DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint az új Országgyûlés egyik szabadon megválasztott képviselõje, szeretném örömömet kifejezni azzal kapcsolatban, hogy a Ház falai között végre olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek a közvéleményt érdeklik, aktívan foglalkoztatják. Nagyon nagy a nyomás rajtunk azzal kapcsolatban, hogy a hatalom- és vagyonátmentéssel kapcsolatos ügyekben foglaljon állást ez a Parlament, tegyen olyan átmeneti jellegû intézkedéseket, amely megakadályozza, hogy kész helyzet elé állítsanak bármiféle új törvénykezést. Ennek nagyon örülünk, mert eddig ezek az igények nagyon nehezen jutottak ennek a háznak a falai közé. Miközben egyik szemünk nevet, a másik szemünk sír, mert úgy látjuk, hogy ebben a témában az elmúlt néhány hétben körülbelül tíz - a tulajdonnal, hatalomátmentéssel, tulajdonátmentéssel kapcsolatos - módosító indítvány, önálló javaslat jelent meg, amelyeknek jó része mind önmagával, mind a többi javaslattal, mind a magyar jogrendszerrel, mind a Kormány politikájával ellentmondásban áll. Úgy vélem, hogy - bár gigantikus küzdelmet folytattunk mind az önkormányzati, mind pedig a jogi és a többi bizottság keretében, hogy megfelelõ megoldást találjunk - nem értük el a célunkat: technikailag továbbra is minden úgy ment, hogy nem vált megfelelõvé ez a javaslat. Több bizottságban részt vettem ennek a törvénynek a megtárgyalásánál: gyakorlatilag úgy ment, ahogy megy itt a Házban. Mindig jött valaki egy módosító indítvánnyal, amelyben felhívja a figyelmet, hogy nem stimmel itt valami, mert ezt már szabályozták, már van egy rendelkezõ szervezet, erre már létrehoztak egy szervet+ Tulajdonképpen ez az, amire Orbán Viktor beszédében utalt: hiányzik mögüle a koncepció. Nagy örömünkre már van egy Kormányunk, amely ezt a koncepciót megadhatja mindennek a tíz-egynéhány javaslatnak, és valamiféle egységbe foglalhatja õket. Egyetértek azzal, hogy itt tûzoltó munkára van szükség, hogy gyorsan kell cselekednünk, ezért az ilyen technikai megoldásokba nem nagyon mélyedhetünk bele. Ugyanakkor felháborítónak tartom jogászként azt a javaslatot, hogy valamiféle visszamenõleges hatállyal ruházzuk fel a törvényt. Ez nemcsak azon múlik, hogy visszamenõleges hatálynak nevezzük-e ezt a visszamenõleges hatályt, vagy eltitkoljuk, hiszen ennek a jelentõsége, illetve ténybeli hatása mindenképpen ugyanaz marad. Csak példának mondanám, hogy a most létrehozandóval együtt már három intézményrõl tudok a vagyonátmentéssel kapcsolatban: a Vagyonügynökség, a zárolt vagyont kezelõ pénzügyminisztériumi intézmény - és most létrehozzuk a vagyonellenõrzõ bizottságokat. Ezeknek az egymástól való elhatárolása, jogi helye meglehetõsen bizonytalan. Egymással keresztezett hatáskörökkel bírnak - nagyon nehéz kiigazodni ebben a dologban. Tehát míg az alapgondolatot - miszerint meg kell akadályozni a hatalomátmentést, és ezt mindenáron minél elõbb végre kell hajtani - támogatjuk, ugyanakkor ezt a technikai megoldását a törvénynek nem tudjuk támogatni, mert úgy véljük, hogy nincs mögötte egységes koncepció, nincs egységesen végiggondolt jogi koncepció sem. Csak néhány technikai részletet említenék, amelyekben konkrét kifogásaink vannak. Ilyen az, hogy a végrehajtó bizottság titkárát tennénk meg a vagyonellenõrzõ bizottság fejévé, aki kiválogathatja azokat a személyeket is, akikkel együtt dolgozik. Ez ráadásul a megyei végrehajtó bizottság titkára, tehát gyakorlatilag elemeli, felemeli a konkrét területekrõl ezt a kérdést. Az én választókerületem, Sopron, régóta viaskodik Gyõrrel, amely véleményünk szerint elszívja a fejlesztési forrásokat a várostól, valószínûleg nem fog megbízni egy ilyen vagyonellenõrzõ bizottságban - azt mondjuk, hogy Gyõrben valószínûleg nem a soproniak érdekében fogják ezeket a dolgokat eldönteni. Ezt a problémát nem oldja meg az, hogy az ottani társadalmi szervezeteket meghívjuk erre, és itt hívnám fel egy másik hiányosságára a törvénynek a figyelmet, az pedig az, hogy ugyan a társadalmi szerveket megemlíti a javaslat, de magukat a helyi tanácsokat, tehát adott esetben Gyõr-Sopron megyei viszonylatban ugyan a soproni pártok megjelenhetnek, illetve a nyilvánosság elõtt mindenki megjelenhet, de ezek külön meg is említettnek a törvényben, de maga már a vb vagy a helyi tanács nem. Ez csak néhány technikai részlet, amelyet szerettem volna kiemelni, és úgy látom, hogy a Parlamentnek az ülésrendje, illetõleg a mai napnak a szörnyû példája alapján levonhatjuk azt a tanulságot, hogy valószínûleg nemcsak a formával van itt gond. Majd megnézhetjük azokat a törvényeket is, amelyeket ilyen módszerrel és ilyen módon hoztunk! Én egy kicsit nagyobb figyelmet kívánok erre vonatkozóan is. Az a véleményem, hogy a Parlamentnek fel kellene kérni a Kormányt, hogy a benyújtott egyéni önálló indítványokat, képviselõi indítványokat valamilyen módon koordinálja, és így máris bizottságok elõtt normálisan tárgyalhatóvá válnak, és nem lesznek ilyen jellegû technikai problémák sem. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)