Szõllõsi Istvánné
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Szöllõsi Istvánné Berta Ilona (MSZP) Békés megye 5. sz., Szarvas központú választókerület 1945. május 10-én született Kaposváron (Somogy vármegye). Édesapját, Berta Károlyt (1926) szegényparaszti sorban élõ édesanyja egyedül nevelte fel. 1958-ig a Tüzépnél munkás, majd húsz éven át rendõr volt. Súlyos motorbalesete után leszázalékolták, 1977 óta nyugdíjas. Anyai nagyapja pék volt; vöröskatonaként részt vett a Tanácsköztársaságban, ezért 1941-ig emigrációban élt Jugoszláviában. Anyai nagyanyja uradalmi belsõ cseléd, késõbb téesztag volt. Édesanyja, Kõvágó Ilona (1921-1977) gyári munkás, majd háztartásbeli. Testvérei, Károly (1947) és István (1951) katonatisztek. 1971 óta férje Szöllõsi István katonatiszt. Gyermeke, Tóth Ilona (1966) tanítónõ. Az általános iskolát Somogyaszalón, a középiskolát Kaposváron végezte, 1963-ban érettségizett a Munkácsy Mihály Gimnáziumban. A Kaposvári Felsõfokú Tanítóképzõ Intézetben folytatta tanulmányait, 1966-ban tanítói oklevelet szerzett. Hét évig a somogygeszti, majd egy-egy évig a lipótfai, illetve a magyaratádi általános iskolákban tanított. 1975 és 1983 között a kaposvári Berzsenyi Dániel Általános Iskola tanítója. Hivatása a késõbbiekben összeforrt a szakszervezeti mozgalommal: 1983-tól hat éven át a Pedagógusok Szakszervezete kaposvári függetlenített titkára, majd 1989. májusban a Pedagógusok Szakszervezetének a fõtitkárává választották. Ebben a tisztségében 1994-ben újabb négy évre megerõsítették. Rendszeresen szervezett, illetve vezetett pedagógus tiltakozó akciókat (1990. december 10.; 1993. június 1.; 1995. május 1.; 1995. november 15.), fõ szervezõje volt az elsõ országos pedagógussztrájknak (1995. december 15.). Munkáját 1983-ban Kiváló Munkáért kitüntetéssel, 1985-ben a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatával, 1995-ben Eötvös József Emlékéremmel ismerték el. Részt vesz a Pedagógusok Szakszervezete által létrehozott, nyugdíjas pedagógusokat segítõ Gárdonyi Géza Alapítvány munkájában. 1967-tõl 1989-ig tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, azóta pártonkívüli. Politikai tevékenységét mindvégig a szakszervezeti mozgalom keretében fejtette ki. 1990 nyarától ügyvivõje, 1990 és 1992 között elsõ elnöke a Szakszervezetek Együttmûködési Fórumának, a Pedagógusok Szakszervezete részérõl tagja a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztetõ Tanácsának. 1993-ban a Pedagógusok Szakszervezete képviseletében beválasztották a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzatba, tagságáról országgyûlési képviselõ-jelöltsége miatt lemondott. Az 1994. évi országgyûlési választásokon az MSZP jelöltjeként Békés megye 5. sz., Szarvas központú választókerületében indult, s szerepelt a szocialista párt Békés megyei területi (3.) és országos listáján (65.) is. Mandátumát a választások második fordulójában 46,53 százalékkal szerezte. Az Országgyûlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sport állandó bizottságának a munkájában vesz részt, emellett bekapcsolódott a környezetvédelmi bizottság keretében mûködõ, a holtágakkal foglalkozó vegyes albizottság munkájába is. Az MSZP-frakcióban az oktatási, tudományos és sport munkacsoport tagja. Fogadóórája: településenként, a sajtóban elõre meghirdetett idõpontokban. Hivatali címe: MSZP-iroda (Szarvas, Szabadság út 49.); Képviselõi Irodaház, 346. szoba. Lezárva: 1996. december 20.