PALOTÁS JÁNOS (MDF): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Elõször egy, a témától picit távol álló mondatot szeretnék mondani. Remélem, hogy az MDF nem tette magáévá a kisgazdák földprogramját. Remélem többek között azért, mert még nincs mit magáévá tenni. (Taps.) Hiszen nincs egy olyan kidolgozott program. Ez az én reményem és nem a Demokrata Fórum nyilatkozata volt. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban szeretném elmondani, hogy azt alapvetõen támogatom, jónak tartom. Ezt a szavazás - azt hiszem - alá is fogja támasztani. Jónak tartom azokkal a kiegészítésekkel együtt is, amelyek közül számos rendkívül korrekt. A köztársasági elnök választásának módjával kapcsolatban azonban szeretném kifejteni, hogy más a véleményem, mint az elõterjesztés. Ezt megelõzõen azonban szeretném képviselõtársaimtól személyesen kérni: miután ez a kérdés a részletes vitában is nyilván elõ fog jönni, tartózkodjanak a személyeskedéstõl. Ez általában sem hasznos, de ha a magyar köztársasági elnök majdani megválasztásáról van szó, esetleg személyérõl, akkor különösen méltatlan. Én egyébként rendkívül szimpatizálok azokkal az emberekkel, akiknek vannak egyéni ambícióik. Én egyébként nagyon remélem, hogy a majdani köztársasági elnök - akárhogy választják meg - nem olyan lesz, akinek ez a funkció derült égbõl a villámcsapásként érkezik a nyakába, hanem tudja, hogy mit akar tenni, akar tenni, és ezzel rendkívül sok idõt meg fog spórolni számukra. Magam a közvetlen választás mellett voksolok. Ezért egyébként nem kértem volna szót, hiszen képviselõként errõl szavazhatok, nyilván ennek megfelelõen fogom megfelelõ idõpontban a gombot megnyomni. Itt vagyunk valamennyien, mindenki szuverén, úgy fog ebben a kérdésben állást foglalni, ahogyan õ jónak látja. Amiért mégis szót kértem, az egyetlenegy gondolat, és kérem, fontolják meg döntéseik elõtt. Nem az a kérdés megítélésem szerint, hogy mivel járna, ha most népszavazást tartanánk abból a megközelítésbõl, hogyan válasszunk köztársasági elnököt, de ha utána mégis a nép a köztársasági elnököt közvetlenül választja, ez mekkora kiadással jár. Ez ellen rengeteg érv szól. Magam is az általam nagyon tisztelt Pánczél Tivadar lelkésztõl kaptam ma egy levelet - aki, azt hiszem, a Romániából menekültek kapcsán valamennyiünk számára ismertté vált személyiség volt - ez tudniillik nem kerülhetõ el. Demokráciában élünk! Én azt hiszem, ha átgondolják, akkor valamennyien látni fogják, vagy tudni fogják, hogy ebben a kérdésben ez az ország ma megosztott. Ebbõl kifolyólag reménytelen abban bízni, hogy nem lesz százezer aláíró, aki a népszavazást kérni fogja. Tehát minden körülmények között népszavazás lesz arról, hogy milyen módon választjuk meg a köztársasági elnököt. Én nem tudom, hogy a megosztottságban az 50-50 százalék körül a társadalom nagyobbik része a Parlamentre szeretné-e ezt bízni, vagy közvetlenül akar dönteni? De egyéni tapasztalatomból állítom, hogy amenynyiben errõl meg fogják népszavazáson kérdezni, és ott megpróbálják a Parlament vagy pártok belé súlykolni, hogy "ne akarjál te róla dönteni!", akkor ez a társadalom úgy fog dönteni: "De igenis én fogom megmondani, hogy ki az én általam támogatott köztársaságielnök-jelölt!" Tehát egyetlenegyféleképpen kerülhetünk el két kampányt: egy népszavazást annak kapcsán, hogy legyen-e népszavazás arról, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák-e vagy a Parlamentben, ha a hatályos alkotmányi pont marad érvényben. Ennek hiányában tudniillik nem elkerülhetõ; lesz százezer aláírás, fog róla népszavazáson dönteni a Parlament, amennyiben a társadalom... a népszavazáson feltehetõen az az eredmény fog kijönni, hogy "Bízzák rám, hogy én hogyan döntök!". Javaslom, hogy ezt kerüljük el, valóban sokkal fontosabb dolgaink vannak. Köszönöm. (Taps és zaj.)