DR. KÓNYA IMRE (MDF): Tisztelt Országgyûlés! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Mint tudjuk, Magyarországon jelenleg az 1949-ben hozott sztálini Alkotmány van érvényben. Ezt az Alkotmányt több ízben módosította az Országgyûlés. A legutóbbi nagyobb módosítás a háromoldalú tárgyalásokat lezáró szeptember 19-i megállapodást követõen került sorra. Tudomásul kell azonban venni, hogy ennek a megállapodásnak egy részét az idõ túlhaladta. Másrészt pedig az Országgyûlés meg is változtatta a megállapodásnak bizonyos pontjait. Feltétlenül indokolt, hogy a politikai helyzet megváltozásával, az idõ múlásával a valóban jogállami megoldásokat az alkotmányban átvezessük. Ez az alapvetõ indoka ennek az alkotmánymódosításnak, különös tekintettel arra, hogy olyan alkotmányos rendelkezések is vannak pillanatnyilag, amelyek az ország kormányozhatóságát is lehetetlenné teszik. Ismeretes a kétharmados szabálynak a kérdése, az alkotmányerejû törvények kérdése, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag Magyarországon ma szinte minden törvény meghozatalához kétharmados többség szükséges. Ez nemcsak egyedülálló a jogállamok alkotmányában, példátlan, hanem a gyakorlati kormányzást is lehetetlenné teszi. Ez indokolja mindenekelõtt a kérdés sürgõs napirendre tûzését. Emellett egy nagyon jelentõs indok szól még az alkotmány-módosító javaslat sürgõs napirendre tûzése mellett: a nemzetiségi képviselet ügye. Mint tudjuk, a nagy alkotmány-módosítást követõen elsietetten a nemzetiségi képviselõk ügyében hozott az elmúlt Országgyûlés egy olyan döntést, amely sem nem oldja meg a nemzetiségek megfelelõ képviseletét, érdekképviseletét sem, ugyanakkor ellentétes a jogállamok gyakorlatával. Hiszen egy képviseleti testületben behívásos alapon tesz lehetõvé képviseletet. Ezt mindenképpen meg kell változtatni, és megnyugtatóan meg kell oldani a nemzetiségi képviselet ügyét, különös tekintettel arra, hogy az a határidõ a következõ napokban lejár, amelyen belül a nemzetiségi képviselõket be kellene hívni. Megnyugtató megoldást kellene találni - erre vonatkozóan teszünk javaslatot az Alkotmányban, s ezt kiegészíti majd a választójogi törvény módosítása. Az elsõ lépés az Alkotmány módosítása. Úgy gondolom, hogy javaslatunk megnyugtató lesz ebben a vonatkozásban. Ebben már részben elmondtam a sürgõsség indokát is: elsõsorban tehát, illetõleg egyenlõ súllyal a nemzetiségi képviselet megnyugtató megoldásának a megkezdése, más részrõl pedig a kétharmados kérdésre vonatkozó alkotmány-módosítás indokolja a sürgõsséget. Hozzátenném azonban, tisztelt Országgyûlés, hogy ez a sürgõsség nem jelenti azt, hogy az Országgyûlésnek megfontolás nélkül kellene hevenyészve dönteni ebben a kérdésben. Azt kérjük, hogy kerüljön napirendre a kérdés elõször egy általános vita keretében, és azt megelõzi egy jogi bizottsági elõkészítés, amely folyamatosan fog folyni. Az általános vitát sem képzeljük el, hogy befejezõdhet ez alkalommal; további jogi bizottsági elõkészítést követõen folytatódhat tovább, és azután a részletes vita is sorra kerül. Tehát nyilvánvaló, hogy ez hosszú, kemény munkát követel az Országgyûléstõl. A sürgõsség mindössze azt jelenti, hogy minél elõbb kezdjük meg ezt a munkát, hogy minél megfontoltabban tudjunk dönteni ebben a fontos kérdésben. Köszönöm szépen a figyelmet.