DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg nekem, hogy a vita komolyságához és a helyhez talán nem illõ megjegyzéssel kezdjem érvelésünk kifejtését. Churchillnek tulajdonítják azt a mondást, hogy az ellenzék feladata az, hogy a kormánypárt életét megkeserítse. A mi pozíciónk és a mi észrevételeink nem ebbõl a mentalitásból, s nem ebbõl a tõbõl fakadnak. Szeretném elmondani, hogy a szocialista párti képviselõcsoport álláspontja ebben a kérdésben tulajdonképpen megértõ abban a tekintetben, hogy az ország helyzetében kormányzati biztonságra és stabilitásra van szükség. Ugyanakkor mi az elõterjesztett javaslatok kapcsán azt látjuk és úgy értékeljük, hogy tulajdonképpen ezek a látszólag technikainak minõsített és a kormány megalakulásához szükséges eljárási szabályok jóval többet foglalnak magukban, tulajdonképpen olyan részelemekben dönt a Parlament, amely a késõbbiek folyamán meghatározhatja a hatalommegosztás egész szerkezetét, a törvényhozói és végrehajtó hatalom viszonyát a Parlamenten belül. Ez a koncepció abból a megállapodásból fakad, amelyet a Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége kötött egymással, ilyen értelemben félõ, hogy a hatalommegosztás állami szerkezetére és irányaira vonatkozó, és a törvényhozás helyét is meghatározó részfeladatok, részmegoldások nem a Parlament kompetenciájába és döntési hatáskörébe kerülnek, hanem egy megegyezés alapján, részleteiben, egyes szabályok megvitatásával, anélkül, hogy az egész szerkezet kibontakozna a Parlament vitájában és a Parlament elõtt, enélkül kell döntenie a tisztelt Országgyûlésnek. Ez a javaslat, amely elõttünk áll, lényegében valójában egy parlamentáris szerkezetet, a hatalommegosztásnak egy parlamentáris formáját javasolja, amelyben vannak magyar közjogi hagyományok is, még ha ezek rövid ideig is éltek a magyarjoggyakorlatban. Ugyanakkor szeretném felhívni a Tisztelt Ház figyelmét arra, hogy ez a javaslat, amely most a vita tárgyát képezi, tulajdonképpen olyan elemekre is döntõen meghatározó befolyást gyakorol majd, mint a Kormány politikai felelõssége, a miniszteri felelõsség intézménye, a miniszterek jogállása, a köztársasági elnök jogállása, közvetett úton az egész köztársasági elnök választási mechanizmusa és formája; tehát ezzel az egy lépéssel a Parlament elindult egy olyan hatalommegosztási irány kialakítása és kiépítése felé, amelynek teljes modelljérõl a vitának ebben a szakaszában a Parlamentnek és a törvényhozásnak nem lehet képe. Ezért javasoljuk, és ezért szól úgy a módosító javaslatunk, hogy szükségeltetik ebben a szerkezetben olyan garanciák és ellensúlyok létrehozása, amelyek a törvényhozás szerepét, a törvényhozás súlyát a végrehajtó hatalommal szemben nem aránytalanul, de fenntartják. Ezt a megoldást szolgálja az a javaslatunk, ami a bizottsági meghallgatásra is vonatkozik, amelynek tulajdonképpen formája bevett, hiszen a nagyköveteket is a köztársasági elnök nevezi ki, de mégis a parlamenti bizottság elõtti meghallgatásra. sor kerülhet. Ebben persze az elhelyezését a magának a rendszernek ez nyilvánvalóan képezheti továbbiakban is vita tárgyát. Tehát még egyszer: a Szocialista Párt nem a stabil kormányzás útjába akar akadályokat hárítani és akadályokat gördíteni, de szeretnénk biztosítottnak látni azt, hogy a Parlament szerepe és súlya, a Parlamentben részt vevõ pártok szerepe és súlya a hatalommegosztás ilyen szerkezetében is továbbra is biztosított lesz és biztosított marad. Ugyanakkor megértjük, hogy gyors módosító javaslatokra van szükség a kormány megalakításához, de nem helyeselhetjük ezt a gyakorlatot: Átfogó alkotmánykoncepcióra van szükség, és az alkotmánymódosítás önmagában, tényénél fogva is jelentõs bizonytalanságot válthat ki. Tehát ezek figyelembevételével szeretnénk indokolttá tenni a javaslatunkat. Ami a kormánnyal kapcsolatos - a kormányprogram, illetõleg a miniszterelnök megválasztása és a minisztériumok felsorolásával kapcsolatos javaslatunkat illeti, ennek az a lényege, hogy álláspontunk szerint van abban logikai összefüggés, hogy a Kormány programjának ismeretében lehet egy kormányzati szerkezetet érdemben vitatni. Tehát anélkül, hogy ne tudnánk a kormány fõ célkitûzéseit, ne ismernénk az egyes minisztériumok, még ha vázlatos feladatkörét is, nagyon nehéz ma állást foglalni, hogy a Magyar Köztársaságban milyen minisztériumok mûködnek. Ezek képezték tehát a mi javaslataink alapját, és kérem, hogy a Parlament mindezek figyelembevételével mérlegelje mindezeket a határozathozatal során. (Taps.)