DR. KÓNYA IMRÉNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Ház! A jelenlegi alkotmánymódosítás, amelyet az alkotmányjogi bizottság, hadd ne mondjam el a teljes hosszú nevét, terjeszt a tisztelt Ház elé, mint azt önök mindannyian tudják, része egy alkotmánymódosítási csomagtervnek. Mégpedig ez a módosítás a csomagterv kisebbik része. Az alkotmánymódosítás egészének az a célja, hogy megteremtõdjenek egy parlamentáris demokráciamûködésének jogi alapfeltételei. A változások az alkotmány számos szabályára kiterjednek, ezekkel képviselõtársaimnak lesz módjuk és idejük alaposan megismerkedni. A mai módosítás a csomagtervnek a Kormány megalakulására vonatkozó részét érinti, és azért szükséges ilyen gyorsan tárgyalnunk és elfogadnunk, hogy a Kormány már a parlamentáris demokrácia játékszabályainak megfelelõ alkotmányhoz igazítva tudjon megalakulni. Ennek a módosításnak az a lényege, hogy meg kell teremtenünk a Kormány döntéseiért való felelõsség feltételeit. A jelenlegi jogi szabályozás, amikor a Parlament választási joga a Kormány minden tagjára kiterjed, elmossa a felelõsséget, mert lehetetlenné teszi vagy legalábbis megnehezítheti azt hogy a Kormány munkájáért felelõs miniszterelnök döntse el azt, hogy kivel tud együtt dolgozni, másik oldalról pedig a Parlament azzal, hogy beleszól az egyes miniszterek megválasztásába, tulajdonképpen egy részfelelõsséget vállal magára, és ez a helyzet semmiképpen nem jó. A parlamentáris demokrácia szabályainak jobban megfelel az a konstrukció, amelyet a javaslat tartalmaz, amely szerint a Parlament választási joga a miniszterelnökre terjed ki, és a miniszterelnökre tartozik az, hogy megválassza, hogy kivel tud és kivel akar együtt dolgozni, hogy kiért tud és kiért akar felelõsséget vállalni. Ez a konstrukció természetesen maga után vonja azt is, hogy meg kell változtatni majd a bizalmatlansági indítványra vonatkozó szabályokat, ezt a csomagterv másik, nagyobbik része tartalmazza. Hangsúlyozom, hogy most csak és kizárólag azokat a szabályokat szeretnénk megváltoztatni, amelyek a Kormány megalakulásához szükségesek. A javaslat - a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan, - tartalmazza azt, hogy a miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyûlés egyszerre határoz. A kormányprogram itt természetszerûleg nem jelent, nem is jelenthet részletes programot. Azt jelenti csupán, hogy a miniszterelnöknek rendelkeznie kell a teendõkre vonatkozóan egy általános elképzeléssel, tudnia kell, hogy mit akar csinálni; kormányának tagjait is elképzelésének megfelelõen kell kiválasztania. A másik oldalról pedig, erre a rövid programra vagy elképzelés-ismertetésre azért is szükség van, mert a Parlamentnek is tudnia kell még döntésének meghozatala elõtt, hogy mégis milyen elképzelései vannak a leendõ miniszterelnöknek. Ez lenne a módosítás legérdemibb része. Ezenkívül a módosítás érinti még a minisztereket. A jelenlegi konstrukció szerint kétféle miniszter létezik: miniszter és államminiszter, - ahol az államminiszter valahol egy kicsit a miniszterek felett áll. A javaslat ezt a különbségtételt megváltoztatná, tehát a miniszterek egyformák, egymás között egyenlõek lennének. De mégis tekintettel arra, hogy adott esetben szükség lehet meghatározott feladatok ellátására, olyan személyt kijelölni, akinek miniszteri jogállása van, bevezetné a tárca nélküli miniszterek intézményét. A harmadik érdemi módosítási javaslat az alkotmányban, arra vonatkozik, hogy a minisztériumok felsorolását törvény tartalmazza, külön törvény. Ez érdemben annyit jelent, hogy az eddigi konstrukcióhoz képest nem kétharmados többséggel kell elfogadni a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, - hangsúlyozom, nem ma, hanem majd ha hatályba lép. A mai napon még kétharmados többség szükséges ehhez is, tehát a minisztériumok felsorolását, tekintettel arra, hogy ez kormányzati tevékenység, a Parlamentnek ne kétharmados többséggel kelljen majd a jövendõben elfogadnia, hanem pusztán a szavazás rendes szabályai szerint. Ami még az alkotmánymódosításban szerepel, az pusztán technikai kérdés, azoknak a konzekvenciáknak a levonása, amelyek a változtatásból adódnak. A javaslat mindenki elõtt ott áll. Az alkotmányügyi bizottság ezt a javaslatot megtárgyalta és elfogadta, kötelességem azonban elmondani, hogy az alkotmányügyi bizottsághoz érkezett egy módosító indítvány erre vonatkozóan, mely módosító indítványt az MSZP képviselõje terjesztette elõ, és amely módosító indítvány két részbõl áll. Elõre hadd jegyezzem meg, hogy a módosító indítványt az alkotmányügyi bizottság elvetette, tehát mind a két részét elvetette, és az eredeti javaslat elfogadása mellett foglalt állást. A módosító javaslat szerint az Országgyûlés nem csak a miniszterelnök választásáról és a Kormánynak az elõttem elõbb vázolt rövid programja elfogadásáról szavazna együttesen, hanem a Magyar Köztársaság minisztériumairól is. Tehát egyszerre három dologról. A miniszterelnök- választásról, a kormányprogram elfogadásáról - hangsúlyozom, ez a rövid program -, és a Magyar Köztársaság minisztériumainak elfogadásáról. Ezt egészen egyszerûen képtelenségnek tartjuk, lehetetlenné tenné a Kormány megalakulását. Nem tudom, hogy hogy lehetne egyszerre a minisztériumok felsorolásáról is szavazni. Nem tudom, hogy milyen mechanizmusba illeszkedhetne bele akkor, amikor ugyanakkor ugyanezen alkotmánymódosítás másik része, amellyel szemben kifogás nem érkezett, azt tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza. Tehát ezt a javaslatot a jogi bizottság nem fogadta el, arra tekintettel, hogy nem dönthetõ el egyszerre ez a három kérdés. A módosító javaslat másik része arra vonatkozott volna, hogy a törvényjavaslat elsõ szakaszának (4) bekezdése a következõkkel egészüljön ki: "a miniszterek személyére szóló kinevezési javaslat elõterjesztése elõtt a miniszterjelöltet az Országgyûlés illetékes állandó bizottsága meghallgatja és véleményezi." Elõrebocsátom, hogy ezt a javaslatot is elvetette az alkotmányjogi bizottság, tekintettel arra, hogy ez - ha ilyen szükséges is - nem Alkotmányba tartozó szabály. Jelenleg tartalmaz ilyet a házszabály, és az egy külön eldöntendõ kérdés, de nem ide, és nem most az alkotmány módosítása körébe tartozik -, hogy a házszabálynak ez a szabálya maradjon, vagy ne maradjon, vagy egyáltalán az új jogi helyzetben hogyan értelmezendõ. Ezért tisztelettel kérem képviselõtársaimat, hogy a jogi bizottság javaslatát fogadják el, és a módosító indítványt pedig nem. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)