt király uralmon. Királyság volt király nélkül, tehát a korona maga nem függ össze közvetlenül a királlyal. Fontosnak tartom azt is elmondani, hogy itt idõnként kiküldenek nekünk egy ilyen országgyûlési emblémát, amin még mindig a régi vörös csillagos címer található. Annak ellenére, hogy a Parlamentrõl ezt már levették. Jó volna, hogyha a címerügyben dönteni tudnánk. Tudni kell azt is, hogy az alkotmánymódosításhoz kétharmadra van szükség, tehát az összes országgyûlési képviselõ kétharmada kell hogy megszavazza az A- vagy a B-változatot. Ha történetesen egyiket sem szavaznánk meg, akkor továbbra is fennmaradna a régi változat. Ezért azt fogom kérni, hogy amennyiben az egyik változatot nem szavaztuk meg, akkor mindenképpen a másikra adjuk le a voksainkat, hogy lehetõleg ne kelljen tovább használnunk az eddigi, hát, kádárista címert. Még egy javaslatom lenne. Úgy érzem, hogy igazán hitelessé akkor tudnánk tenni a címerünket, ahogyan a novemberi népszavazás alkalmával is történt: utólag legyen lehetõsége a nemzet egészének megerõsíteni a címert. Tehát amikor amúgy is sor kerül egy szavazásra, akár helyhatóságira, akár - amennyiben lesz - elnökválasztásra, akkor ezzel párhuzamosan szavazhasson a nép a címerre is, és akkor ez legyen a végleges, ne pedig csak egy húsz- harminc évre szóló, hanem a következõ ezer évre szóló címer. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)