Dr. Wekler Ferenc
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Wekler Ferenc (SZDSZ) Baranya megyei 5. sz., Mohács központú választókerület 1955. október 23-án született Mecseknádasdon, Baranya megyében német nemzetiségû szülõk egyetlen gyermekeként. Édesapja, Wekler János (1932) nyolc általánost végzett bányász. Édesanyja, Reisz Terézia (1936) az alsófokú iskola elvégzése után takarítónõként dolgozott. Édesapját családjával együtt 1946-1947-ben vagyonelkobzás mellett kitelepítették. Elvált. Gyermekei: János (1982) és Mihály (1987). Az általános iskolát Mecseknádasdon, a középiskolát Pécsett végezte, 1974-ben érettségizett a Széchenyi István Szakközépiskolában. 1974-1976 között a hidasi téeszben gépkocsivezetõ, majd a Pécsi Tüdõgondozó Intézetben röntgenasszisztens, végül Pécsváradon népmûvelõ. A sikeres egyetemi felvételi vizsga után, 1976-1977-ben elõfelvételisként sorkatonai szolgálatot teljesített Hódmezõvásárhelyen. 1982-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán középiskolai történelemtanári és népmûvelõ oklevelet szerzett. 1989- ben az ELTE BTK-n történelembõl egyetemi doktori címet szerzett, disszertációjának a címe: A Heimatbuch mint történeti forrás. 1982-1985 között a Janus Pannonius Tudományegyetem filozófia tanszékének a tanársegéde. Az 1985-ben megrendezett tanácsválasztásokon az MSZMP jelöltjével szemben, a lakosság "spontán" jelöltjeként Mecseknádasd tanácselnökévé választották. 1986-ban kezdeményezésére alakult meg az a társadalmi bizottság, amely a helyi akaratot érvényesítve megakadályozta a Mecseknádasd melletti Ófaluban a Paksi Atomerõmû Vállalat tervezett atomtemetõjének a megépítését; a sikeres tiltakozó akcióval országosan ismert politikus lett. 1989-ben KISZ-díjat kapott. 1989-ben a Baranya megyei Faluszövetség alapító elnöke. Ebbõl alakult a Szövetség a Faluért, a Vidékért elnevezésû választási párt, amelynek szintén tagja lett. Az 1990. évi országgyûlési választásokon a választási párt és az Agrárszövetség közös jelöltjeként Baranya megye 5. sz., Mohács központú választókerületében indult, a második fordulóban tizenöt százalékos fölénnyel nyerte el a mandátumot Bíró Ferenc (MDF) pécsváradi orvos elõtt. Ekkor már a Szabad Demokraták Szövetsége is támogatta, ezért az Országgyûlés megalakulásakor az SZDSZ frakciójához csatlakozott. 1990 májusában a parlament önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendõrségi állandó bizottságának az elnöke lett. 1990 nyarán részt vett a településeknek nagy szabadságot biztosító önkormányzati törvény vitájában és a többpárti elõterjesztés kimunkálásában. 1990. novemberben belépett az SZDSZ-be; 1991. november végéig a párt országos ügyvivõje volt. 1991. februárban az SZDSZ- frakció vezetõségi tagjává, májustól a párt önkormányzati szóvivõjévé, majd az SZDSZ Országos Tanácsa tagjává választották. Bizottsági elnökként az 1991. évi költségvetés tárgyalásakor olyan módosító indítványt nyújtott be, amelynek következtében több mint ötmilliárd forinttal megnõtt az önkormányzatok központi költségvetési támogatása. Támogatta a helyi adózás bevezetését, és több parlamenti felszólalásában tiltakozott a központi újraelosztás egyre magasabb aránya miatt. 1993-1994 fordulóján pártja képviselõje a rendõrségi törvényjavaslat hétpárti egyeztetésén. 1990 és 1994 között tagja volt Mecseknádasd önkormányzati képviselõ-testületének is. Az 1992. novemberi küldöttgyûlésen egy év szünet után újra ügyvivõvé és egyúttal pártigazgatóvá választották. Petõ Iván elnökkel közösen kidolgozta a pártközpont új mûködési és szervezeti rendjének a tervét. (A pártigazgatói tisztet 1997. januárig töltötte be; ekkor az eközben átlalkított hivatali struktúrának megfelelõen a tisztséget megszüntették.) 1993 februárjától a szabad demokraták önkormányzati mûhelyének a vezetõjeként a választási szakmai program kidolgozását irányította. A Fordulat, biztonság, felemelkedés címû választási program önkormányzati fejezetrészének a szerzõje. Az 1994. évi országgyûlési választásokon korábbi választókerületében indult, pártja országos (4.), valamint Baranya megye területi (1.) listáján is jelölték. A második fordulóban Puch László (MSZP) elõtt, 40,42 százalékkal szerzett ismét mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós tárgyalások során a szabad demokraták önkormányzati delegációját vezette. A koalíciós kormány létrejöttekor és a parlament tisztségviselõinek megválasztásakor neve több esetben is felmerült, végül még bizottsági tagságot sem vállalt. 1994 októberében, az SZDSZ küldöttgyûlésén ismét ügyvivõvé választották. 1995 elejétõl a szabad demokraták Baranya megyei egyeztetõ tanácsának az elnöke. 1995. február 11-tõl újra átvette az önkormányzati ügyek irányítását, s egyben az Országgyûlés önkormányzati és rendészeti állandó bizottságának az alelnöke lett. Az SZDSZ-frakció önkormányzati munkacsoportja vezetõjeként 1996. február 29-én a képviselõcsoport vezetõségi tagjává választották, egyúttal frakcióvezetõ-helyettes. Az IPU magyar csoportja magyar-kínai és magyar-német baráti tagozatainak a munkájában vesz részt. Az 1996. novemberi SZDSZ-külöddgyûlésen ismét megerõsítették ügyvivõi tisztében. Fogadóórája: péntekenként 13-15 óra között a mohácsi polgármesteri hivatalban. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 705. szoba. Lezárva: 1997. január 31.