SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Országgyûlés! Az Önök elõtt fekvõ a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénytervezet a magyar közigazgatás központi szerveinek, a kormányzati rendszernek a korszerûsítését célozza. Napi aktualitását a kormányváltás, az új kormányzat felállításának a feladata adja meg, ezzel a feladattal kell összehangolni a korszerûsítés feladatát, céljának elérését. Mik azok a szempontok, melyek a törvénytervezet megalkotásánál szerepet játszottak, mik azok az eszmei alapok? 1. Megfelelés az európaiságnak, ennek kapcsán a törvénytervezet figyelemmel volt a nyugat-európai demokráciák kormányzati szervezetei fejlõdésének tapasztalataira. 2. A jogállamiság teljessé tétele folyamatában jelentõs lépést képez ez a tervezet. 3. A tervezet figyelemmel van a magyar közjogi hagyományok felújítására. Ez utóbbi két szempont együttesen is érvényesül annak a tendenciának a kibontakoztatásában, melyben a miniszteri felelõsség teljessé tételére törekszik, vagyis tulajdonképpen mai, korszerû viszonyok között az 1848. évi 3. törvénycikk szellemének megfelelõen a kormány kizárólagos felelõsségét akarja biztosítani, megszüntetve tendenciájában azt a helyzetet, hogy a minisztériumok mellett más országos hatáskörû és egyéb szervek lássanak el kormányzati funkciót a kormány, illetõleg a Parlament felé csak közvetett felelõsséggel. Csak elsõ lépést tesz meg a javaslat efelé, de tesz már lépést. Ezt tükrözi az a rendelkezése, mely az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalt Munkaügyi Minisztériummal váltja fel, vagy pedig az Árhivatalt a pénzügyminiszter vezetése alá rendeli. A magyar közjogi hagyományok felújítása tükrözõdik korábbi minisztériumi elnevezések felelevenítésében, így a kultusz tárcának az elnevezésében megjelenik a közoktatás szó, vagy Mezõgazdasági Minisztérium helyett a földmûvelésügy elnevezés, vagy például a Népjóléti Minisztérium elnevezése. Mellékmondatban jegyzem meg, hogy értelemszerûen, mivel itt történeti gyökerekhez való visszanyúlásról van szó, természetesen a "közoktatás" vagy a "földmûvelésügyi" fogalmak nem szûkíteni kívánták a tárca terjedelmét, nyilvánvalóan a közoktatásban minden benne van, ami az oktatási tárca kompetenciájába tartozik. Ugyanígy a földmûvelésügy az egész mezõgazdaság feladatainak az államigazgatási ágazati vezetését magában foglalja. Az a körülmény, hogy a miniszteri felelõsség kiteljesítése felé lép a törvénytervezet elõrelépést, ez tulajdonképpen már a törvénytervezet koncepcionális oldalához tartozik, ez alapvetõ kérdés. Néhány megoldás is tulajdonképpen koncepcionális kérdés. Ide kell sorolnunk azt, hogy gazdasági ügyeinket egy, az ország gazdasági helyzetét komplexen kezelõ pénzügyminisztérium, ha kell kezébe letenni. Vagy hasonlóképpen koncepciózus kérdés az, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolataink kezelésére egy önálló minisztérium kerül felállításra. A törvénytervezet a hatáskörök pontos rendezését nem tartalmazza. Ennek oka az, hogy ez még alapos megfontolást igényel, rendkívül precíz munkát, melyre itt az idõ, nevezetesen az, hogy mint arra utaltam, a törvénytervezet napi aktualitását a kormányváltás és az új kormány felállítása adta meg, nem tette lehetõvé, hogy ebben a kérdésben elmélyüljünk és csak utána terjesszük a törvénytervezetet ide. Nem tehettük a hatáskörök pontos szabályozásától függõvé azt, hogy az országnak mielõbb mûködõképes kormánya legyen. Éppen erre tekintettel a törvénytervezet 120 napos haladékot ad gyakorlatilag a kormányzatnak arra, hogy az egyes minisztériumok pontos hatáskörét illetõen legalábbis fõ szabályaiban - törvénnyel, törvénytervezettel rendezze a kérdést, és törvénytervezetet terjesszen az Országgyûlés elé. Ebben a határidõben kell megoldódnia a hatásköri problémáknak, de erre a határidõre szükség van azért is, mert az átszervezések, a minisztériumok közti átcsoportosítások megvalósítása is idõt igényel. Néhány, a már korábbi bizottsági üléseken és azon kívül is, a közvélemény részérõl érkezett jelzésekbõl is kérdésesnek, vitásnak felmerült kérdésre térnék ki. Azért is ide kapcsolódva, mert tematikájában ez a hatáskörök kérdése. Bár a jelenlegi törvénytervezet az építésügyi elnevezést egyik minisztérium elnevezésében sem tüntetni fel, ez nem jelenti az építésügy elvesztését, ez nem azt jelenti, hogy bármiben is a kormány-alakítási tényezõk az építésügyet degradálnák. Vannak elképzelések, amelyek alapvetõen kialakultnak is tekinthetõk, így változatlanul már a korábban kialakult helyzetnek megfelelõen az ipari, új szervezete szerint ipari és kereskedelmi minisztérium hatáskörében marad az építõipar és építõanyag-ipar, míg maga az építészet mint olyan a településfejlesztés, a területrendezés, ezek az ágazatok, valamilyen ésszerû munkamegosztás alapján osztandók meg ¾ az elképzelés szerint ¾ a környezetvédelmi minisztérium, illetõleg az önkormányzatok, annak gazdája, a belügyminisztérium között. Ezeknek a pontos meghatározása szintén ebben a 120 napos intervallumban esedékes. Nem teljesen egyértelmû még a vízügyi igazgatás helyzete is, itt is különféle elképzelések merültek föl, bizottsági állásfoglalásra is került sor, a hatáskörök pontos rendezésének keretében kell ezt a kérdést is véglegesen megoldani. Tisztelt Országgyûlés! Ez a javaslat az új kormányzat felállítását teszi lehetõvé. Tulajdonképpen kiindulópontja, egy alapja lesz egy rendezésnek, melynek kikristályosítására áll majd rendelkezésünkre ez a 120 nap. Kérem az Országgyûlést, hogy a javaslatot fogadja el, és emelje törvényerõre. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)