DR. KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Ház! A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló javaslatunk, amely az alkotmányjogi bizottságnak a javaslata, rendkívül rövid. Annyit tartalmaz csupán, hogy ennek a törvénynek a 33-tól 36-ik szakasza hatályát veszti. A törvény 33-tól 36-ik szakasza arról szól, hogy az állampolgárok széles körét érintõ törvényjavaslatok tárgyalása elõtt a törvényjavaslatokat társadalmi vitára kell bocsátani. Azt a jogi bizottság nagyon jól tudja, hogy az alkotmány tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint az ország népe a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja, vagyis ebbõl következõen a demokrácia gyakorlásának közvetlen módjait is meg kell teremteni. Tény az is, hogy a jogalkotásról szóló törvény 19. szakasza tartalmazza azt a szabályt, amely szerint az állampolgárok részben közvetlenül, részben különbözõ képviseleti szerveik útján közremûködnek az életviszonyaikat érintõ jogszabályok elõkészítésében és megalkotásában. Természetszerûleg ezek a szabályok változatlanul érvényben lennének. Az a szabály, amit a jogi bizottság értékelése szerint hatályon kívül kell helyezni, az pusztán annyit jelent, hogy nem kell kötelezõen társadalmi vitát tartani, gyakorlatilag, ha megnézzük a törvény értelmét, szinte minden törvény meghozatala elõtt. Ha ezt a szabályt nem törölnénk el, akkor a következõ lehetõségeink lennének. Vagy formális társadalmi vitákat tartanánk, olyan vitákat, amelyeknek sok értelmük nincsen, mert az érdekeltek ténylegesen nem tudnának hozzászólni, és ezzel lényegileg nem tartanánk be egy hatályos törvényt. Azt is megtehetnénk természetesen, hogy tartalmi, igazi társadalmi vitákat tartanánk a törvények meghozatala elõtt, ez azonban azzal a következménnyel járna, hogy hónapokra megbénulna a törvényhozás. A harmadik lehetõség, amit mi javaslunk, az, hogy töröljük el a társadalmi vita kötelezõ elrendelése vonatkozó törvényszakaszokat. Akkor megmenekülünk attól a kötelezettségtõl, hogy adott esetben egy formális vitát tartsunk, de változatlanul tekintettel az Alkotmányra, és tekintettel a jogalkotási törvény 19. szakaszára ha ez szükséges, akkor tarthatunk társadalmi vitát, meghatározott kérdésben. És hadd hívjam fel még képviselõtársaim figyelmét arra, hogy a népszavazásról szóló törvény az a jogalkotásról szóló törvény után, egy már kiérleltebb helyzetben született, és a népszavazásról szóló törvény lehetõséget ad arra, hogy bizonyos, fontosnak ítélt kérdésekben például egy törvényt megerõsítõ népszavazásra bocsássuk. Hangsúlyozni szeretném még egyszer, itt nem a nép közvetlen részvételének a lehetetlenné tételérõl vagy kizárásáról van szó, hanem csak arról van szó, hogy nem szeretnénk, hogyha az Országgyûlés vagy formálisan tehát ha a törvényalkotás formálisan történne, vagy pedig a szabályok felrúgásával. A jogi bizottságnak egységes álláspontja ez volt. A jogi bizottsághoz érkezett egy módosító javaslat. Ezt a módosító javaslatot az MSZP részérõl Kósáné Kovács Magda terjesztette elõ. Hangsúlyozom, hogy azt õ sem vitatta, és az õ módosító javaslata sem, hogy a társadalmi vitáról szóló törvényszakaszokat hatályon kívül kell helyezni. Az õ indítványa egy kiegészítõ indítvány, amely minden képviselõtársam elõtt ott van, mégis engedjék meg, hogy felolvassam. Egy olyan plusz rendelkezés felvételét kéri, amely a következõképpen szólna: "Az Országgyûléshez elõterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek jogosultak véleményüket kifejteni az illetékes országgyûlési bizottság elõtt. A véleményezõk körére a tervezetet elõterjesztõ tesz javaslatot. A társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek maguk is kérhetik meghallgatásukat az illetékes országgyûlési bizottságtól. A meghallgatandók körérõl az országgyûlési bizottság dönt." A jogi bizottságnak az a véleménye ezzel az indítvánnyal kapcsolatban, hogy ezt ne fogadja el a tisztelt Országgyûlés, azért, mert a jelenlegi jogi rendezés mellett is lehetõség van arra, hogy különbözõ érdekképviseleti szervek a jogalkotás folyamatába beleszóljanak. Ez a jelenlegi megfogalmazás a jogi bizottság véleménye szerint nem eléggé pontos, és szükségtelen is, hiszen a lehetõség ¾ mint ahogy eddig is ¾ most is megvan a társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szerveknek a meghallgatására. Ez egy olyan elhamarkodott beépítés lenne, ami még jobban borítaná az amúgy is nagyon világ-jogalkotási rendet, és nem egészen átlátott következményekhez vezetne. Ezt a javaslatot ma terjesztették elõ, ¾ és mindenféle hatását átnézni nem is volt módunkban. Ezért a jogi bizottság nevében és a magam nevében is kérem tisztelt képviselõtársaimat, hogy a jogi bizottság elõterjesztett javaslatát az eredeti formájában fogadják el. Köszönöm. (Taps.)