A képviselõ által benyújtott irományok
|
Szabó Lajos Mátyás (MSZP) Budapest 24. sz. (XVI. ker.) választókerület 1949. május 17-én született Nagykõrösön (Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye). Édesapja, Szabó Miklós (1925) szakmunkás, pártalkalmazott, területi oktatási igazgatóságvezetõ. Édesanyja, Sáfrán Judit (1928) adminisztrátor. Testvére, Pál (1957) építésztechnikus. 1976 óta nõs, felesége, Lehel Ágnes politológus, PR- üzemgazdász. Gyermekük, Áron Mátyás (1985) tanuló. Az általános iskolát Kecskeméten és Kalocsán, középiskolai tanulmányait Kecskeméten végezte, 1967-ben érettségizett a Katona József Gimnáziumban. A szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, 1975-ben történelem-pedagógia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Közben 1969 és 1975 között kiegészítõ tanulmányokat folytatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar tudományos szocializmus szakán. Pályáját nevelõtanárként kezdte a kecskeméti Táncsics Mihály Kollégiumban. 1976- tól 1981-ig a TIT városi szervezetének volt a titkára. 1981-tõl az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos szocializmus tanszékén, majd 1992-tõl politológia tanszékén tanít. 1990-ben az ELTE BTK-n politikaelméleti témájú disszertációjával egyetemi doktori címet szerzett. Fõállása mellett 1972 és 1987 között az Express Utazási Iroda külsõ munkatársaként idegenvezetõ. Az 1980-as években intenzív elõadói munkát végzett, fõként egyetemi, fõiskolai klubokban mintegy kétszáz alkalommal tartott elõadást a legújabb kori lengyel és szovjet történelemrõl. Tudományos munkái közé tartozik M. F. Rakowski: A köztársaság a 80-as évek küszöbén. A válság forrásai címû kötetének a fordítása, szerkesztése, mely az ELTE ÁJTK politikatudományi tanszékcsoport gondozásában jelent meg 1984-ben. 1988-tól kezdve rendszeresen publikál történeti és politikai tárgyú cikkeket napilapokban és folyóiratokban. Többek között az õ nevéhez fûzõdik a lengyel tisztek katyni, szovjet hatóságok általi kivégzésével kapcsolatos dokumentumok magyar nyelvû közlése. A Magyar Politikatudományi Társaság alapító tagja. Részt vesz a Megbékélés Emlékmû (1991), a Demény Pál (1991) és a Munkanélküliség Helyett Vállalkozást Alapítvány (1992) munkájában. Egyetemi munkáját 1989-ben Kiváló Oktató címmel ismerték el. 1980-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, majd 1989. októberben a Magyar Szocialista Pártba. 1989. decembertõl 1990. júniusig az MSZP budapesti szervezetének az alelnöke, majd 1994. szeptemberig elnöke. Az 1990. évi országgyûlési választásokon Budapest 7. sz. (V-XIII. ker.) választókerületében a második fordulóban a harmadik helyen végzett. Ugyanebben az évben az önkormányzati választásokon az MSZP listavezetõjeként tagja lett a Fõvárosi Közgyûlésnek. Négy éven át tagja a kereskedelmi és fogyasztói érdekvédelmi, valamint a kulturális bizottságoknak, illetve 1991-tõl a munkaügyi tanács önkormányzati oldalának. 1993. februártól igazgatósági tag a Budapesti Nagybani Piac Rt.-ben. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Budapest 24. sz. (XVI. ker.) választókerületében indult, s szerepelt az MSZP fõvárosi (21.) és országos (61.) listáján is. Mandátumát mint egyéni jelölt a választások második fordulójában három jelölt közül 42,78 százalékkal szerezte. E választókerületben indult Palotás János (Köztársaság Párt) volt képviselõ is. Az Országgyûlés külügyi állandó bizottságának munkájában vesz részt, az MSZP-frakcióban a külügyi és integrációs munkacsoportban dolgozik. Az IPU magyar csoportja magyar-lengyel baráti tagozatának az elnöke, a magyar- finnugor, magyar-orosz, magyar-osztrák és magyar-ukrán baráti tagozatok tagja. 1995 tavasza óta a Magyar Atlanti Tanács tagja. Fogadóórája: minden hónap második és negyedik keddjén 16 és 18 óra között a kerületi polgármesteri hivatalban. Hivatali címe: Polgármesteri Hivatal (Budapest XVI., Havashalom utca 19., földszint 19. szoba); Képviselõi Irodaház, 251. szoba. Lezárva: 1996. május 6.