DR. ZÉTÉNYI ZSOLT (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Amikor szólásra jelentkeztem, két kérdésre gondoltam. Az egyik a nemzetiségi kérdés alkotmányos rendezése, a másik pedig a magyar zászló és címer alkotmányos szabályozása. Ha jól értelmezem a Házszabályokat, ezeknek részletes kifejtése a részletes vitába tartozik. Ennek ellenére nagyon röviden szeretnék a két kérdésrõl néhány szót ejteni. Amikor az igen nagyszámú, védelmet igénylõ magyar, határon kívül élõ testvéreink ügyében utaztam, és találkoztam tavaly a Csemadok képviselõivel, akkor jellemzõ módon ennek a szervezetnek az egyik képviselõje azt a kérdést tette fel nekem, amikor a csehszlovákiai magyarok sorsáról érdeklõdtem, hogyan áll nálunk a magyarországi szlovákok helyzete. Nagyon nehéz feladat elõtt álltam, amikor errõl részletesen kellett volna beszélnem, és azzal hárítottam el, hogy az eltérõ történelmi, földrajzi, demográfiai körülményekre hivatkoztam. Tudomásom szerint Baka András képviselõtársam egy alkotmánymódosítási javaslatot terjeszt elõ az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nevében, és ez a javaslat választ fog adni Jakab Róbertné aggályaira, vagy legalábbis remélem, hogy ez megtörténik. Álláspontom szerint a magyarországi kisebbségek helyzete teljesen elválasztandó és különbözõ kérdés a határainkon túl élõ magyarság ügyétõl. Olyan értelemben mondom ezt, hogy nem lehet alku tárgya és nem lehet kölcsönös feltételek szabásának alapja az, hogy Magyarországon X számú kisebbséget a magyar állam milyen jogokkal ruház fel, milyen jogokat nyújt nekik. Ezek a jogok a magyarországi kisebbségeknek - álláspontom szerint - azért járnak, mert a nemzetközi jog és az emberiesség, amelyek nem nemzetközi megállapodásokból adódnak, nem abból adódnak, hogy egyes államok engedik vagy nem engedik, kötnek-e vagy nem kötnek ilyen megállapodásokat, hanem a természetjogból, az ember veleszületett erkölcsi adottságaiból adódik az, hogy köteles megadni embertársainak az egyenjogúsághoz szükséges valamennyi feltételt. Ennek megfelelõen Magyarországon egyrészt meg kell adni a megfelelõ képviseletet véleményem szerint, akár olyan módon, hogy intézmények, nemzetiségi szövetségek küldjenek képviselõket. Ez a korporációs elv bizonyos érvényesítése. Meg kell tennünk annak ellenére, hogy Nyugat-Európa számos országában nem ismerik ezt az intézményt: olyan nagy jogvédõ államokban, mint Nagy-Britanniában vagy Franciaországban nem tudok róla, hogy korporatív képviseletet biztosítanának. Mégsem ellenzem ezt. Meg kell adni másrészt, hogy olyan országgyûlési biztos legyen itt a körünkben, aki minden jogsértésre fel tudja hívni a figyelmet. Azt, hogy ez az országgyûlési biztos milyen nemzetiségû legyen, a nemzetiségeknek kell eldönteniük. Kétségtelen, nem kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy magyar nemzetiségû legyen, ha elfogadják, hogy például a legnagyobb - mondjuk a német - nemzetiség tagjai közül kerüljön ki ez a személy. Azt azonban túlzásnak tartanám, ha annyi országgyûlési biztos lenne ebben a teremben - kvázi miniszteri jogokkal -, ahány nemzetiség Magyarországon él. Ezt a gondolatot azzal fejezem be, hogy a fentiek jegyében teljesen elfogadhatatlan az az érvelés, amit például a román állam elnökének szájából hallottunk: olyan jogokat biztosít az erdélyi magyarságnak,amilyen jogokat az itteni románok élveznek majd. Olyan jogok kellenek az erdélyi magyarságnak, amilyenek a nemzetközi jog, a nemzetközi erkölcs és a civilizált nemzetek szokásai szerint kijárnak egy, saját földjén élõ kisebbségnek ugyanúgy, mint másnak. Ez nem összehasonlítás és nem viszonosság kérdése. Ezt akkor is meg kell adnunk a kisebbségeknek, hogyha a kisebbségi sorban élõ magyarságot teljesen jogfosztottá tennék. Ez a két kérdés szerintem alapjában elválasztandó. A címer és a zászló ügyében megelégedéssel vettem tudomásul, hogy javaslat született. Ebben a kérdésben a magam részérõl szeretnék önálló indítvánnyal élni - egyetértve Kónya Imre javaslatával, azonban attól némileg eltérve. Különös tekintettel arra, hogy egy demokratikus magyar állam, amely 50 éve talán elõször mondhatja magát szabad, demokratikus választások eredményeként létrejöttnek, nem engedheti meg magának, hogy immár második hónapja címer nélkül legyen. Azt a címert, amely az ötágú vörös csillagot foglalja magában, ez a Kormány - örömmel tapasztalom - nem hajlandó kitenni a feje fölé. Mindezeket a részletes vitában ki fogom fejteni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)