DR. ZSIROS GÉZA (FKgP): Tisztelt Országgyûlés! Mi itt az elmúlt héten hosszú vitába bonyolódtunk egy olyan kérdésben, melynek megoldását nyomós okok támasztották alá. A földrõl van szó. Arról a földrõl, amelynek tulajdonjogát a pártállam évtizedei alatt kizsarolt felajánlásokkal, önkényesen végrehajtott földrendezésekkel, erõszakos szövetkezetesítéssel és az elnyomók megszámlálhatatlan egyéb zsarnoki ötletével elrabolták jogos tulajdonosaitól. Ma ez a tulajdonosától megfosztott föld különféle kétes ügyletek tárgya lett. A volt hatalmi elit jelenlegi - székeikben ülõ - képviselõi ma a földet próbálják felhasználni leginkább vagyoni hatalmuk átmentésére. A Magyar Köztársaság Országgyûlése, a hosszú viták ellenére, felismerve ezeket a sötét törekvéseket, az elmúlt héten példamutató egységben juttatta kifejezésre, hogy gátat kíván vetni az állami tulajdonban lévõ földek elherdálásának, és a társadalom ellenõrzése alá vonta az álla mi földek forgalmát, összhangban az állami vagyon védelmével kapcsolatban már korábban hozott döntésekkel. Ezt a védelmet azonban sürgõsen meg kell teremteni a szövetkezeti földek számára is. Erre azért van szükség, mert az ország termõterületének több mint 61 százaléka - mintegy 5,7 millió hektár földrõl van szó -, ha ez a föld, ez a földterület vagy akárcsak _ egy része kétes vagyonmentõ ügyletek tárgyává válik, ', akkor nemcsak az egykori igazságtalanságok jóvátétele válik egyre nehezebbé, hanem a legnagyobb nemzeti értékünk az eddigi országrontók spekulációjának tárgyává válik. Szerencsére a helyzet ma még nem tragikus, de vészterhes. Már elhangzott e falak között, hogy az év elsõ négy hónapjában a földforgalom tavalyi liberalizálását követõ elsõ három hónapjához képest a termelõszövetkezeti földekre vonatkozó tulajdonátruházási beadványok száma a földhivataloknál tízszeresére emelkedett. Miután az állami termõföldforgalomban ilyen emelkedés nem tapasztalható, az ismertetett adatokból az következik, hogy a földekkel való spekuláció a szövetkezeteket vette célba. Ezért, a tisztelt Országgyûlés felelõsségére hivatkozva kérem, hogy ezen a téren is vessen véget a gátlástalan spekulációnak, és hozzon megfelelõ döntést. E döntést kívánom elõsegíteni a megadott szám alatt benyújtott önálló indítványom új változatával, melynek támogatására az MDF részérõl Bogárdi Zoltán, az SZDSZ részérõl Juhász Pál és dr. Török Ferenchez tartozó képviselõtársaim is vállalkoztak. Indítványom célja egyfelõl a szövetkezeti földforgalom megfelelõ ellenõrzés alá vonása, másfelõl a tárgyat olyan teljeskörûen átfogó szabályozás, amely a szövetkezeti viszonyokból adódó bizonyos szükséges föld- és vagyonmozgásra viszont lehetõséget ad. A javaslat elsõ paragrafusa a mezõgazdasági szövetkezetek tulajdonában és közös használatában lévõ ingatlanaik bármilyen átruházását, beleértve a gazdasági társaság részére vagyonilletékként történõ átadását is, a belügyminiszter által megszervezendõ vagyonellenõrzõ szerv ellenõrzési hatáskörébe adja. Ezzel a javaslat az állami tulajdonra már elfogadott ellenõrzési rendszert kiterjeszti a szövetkezeti földekre is. De e szabályt ki kell egészíteni a szövetkezetekre vonatkozó olyan specialitással, mint a termõföldnek a vagyonrészként történõ kiosztásával, valamint annak megakadályozásával, hogy a mezõgazdasági szövetkezetek termõföldeket hosszú távra szóló haszonbérleti szerzõdésekkel játsszák át. A szövetkezeti földforgalomnak az állami földekkel azonos elvi, gyakorlati alapon kialakított kontrollja a szövetkezeti tulajdon és földhasználat mellett néhány olyan eltérõ szabály beiktatását is igényli, amely a szövetkezeti tagok jogos érdekeit, földjeik tulajdonához fûzõdõ jogaikat biztosítja. Kiegészítõ javaslatunk három ilyen irányú indítványt tartalmaz, melyek közül kettõ a termelõszövetkezeti törvény módosítását is szükségessé teszi, de a tárgybeli összefüggések miatt ez szükségszerû. Az elsõ ilyen irányú indítvány azt célozza, hogy az általános forgalmi korlátozás mellett a tagok szövetkezetekbe bevitt földjeiket egyéni használatra visszaigényelhessék, ezzel tulajdonosi rendelkezési jogukat feléleszthetik. Ezt a jogukat eddig a termelõszövetkezetek alapszabálya korlátozhatta. A második indítvány, amely a termelõszövetkezeti törvényt érinti, kifejezésre kívánja juttatni, hogy a törvényben lehetõvé tett vagyonfelosztás korlátozása csak a termõföldre vonatkozik, és az egyéb vagyon felosztására a tagsági viszonyban eltöltött idõ az irányadó. Ezzel el kívánjuk kerülni, hogy a már több helyen megindult szövetkezeti vagyonfelosztás, mely csak értékpapír formájában történhet, szükségtelenül ne akadjon el, de a tagok között ne alakulhasson ki, fõként a vezetõk javára, indokolatlan aránytalanság. A harmadik indítvány kettõs célt szolgál. Egyfelõl lehetõvé kívánja tenni, hogy a pártállam gigantomániája nyomán létre erõltetett szövetkezetekbõl, a tagság szövetkezet alapítására már a törvény szerint jogosult 15 tagja új szövetkezet alapítása, vagy más szövetkezetbe való beolvadása céljából kiválhasson. Ezzel a tagság igényeinek megfelelõ méretû szövetkezetek létrehozását kívánjuk elõsegíteni. Témánk szempontjából azonban a módosításnak az ad különös jelentõséget, hogy a kiválás keretében szükségszerûen sorra kerülõ vagyonfelosztás - ideértve a földek felosztását - nem tartozik a korlátozó rendelkezések körébe. Az ilyen esetekben felmerülõ vagyoni viták bíróság elé vihetõk. Közös indítványunk, mely az MDF és az SZDSZ szakértõivel együtt a földprogrammal kapcsolatos, az ésszerû és szükséges korlátozásokat teljessé teszi, egyszersmind figyelemmel van a szövetkezetek esetében alkalmazandó, eltérõ, speciális szabályokra. Kérem közös indítványunk támogatását azzal, hogy a tisztelt Országgyûlés mielõbb zárja le és tegye lehetõvé a magyar föld termelõszövetkezeti vagyonspekulációktól való megvédésére megkezdett intézkedéssorozatát, amelyben eddig nagyon következetesen járt el. Azzal természetesen, hogy kérem, vegye figyelembe azt a tényt, hogy az 1990. május 15-én benyújtott határozati javaslatom tartalmazta a termõföld eladását és a vagyonfelosztásokat is, és ezt a tisztelt Országgyûlés sürgõsséggel elfogadta. Ebbõl eredõen az az észrevétel, amely felmerülhet, de nem alapos, hogy az utóbbi nem szerepelt az én indítványomban. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)