DR. FODOR ISTVÁN (független): Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! 1890. június 11-én, éppen ma 100 esztendeje született Dálnoki Miklós Béla, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke. Az én tankönyveim, történelemkönyveim erre vonatkozó adatokat nem tartalmaztak, így csak egy szerencsés véletlen folytán szereztem tudomást az elmúlt napokban errõl a centenáriumról, de örömmel tapasztaltam, hogy a mai napilapok is megemlékeznek róla. Dálnoki Miklós Béla párton kívüli képviselõként lett miniszterelnök, mostani országgyûlésünk független képviselõinek megbízásából néhány gondolattal kívánom méltatni õt. Pályafutását hivatásos katonatisztként kezdte, és katonatisztként szolgált egészen addig, amíg miniszterelnöki megbízatását megkapta. 1919-ben már a magyar Vörös Hadseregben szolgált. A háború után vezérkari tiszt volt, majd katonai attasé Berlinben. Az 1941-es hadjáratban már a gyorshadtest parancsnokaként vett részt. 1944. október 16-án az 1. hadsereg parancsnokaként szûkebb törzsével átment a Vörös Hadsereg 4. ukrán frontjához, kiáltványt adott ki, idézem: "az orosz hadsereggel való ellenségeskedés megszüntetésére és a német elleni harc megindítására." 1944. december 12-én több magyar politikussal együtt érkezett Debrecenbe. A választásokon párton kívüli programmal az Ideiglenes Nemzetgyûlés tagjává választották, majd a december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke lett. A háborút követõen nem volt hajlandó aláírni a Moszkvában Gerõ Ernõ által elõkészített jóvátételi szerzõdést, mondván, hogy az kitöltetlen váltó. Ez egyúttal miniszterelnöki megbízatásának végét is jelentette. 1945. november 15-én nyugdíjazták. Országgyûlési képviselõségét megtartotta, de közéleti tevékenysége és szerepe jelentõsen csökkent. Egészségi állapota is megromlott, 1948. november 21-én a harmadik szívroham erõsebbnek bizonyult szervezeténél. Dálnoki Miklós Bélát, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökét családja magánemberként temette el. A Kerepesi temetõben lévõ sírján azóta nem helyezte el a kegyelet koszorúját magyar kormány. Születésének centenáriumán a független képviselõk róla szóló megemlékezése legyen az egyik azok sorában, amelyek az eddigi mulasztásokat pótolni hivatottak. Köszönöm figyelmüket. (Általános taps.)