TartalomElõzõKövetkezõ

DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A politikai államtitkárok kinevezése azt jelenti, hogy az õ feladatuk a Kormányzat munkájának a megerõsítése, elsõsorban a minisztériumok, illetve személy szerint a miniszterek képviselete. A politikai államtitkárok elsõsorban a Parlamentben képviselik a tárcákat. Ezért - az eddig kialakult gyakorlat szerint - a politikai államtitkárok a miniszterek távollétében az illetékes miniszter székében foglalnak helyet. Kérem tehát a jelenlévõ és már kinevezett államtitkárokat, hogy foglalják el helyettesként a távollevõ miniszterek helyét. A másik, amit szeretnék ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy kérem a tisztelt Ház megértését azért, hogy a miniszterek minisztériumaik átvételével és a legsürgõsebb ügyekkel kapcsolatban vannak távol. A négy, még betöltetlen politikai államtitkári tisztségre vonatkozó javaslatot elõterjesztettem. Erre remélhetõleg - ennyiben szeretném kiegészíteni az ismertetést - még ma sor kerül. Botos Katalin képviselõtársunk, családi ügyben - haláleset miatt -, az eskütétel után kérte kimentését. Vissza fog térni. A jelen pillanatban ezért nincs itt. Kérem a tisztelt Ház megértését, és kérem támogatását ahhoz, hogy a most hivatalba lépõ politikai államtitkáraink megfelelõen tudják ellátni feladatukat. Ez mindig kétoldalú. Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a miniszterek képviseletében és a minisztériumokat illetõ kérdésekben rendelkezésre álljanak. Egyben kérjük a Parlament támogatását ahhoz, hogy munkájukat jól tudják ellátni, mind kormányzati, mind természetesen ellenzéki szemszögbõl nézve is. Szeretnék még annyit megemlíteni, hogy a közigazgatási államtitkárok kinevezésére a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen a miniszterek elõterjesztése alapján a miniszterelnökön keresztül kerül sor, és a köztársasági elnök úr nevezi ki õket. Elõtte azonban az illetékes Parlamenti bizottságok meghallgatják az államtitkárjelölteket. Ezt még ma meg fogják kezdeni. Ez természetesen a bizottságoktól is függ. Remélem, hogy a jövõ hét közepéig ezt a folyamatot is be tudjuk fejezni, hiszen alapvetõ fontosságú, hogy a minisztériumok élén álló miniszterek mellett a két államtitkár is elfoglalhassa helyét. Ennyit szerettem volna megemlíteni. Mivel tegnap már nem kaphattam szót, ezen a helyen szeretnék néhány szóban köszönetet mondani Vörös Vincének és a Független Kisgazdapárt képviselõcsoportjának azért, hogy átadták Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök portréját, amelyet - úgy gondolom - az Országgyûlés épületében kell megõrizni. Nagy Ferenc személyével szintén eleget tettünk annak a történelmi folytonosságkeresésnek, amellyel az egykori, demokratikusnak indult, majd derékba tört magyar parlamentarizmusnak tartozunk. Nagy Ferenc személyét - úgy gondolom - nem kell méltatni. Nagy Ferenc nehéz helyzetben vállalkozott kormányzásra, a háború után. Nagy Ferenc rendkívül pozitív szerepet töltött be az emigrációban. A nyugati kormányok bizalmát élvezve, számos olyan külpolitikai akciónak volt részese a hidegháború idején, majd az azt követõ idõben is, amelyre a magyar politikai élet tulajdonképpen büszke lehet. Nem kívánom ezt személyes elemekkel bõvíteni. Nagy Ferencet személyesen is ismertem. Személyes kapcsolatban lehettem vele, és halála elõtt, amikor vissza akart térni Magyarországra látogatóba, külön üzenetet kaptam tõle, hogy velem szeretne beszélni. Ez elsõsorban természetesen nem nekem szólt, hanem annak a folytonosságnak, amelyrõl szóltam. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Homepage