DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyûlés! A szabad demokraták képviselõcsoportjának a nevében szeretném mindenekelõtt hangsúlyozni, hogy mi is úgy gondoljuk, hogy a Magyar Köztársaságnak alapvetõen új Alkotmányra lesz szüksége, illetve már most is szüksége van rá, de úgy gondoljuk, hogy azt ilyen rövid idõn belül nem lehet elkészíteni. Úgy tûnik, hogy ezzel egyetért valamennyi, a Parlamentben lévõ politikai párt, és ezzel kialakul egy új paktumnak, egy olyan paktumnak a körvonala, amelyet nem két párt fog megkötni, és amelyet zárt ajtók között fog megkötni itt benn a Parlamentben, ebben a patkóban. Szeretném azoknak a figyelmét felhívni, akik ezen a mai ülésen végig paktumról beszéltek, hogy a mai tárgyalásnak a témája nem egy paktum, hanem egy alkotmánymódosítás, és ezzel az alkotmánymódosítással kapcsolatban örömmel és élvezettel hallgattunk különbözõ észrevételeket, de ha ezeket az észrevételeket számba vesszük, azt látjuk, hogy a mai vitában viszonylag kevés érv hangzott el az alkotmánymódosítás érdemével szemben, inkább ennek az úgynevezett paktumnak a létrejöttérõl, körülményeirõl folyt az eszmecsere, és arról a tényrõl, hogy van egy ilyen megállapodás a két párt között, és több hozzászóló azt a látszatot keltette, hogy ez valami olyan titkos megállapodás, amely végzetszerûen eldöntötte az ország sorsát, és ehhez utána senki semmit nem tud hozzászólni. Azt is szeretném a tisztelt Képviselõtársak figyelmébe ajánlani, hogy ez a paktum azt tartalmazta, amirõl ma vitatkozunk, és azt a törvényjavaslatot, amelyet a paktum elkészített, amelyet a megállapodás elõkészített, a plénum megvitatja, és ezzel kapcsolatban mindenki elmondhatja érveit. Ezek az érvek - én most személyes véleményemet mondom - nagyon megfontolandók. Rövid idõ állt ugyan rendelkezésemre, hiszen csak az ülés szünetében kaptuk meg a FIDESZ módosító indítványait, de én személyesen úgy látom, hogy ezek között nincs olyan, amelyet én ne tudnék elfogadni. (Gyér taps.) Ezt én megfontolásra ajánlom. Ezzel azt is szeretném jelezni, hogy a FIDESZ módosító indítványai, bár a beszédek elejében egy koncepciós ellenállást vagy ellenkezést éreztettek, tartalmilag beleilleszkednek, és szakmailag is beleilleszkednek abba a koncepcióba, amelyet az elõterjesztés is tartalmaz. A vitának még egy központi kérdése volt, hogy kell-e most módosítani az Alkotmányt, kell-e egyáltalán hozzányúlni. Tehát nem lenne-e kívánatos az, amiben tulajdonképpen azt hiszem, valamennyien egyetértettünk, hogy egy hosszabb alkotmányozási processzust kell elkezdeni. Én magam meg vagyok gyõzõdve, hogy ezt záros határidõn belül be is kell fejezni. Én is kívánatosnak tartanám, ha egy éven belül új Alkotmánya lenne a Magyar Köztársaságnak. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az az Alkotmány, amit most módosítunk, nem a tavaly szeptemberi politikai tárgyalások eredményeként elfogadott Alkotmány, hanem az idén márciusban módosított Alkotmány is. Szeretném itt újra visszaidézni - már elég régen volt, a reggeli órákban - Tölgyessy Péter beszédét, aki hivatkozott arra, hogy ennek a változtatásnak a gerince azoknak a módosításoknak a kiiktatása az Alkotmányból, amit márciusban puccsszerûen - miközben semmilyen politikai konszenzus ebben nem volt - keresztülvitt az a Parlament, amelynek tulajdonképpen erre már nem is volt felhatalmazása! (Taps.) Így a vita - amirõl vitatkozunk - három kérdés körül forog. Az elsõ kérdés maga az elnökválasztás intézménye, amiben úgy tûnik, hogy a parlamenti pártok közül egyedül a Szocialista Párt az, amely más álláspontot képvisel, mint a parlamenti pártok többsége. Õk azt állítják - hozzájuk csatlakozott ismét Király Zoltán, némi kerülõvel+ (Derültség, taps. Király Zoltán független képviselõ közbeszólása: Nem csatlakoztam hozzájuk!)+ Az álláspontjukhoz! ... Tehát azt állítják, hogy egyedül a közvetlen elnökválasztás a demokratikus választási mód. Azt hiszem, hogy ez nem így van! Ez alkotmányjogilag annyira közhely, hogy szinte felesleges is lenne róla beszélni, ha az elõzõ felszólalási körben nem jött volna újra elõ egy szocialista párti képviselõ részérõl, aki ezt megerõsítette, hogy úgy gondolják, csak ez a demokratikus. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez nem igaz, hogy csak a közvetlen elnökválasztás a demokratikus; nincs összefüggés a demokrácia és a közvetlen elnökválasztás között! Európai példák már elhangzottak, ezeket nem akarom ismételgetni, de néhány nem európai példa a közvetlen elnökválasztásra: így például Paraguay elnökét hatszor vagy hétszer választották közvetlenül, ezzel együtt nem hinném, hogy Strössner a demokrácia mintaképe lenne. Mint ahogy Pinochetet is közvetlenül választották, ezzel együtt én nem szeretném, ha a demokráciánk mintája Pinochet Chiléje lenne! Ahogyan Ferdinand Marcos közvetlen megválasztása sem egy vonzó példa az én számomra, vagy Cson Tuk-van dél-koreai diktátor közvetlen megválasztását sem tartom követendõ példának. Tehát szeretném még egyszer hangsúlyozni, nem igaz az, hogy a demokrácia mérõköve a közvetlen elnökválasztás; s aki magát a demokrácia védõbajnokaként tünteti fel ebben az ügyben, az megtéveszti a hallgatóit, megtéveszti az embereket! A második téma, amiben vita van, a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye. Ebben a késõbbi vitában majd fog hozzászólni szabad demokrata képviselõ, én csak a mai vita lezárásaként szeretnék Orbán Viktor érveire reflektálni. Amit õ szociológiai érvként a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal szemben elmondott, az alapjaiban igaz a rendes bizalmatlansági indítványra, hiszen csak úgy lehet megbuktatni a parlamenti többséget, ha onnan átállnak emberek. Enélkül ez elég nehezen megoldható. Természetesen egy normálisan mûködõ Parlamentben. Amirõl még vita folyik, és ami véleményem szerint feltétlenül szükségessé teszi az alkotmánymódosítást és újabb érv amellett, hogy sürgõsen kell ezzel az alkotmánymódosítással foglalkozni, az a nemzetiségi jogok helyzete. Szeretném azt hangsúlyozni, hogy a szabad demokraták nem vesztették el ellenzéki elkötelezettségüket. A Parlamentben a jövõben is bizonyítani kívánjuk, hogy ellenzéki párt vagyunk, és a Kormány ellenzéke kívánunk lenni. És szeretném azt is hangsúlyozni, hogy szintén megtévesztõ az a látszat, amit a szocialista párt néhány felszólalója keltett, hogy itt egyedül õk és a FIDESZ az ellenzéki párt, hiszen lám, a szabad demokraták egyetértenek a kormánypárt elõterjesztésével! Ha ez így lenne, akkor szeretném felhívni a tisztelt képviselõk figyelmét, hogy ebben a Parlamentben egyetlenegy ellenzéki képviselõ van; az az ellenzéki képviselõ, aki az elõbb a Kormány elõterjesztésére "nem"-mel szavazott - mindenki más "igen"-nel szavazott a Varsói Szerzõdés ügyében. (Derültség.) Nem igaz az, hogy az ellenzéki képviselõk nem érthetnek egyet bizonyos kérdésekben a kormánypárti elõterjesztéssel, ha tartalmilag nincs ellenükre az az elõterjesztés! Ugyanakkor azonban el kell mondanom, hogy a szabad demokraták - mint látható - tartalmilag egyetértenek az elõterjesztéssel, de az elõzõ felszólalások között volt egy olyan kormánypárti felszólalás, amivel tartalmilag nem értünk egyet, ez pedig az ombudsman intézménye. Mi is úgy gondoljuk - ahogyan több felszólaló az ellenzéki oldalon hangsúlyozta -, hogy a nemzetiségi ombudsman intézménye alapvetõ garanciális kellék a nemzetiségek jogai szempontjából. És úgy gondoljuk, hogy ez az ombudsman a nemzetiségek körébõl célszerû hogy kikerüljön! Tehát nem igaz az az állítás, hogy egyedüli kizárólagos szempont lehet a szakmai hozzáértés. Nem tartanánk szerencsésnek azt, ha mondjuk bármelyik szomszédos országban a magyar ombudsman nem magyar származású lenne. Azt hiszem, ebben vitatkozunk Baka Andrással, s ebben nézetkülönbség van. S ez a nézetkülönbség nyilván annál a törvénynél, ami errõl fog szólni, ki is fog alakulni. Én köszönöm az Önök figyelmét, és szeretném azt kérni minden képviselõtõl - és egyben Nagy Attila intelmét is -, hogy hallgassuk meg egymás elõterjesztéseit és fontoljuk meg. Ez folyik; azt hiszem, felesleges volt az intelem annyiban, hogy errõl folyik egy napja a vita, és errõl fog folyni, azt hiszem, még napokig. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)