DR. FÜZESSY TIBOR (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Dornbach képviselõtársunk éles logikával és nagyon ésszerû okfejtéssel fejezte ki azt a véleményét, hogy ez a sokat vitatott (5) bekezdés a törvényjavaslat szövegében idegen test, valójában nem illik bele. Megkérdezném azonban õt vagy bármelyik más képviselõtársunkat: segítenének nyomra vezetni ebben a kérdésben, hogy ez a bizonyos (5) bekezdés hogyan került be az 54-es számú törvényjavaslatba? (Gyér taps.) A 36-os számúban ugyanis nem szerepel, abban nincs (5) bekezdés. A 36-os számú javaslatot elõterjesztették május 22-én. Utána dátum nélkül, de kétségtelenül késõbb keletkezett a 40-es számú törvényjavaslat, amely önálló kérdésként kezeli az ügyet, és amelynek az elsõ §-a teljes egészében azonos a most élõ, úgynevezett Lukács-féle módosítási javaslattal. Idõben ez után keletkezett az 54-es számú törvényjavaslat amelyikek dátuma május 29-e, és amelyikben szerepel ez az ominózus (5) bekezdés. Szerepel, de nem ugyanazzal a szöveggel, amivel a Lukácsféle törvényjavaslat. Eltérõ a megszövegezés két irányban is. Egyrészt szélesebb körû, másrészt szûkebb körû. Szûkebb körû a Lukács-féle javaslatnál annyiban, hogy csak az egyházakról tesz említést, a vallásfelekezetekrõl, vallási közösségekrõl és ezek szervezeteirõl nem. A javasolt technikai megoldása azonban tejesen azonos a Lukács-féle javaslattal, amennyiben azt a megoldást tartalmazza, hogy az érintett egyházak vagy jogutódjuk hozzájárulásával lehet csak ennek a bizonyos tervezett vagyonellenõrzõ bizottságnak az engedélyt megadni. Másrészt az 54-es számú javaslatban szereplõ megfogalmazás szûkebb körû, mint a Lukács-féle javaslat. Talán megkockáztatnám azt a megjegyzést, hogy a Lukács-féle javaslat azért teljesebb és talán szakszerûbb is, mert kiemeli a termõföldeket, az ipari és egyéb gazdasági célú létesítményeket. Ha ugyanis ezeket nem emelné ki, akkor az 54-es számú törvényjavaslat (5) bekezdése ezekre is vonatkozna. Én a tegnapi felszólalásomban, amelyet azóta nagyon sokszor megbántam, azért bántam meg, mert úgy vettem észre, hogy objektíve hátráltatta ennek az ügynek a gyors elintézését; én azt szerettem volna legjobban már tegnap is, hogyha mára már ezt az egész vitát elfelejtettük volna és a törvényjavaslatokból törvény lenne. Teljesen akaratom és intencióim ellenére sikerült így az ügy. De ha már így történt, akkor mégiscsak vissza kell térnem a tegnapi megjegyzésemre. Itt az történt valójában, hogy egy elõterjesztett - szabályszerûen elõterjesztett, emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság által megvitatott - törvényjavaslatot tulajdonképpen úgy helyeztek át egy másik törvényjavaslatba, hogy annak a tartalmát, szövegét megváltoztatták , részint megcsonkították, részint szélesebb kört adtak neki. Ez a megoldási lehetõség semmiképpen nem jó. Én itt semmiféle gyanúsítgatást nem óhajtok szóvá tenni. Itt nyilvánvaló félreértésrõl, tévedésrõl van szó lényegében azonban mégsem történt más, mint az, hogy ha az 54-es számú javaslatot, amelyet minden elképzelhetõ bizottság jónak talált, a tisztelt Ház elfogadta volna, akkor abba a helyzetbe került volna, hogy közvetlenül utána egy elérõ tartalmú, 40-es számú törvényjavaslatot kellett volna tárgyalnia, és akkor lehetséges, hogy ugyanabba a helyzetbe jutott volna a tisztelt Országgyûlés, amelyikbe tavaly került, pontosan a földtörvénynek a vitája során, amikor is a földtörvénynek egyik elhamarkodottan meghozott, vagy legalábbis a késõbbiek tükrében elhamarkodottan meghozott rendelkezését egy héttel késõbb meg kellett változtatnia. Ami az (5) bekezdésnek most már a Lukács Tamás-féle végleges elõterjesztését illeti, én ennek a törvényszövegnek semmiféle különösebb jogi aggályosságát nem látom. Elhangzottak itt bizonyos jogi kifejezések elõvásárlási jog gyakorlásáról. Én ebben semmiféle elõvásárlási joggyakorlást nem látok. Nem tudom, hogy hogy került be oda. (Közbeszólás: Nem hangzott el ilyen!) Akkor vevõkijelölési jog, elnézést kérek, azt se látom. (Dr. Kõvér László: Az baj! - Dr. Orbán Viktor: Nem? Polgári Törvénykönyv!) Majd talán magyarázatot kapunk rá. Én már rég tanultam ezeket a kifejezéseket, lehet, hogy elfelejtettem. Itt tulajdonképpen talán jobban megközelítené a helyzetet egy bizonyos vétógyakorlási jog. Arról van szó ugyanis, hogy a tanács által, illetõleg a belügyminiszter által kijelölt bizottság meghozhatja a döntést a volt egyházi ingatlanok tekintetében is. Ez ellen a döntés ellen az érintett ingatlanok tekintetében azonban az egyházaknak - nem szívesen használom a vétójog kifejezést, de - bizonyos beleszólási joga és beleszólási lehetõsége van. Nem vevõkijelölés ez. (Dr. Orbán Viktor (Fidesz): Annak adják át, akinek tetszik.) Nem annak, akinek tetszik, szó sincs róla. Itt arról van szó, hogy az egyház bejelenti az igényét. Itt inkább egy olyan jogi aktusról van szó, hogy az egyház bejelenti azt, hogy igényt támaszt erre az ingatlanra, és ezért idõt kér. Idõt kér egyszerûen azért, mert nincs meg a gyakorlati módja és lehetõsége egyelõre arra, hogy hasznosítani tudja a kérdéses ingatlant. Sajnos, az egyházak nincsenek olyan állapotban, nincsenek olyan szervezettségben és felkészültségben, hogy azonnal hasznosítani tudják ezeket az ingatlanokat. Egyszerûen azért, mert a szervezettségük, a személyi állományuk az elmúlt 40 esztendõben olyan sérelmeket szenvedea, hogy nem tudnák az eredeti rendeltetésüknek megfelelõen fölhasználni ezeket az ingatlanokat. Nyilván ezeknek az ingatlanoknak a nagy részét a továbbiak során sem, belátható ideig nem tudják felhasználni. Azonban nagyon valószínû, hogy a kérdéses ingatlanok egy részével már terveik, elképzeléseik vannak. Nem olyan elképzeléseik, hogy azokból hasznot és üzletet csináljanak, hanem olyan elképzeléseik, hogy azokból iskolákat, kollégiumokat és kórházakat csináljanak akkor, amikor a szervezettségük eljut olyan stádiumba, hogy erre meglesz a gyakorlati lehetõség. Nyilván nem 40-50 évre akarják akadályozni ezeknek az ingatlanoknak az egészséges forgalmát, hanem csak olyan belátható idõre, amire nézve nekik már konkrét elképzeléseik vannak. Ilyen körülmények között én teljesen reálisnak tartom ezt az egyházi igényt, és nem hiszem, hogy ezt bármiféle okoskodással, jogi érveléssel akadályozni lehetne és akadályozni célszerû lenne. Köszönöm szépen. (Taps.)