DR. SÓVÁGÓ LÁSZLÓ: Elnök Úr! Kedves Képviselõtársak! Köztudott, hogy az 1985-ben öt évre megválasztott tanácsok megbízatása 1990. június 8-án lejár. Az 1983. évi III. törvény még hatályban maradt 86. szakasz (2) bekezdése szerint a tanácsok megbízatásának lejártától számított három hónapon belül választást kell tartani. Az alkotmány 30/a. szakasz (1) bekezdés d./ pontja alapján a köztársasági elnök kitûzi a tanácsi választásokat. Jól ismert mindnyájunk elõtt az a munka, amely egy új önkormányzati, illetve az önkormányzatok megválasztását szabályozó törvény megalkotása érdekében folyik. Az új Kormány egyik legfontosabb feladatának kell hogy tekintse ezek minél elõbbi Parlament elé terjesztését. Valószínû azonban, hogy a törvények megalkotása a tanácsok mandátumának lejártáig nem történik meg, viszont a választások kiírására csak az említett törvények ismeretében kerülhet sor, így szükségessé válik a tanácsok mandátumának meghosszabbítása. Az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendõrségi bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a tanácsok mandátumát meg kell hosszabbítani. Vita abban a kérdésben volt, hogy milyen formában történjék ez. A Magyar Demokrata Fórum által beterjesztett javaslat szerint a tanácsok mandátumának lejáratát meghatározott, konkrét idõpontban, nevezetesen 1990. szeptember 23- ában kell megállapítani. A másik javaslatot a tanácsi önkormányzatok szövetsége tette, amelynek elképzelése szerint a jelenleg mûködõ tanácsok megbízatását az új önkormányzatok alakuló üléséig indokolt meghosszabbítani. A bizottság többségi szavazással elfogadott álláspontja szerint a tanácsok mandátumának érvényességét meghatározott idõponthoz kell kötni. Ez felel meg a jogszerûség, a pontosság követelményének. Minden egyéb megoldás, amely a tanácsok megbízatásának határidejét nem konkrét naptári idõponthoz köti, bizonytalanságot hordoz magában, elhúzhatóvá teszi a választások idõpontját, nem ad jogi garanciát azok minél elõbbi megtartására. Gyakorlati érvek is amellett szólnak, hogy konkrét idõpontot jelöljünk meg. A tanácsi testületek mûködése kritikus ponthoz jutott. A testületek határozatképessé tétele komoly erõfeszítéseket igényel, sok tanácstag nem vesz részt azok munkájában. Számukra is megnyugvást jelentene, ha ismertté válna: megbízatásukat meddig kell ellátni. Egy konkrét idõpont megjelölése megnyugtató lenne a magyar közigazgatás sok-sok ezer forrongó dolgozójának is, akik közül nem egyet éppen a bizonytalanság késztet pályájának elhagyására. Szólnom illik a bizottságban kisebbségben maradtak álláspontjáról is. Érveik szerint egy konkrét idõpont megjelölése gondokat okozhat. Ha nem sikerül idõben megalkotni az említett törvényeket, esetleg a mandátum ismételt meghosszabbítása válik szükségessé. Úgy vélem, az említett érvelés nem állhatja meg helyét. Úgyszólván minden politikai párt egyetért abban, hogy helyhatósági választások nélkül nincs teljes rendszerváltás. Magyarország népe - tegyük hozzá: joggal - elvárja, hogy a választásokat minél elõbb tartsák meg. Felelõs politikai erõ tehát nem akarhatja ennek elhúzódását. Kedves Képviselõtársak! Ugyancsak megtalálható Önök elõtt, 35-ös szám alatt, dr. Torgyán József és dr. Böröcz István javaslata. Elõterjesztésünk 3. és 4. pontját a bizottsági vita során visszavonták, egyetértve azzal, hogy a miniszteri biztos kinevezése nem ad megoldást kétségtelenül jogos aggályaikra. Javaslatuknak 1. és 2. pontja kisebb módosításokkal bekerült a bizottság által is elfogadni javasolt törvénytervezetbe. A nyilvánosság, a társadalmi kontroll fokozása érdekében a tanácsi testületek a jövõben csak nyilvános ülést tarthatnak. Így a jövõben csökken annak lehetõsége, hogy a végrehajtó bizottságok zártkörû üléseiken a lakosság érdekeit sértõ döntéseket hozzanak. E bizottsági ülésen élénk vita bontakozott ki a törvényjavaslat 1. szakasz (2) bekezdésének második mondatával kapcsolatban. A többség álláspontját a tervezet foglalja magában. Ugyanakkor a kisebbség véleménye szerint e megfogalmazás sérti az Országgyûlésben képviselettel nem rendelkezõ pártok érdekeit. Sõt - hangzott érvelésük -, háttérbe szorítja a kistelepülésen meghatározó jellegû egyéb szervezeteket. Dr. Szájer József indítványát fenntartja, bár azzal a bizottság nem ért egyet. Képviselõtársunk 43-as szám alatt benyújtott módosítása indokolásának második bekezdése kétségtelenül összhangban van a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel. De a bizottság tagjainak túlnyomó többsége úgy vélte, hogy ez önmagában nem ad alapot a törvénytervezet kiegészítésére. Valóban, a jelenleg hatályos tanácstörvény szerint ha a tanácsok megbízatása lejár, a testület nem folytathatja munkáját. Csak a végrehajtó bizottság marad hivatalában, az új tanács alakuló üléséig. Minden törekvés arra irányul azonban, hogy a jelenleg mûködõ tanácsok minél kevesebb döntést hozzanak. Semmi sem indokolja tehát, hogy a tanács a jelenleg hatályos jogszabályok által elõírt konkrét idõponton túl is mûködjön. Egyébként is a törvényjavaslat elfogadásával az említett kritikus idõszakban mûködõ végrehajtó bizottság ülései nyilvánossá válnak, megszûnik azok titkossága. Az elmondottak jegyében kérem Önöket, hogy a bizottság által beterjesztett törvényjavaslatot fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)