Katona Tamás Tartalom Elõzõ Következõ

KATONA TAMÁS: Tisztelt Országgyûlés! Én is azzal a kérdéssel szeretnék foglalkozni, amivel tanult barátom, Ráday Mihály, a mûemlékvédelem és az építésügy kérdésével. Tegnap délelõtt részt vettem a nemzeti örökség bizottságának az ülésén és már ott módom volt megnyugtatni az Országos Mûemléki Felügyelõség vezetõit, hogy szó sincs ennek a kitûnõ intézménynek a megszüntetésérõl. Ellenkezõleg. Nyilvánvaló az, hogy ha egy olyan párt, mint a Magyar Demokrata Fórum, amelyik az értékek megõrzését rendkívül fontosnak tartja, hangsúlyozottan nagy szerepet szán az Országos Mûemléki Felügyelõségnek. Tehát nemcsak hogy érintetlenül meg óhajtja tartani, hanem azt szeretné, ha a jövõben talán még nagyobb hatáskörrel dolgozhatna. Pusztán arról van szó, hogy melyik minisztérium felügyelete alá tartozzék ez az intézmény. Maguk a mûemlékvédõk sem voltak boldogok, és általában az egész magyar építésügy, hogy egy olyan vegyes minisztérium fennhatósága alá kerültek, mint a közlekedés, hírközlés és építésügyi tárca, úgy érezték, akár joggal, akár jog nélkül, hogy ez bizonyos mértékig degradálja õket, az õ helyzetüket. Itt elképzelhetõ, hogy az épített környezet és a természeti környezet egy tárcában való összefoglalása ez talán jobb lesz. Mi azonban mindenképp az Országos Mûemléki Felügyelõség érintetlen meghagyását javasoljuk. Legyen szabad itt még valamit mondanom. Nem a mûemlékkérdés az egyetlen, nagyon sok olyan terület van ebben az országban, amelyik csak akkor marad mûködõképes, hogyha a hálózati elvet fenntartjuk. Tehát azt szeretnénk, ha továbbra is a Mûemléki Felügyelõségnek kiépített hálózata lenne, mert csak így fogja tudni ellátni a maga feladatát. A hálózati elv megszüntetése például a magyar közmûvelõdési könyvtárügy látványos összeomlásával járna. De ugyanígy a múzeumoknál is rendkívüli pusztítást végeznénk el, ha kényelmesen azt mondanánk, hogy az önkormányzat mindent megold, tehát ezt odaadjuk az önkormányzatoknak. Nem, nekünk ezeken a területeken a hálózati elvet feltétlenül, éppen a hatékonyság érdekében, éppen az érdembeni munka érdekében, fönn kell tartanunk. Való igaz, hogy a minisztériumok elnevezését felsoroló törvény nem rendelkezik bizonyos területeknek a hovatartozásáról, azért, mert nem vagyunk tisztában az elõbb elmondottak alapján, hogy hol is találná meg legjobban a helyét például az a fontos dolog, amit úgy hívunk, hogy építésügy, és ez nem építészetet jelent, hanem egy csomó hatósági funkciót. Ezek egy része kerülhet az önkormányzatokhoz, de rengeteg részének meg kell maradnia valamilyen központi hatóságnál, valamilyen minisztériumnál. Nem is óhajtjuk feltétlenül mi eldönteni ezt a dolgot, a 120 nap arra is alkalmas lesz, hogy konzultáljunk ezeknek a fontos szakterületeknek a legjobb képviselõivel, legyen ez akár építésügy, akár vízügy, hogy õk milyen felállítást, milyen besorolást tartanának magukra nézve a legjobbnak. Legyen szabad még egy dologhoz megjegyzést fûznöm. Ahhoz a félelemhez, hogy a Pénzügyminisztérium túlzottan fiskális szemlélete, túlzottan földhözragadt szemléletet jelent, hogy az ipar- és a kereskedelemügyi tárca, nagyon sajnálom, hogy ez a régi magyar kifejezés, hogy ipar- és kereskedelemügy megszûnt, és most csak ipari miniszterrõl, mint valami ipari termékrõl beszélünk. Kérem, a minisztériumnak nem az a dolga, hogy végezze az ipart vagy a kereskedelmet, a minisztériumnak az lenne a dolga, hogy az iparüggyel, a kereskedelemüggyel foglalkozzék és hagyja az ipart és a kereskedelmet természetesen a gazdálkodó egységekre, a vállalatokra és vállalkozókra. No de a régi Pénzügyminisztérium, ós hadd utaljak vissza Wekerle Sándor idejére, éppenséggel az ország akkori gazdasági stratégiájának a minisztériuma volt, és egyáltalán nem jellemezte valamilyen földhözragadt fiskális szemlélet, bár Wekerle Sándor volt az a pénzügyminiszterünk, aki zseniálisan egy év alatt mert a múlt században még voltak csodák ¾ helyre tudta állítani egy súlyosan deficites ország költségvetési egyensúlyát. Ne higgyünk ezeknek a régi beidegzõdéseknek, és ne az elmúlt néhány évtized miniszteriális szokásai alapján ítéljünk meg most létrehozandó minisztériumokat. Másféle, hatékonyabb manageri típusú minisztériumokat szeretnénk, amelyek minél kevésbé ártják bele magukat a szûkebb értelemben vett gazdálkodásba.

Eleje Homepage