Keleti György

Keleti György

Email: miniszter@h-m.x400gw.itb.hu

A képviselõ által benyújtott irományok

Ülõhely

SzektorSorSzék
008

Választások

Választási körzet-tól-ig
Komárom-Esztergom megye 3. vk.1994.06.28.
Komárom-Esztergom megye 3. vk.1992.08.31.1994.06.27.

Képviselõcsoport tagságok

KépviselõcsoportFunkció-tól-ig
MSZPtag1994.06.28.
MSZPtag1992.08.31.1994.06.27.

Bizottsági tagságok

BizottságTisztség-tól-ig
Nemzetbiztons.Tag1992.09.18.1994.06.27.

Iskolai végzettség

VégzettségIntézmény
egyetemi diplomaKatonai Akadémia - katonai fõiskolák
fõiskolai diplomaKatonai Akadémia - katonai fõiskolák

Nyelvismeret

NyelvFoka

Életrajz

Keleti György (MSZP)
   Komárom-Esztergom megye 3. sz., Kisbér központú
választókerület

1946. május 18-án született Losoncon (ma: Lucenec,
Szlovákia). Édesapja, Keleti Ferenc (1910-1979) 1945
elõtt nyomdász volt. Kommunista szervezkedés miatt a
szegedi Csillagbörtönbe került, ahonnan 1942-ben
szabadult. A háború alatt partizán volt. 1945 és 1956
között pártalkalmazott, többek között az MDP Központi
Vezetõségének adminisztratív osztályát is vezette. 1956
és 1959 között Magyarország bukaresti nagykövete. A
Bõripari Fakellék Termelõ Vállalat telepvezetõjeként ment
nyugdíjba. Édesanyja, Noszál Ilona (1926) a háború elõtt
alkalmi munkákból élt. Mint ruhagyári telepvezetõ ment
nyugdíjba. Testvére, Péter (1945) mûszaki igazgató. Nõs
(1973), felesége, Petrik Erzsébet pénzügyi elõadó a
honvédségnél. Gyermekei: Andrea (1969) versenytáncos,
Györgyi (1974) fotómodell, Katalin (1975) korrektor.
Általános iskolai tanulmányait 1952-ben Budapesten, a
Szarvas Gábor Utcai Általános Iskolában kezdte, majd
Bukarestben folytatta, végül újra Budapesten, a Szajkó
Utcai Általános Iskolában fejezte be 1960-ban. A
középiskolát a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban kezdte. A
második félévet a nagykõrösi Arany János Gimnáziumban
végezte el, majd újra Budapesten, a Toldy Ferenc
Gimnáziumban folytatta tanulmányait, itt érettségizett
1964-ben. Ezután egy kisiparosnál volt segédmunkás, majd
egy évig sorkatonai szolgálatot teljesített. 1965-ben
felvételt nyert a Zalka Máté Katonai Fõiskolára, 1969-ben
híradó szakon szerzett diplomát. 1969-tõl hivatásos
katonatiszt. 1969-1970-ben századparancsnok, 1971-ben
zászlóaljparancsnok-helyettes a néphadsereg váci
egységénél. 1971-1974 között ugyanennél az egységnél
függetlenített KISZ-bizottsági titkár. 1974-1977 között a
Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hallgatója, politikai
munkás szakon szerzett diplomát. 1977-ben a Honvédelmi
Minisztériumba került. 1977- 1980 között ifjúságimunka-
szervezõ, 1980-1984 között sajtómunka-szervezõ, 1984-1987
között sajtóalosztály-vezetõ, majd sajtóosztály-vezetõ.
1988-ban elérte az ezredesi rendfokozatot. 1989-ben
fõosztály-vezetõi besorolással kinevezték a minisztérium
szóvivõjévé. 1989 végén országos ismertségre tett szert a
romániai események kommentálásával. A kormányváltás után,
1990. májustól továbbra is minisztériumi szóvivõ maradt,
de fõosztály-vezetõi besorolása megszûnt. 1992
márciusában maga kérte felmentését, mert feladatát nem
tudta tovább ellátni, nem kapta meg a munkájához
szükséges támogatást; javaslatát, melyet a minisztérium
tájékoztató munkájának átalakítására készített, nem
válaszolták meg. Lemondását Für Lajos honvédelmi
miniszter 1992. április 1-jei hatállyal elfogadta,
nyugállományba helyezték.
1969-1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja.
1992-ben belépett a Magyar Szocialista Pártba. Az MSZP V.
kongresszusán, 1996. március 30-án beválasztották az
országos elnökségbe. Az 1990. évi országgyûlési
választásokon az MSZP országos és budapesti területi
listáján jelölték, de nem került be a parlamentbe. 1992
júniusában, az MSZP felkérését elvállalva, elindult az
1990. december 2., az elõzõ képviselõ halála óta
betöltetlen Komárom-Esztergom megyei 3. sz. (Kisbér,
Oroszlány és környéke) választókerületben. A magas
munkanélküliséggel sújtott körzetben az alacsony
részvétel miatt ez már a negyedik alkalommal kiírt
idõközi választás volt. Bár országos visszhangot keltõ
kampány indult ellene, június 21-én, a szavazás második
fordulójában 68,50 százalékot szerezve képviselõvé
választották. 1992. szeptember 8-án képviselõcsoportja a
nemzetbiztonsági különbizottságba delegálta. Az MSZP-
frakción belül a fegyveres erõkkel és testületekkel,
valamint a nemzetbiztonsági törvénytervezetekkel
foglalkozó munkacsoport tagja volt.
Az 1994. évi országgyûlési választásokon az MSZP országos
(38.) és Komárom-Esztergom megyei területi (1.) listáján
jelölték, egyéniben újra Komárom-Esztergom megye 3. sz.
választókerületében indult. Az elsõ fordulóban nyolc
ellenfelét maga mögé utasítva, 51,41 százalékos
eredménnyel szerzett ismét mandátumot. (Az egyéni
választókerületekben mindössze két  - szocialista -
jelölt tudott az elsõ fordulóban abszolút többséggel
gyõzni.) Az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós
tárgyalásokon a külügyi és biztonságpolitikai
albizottságban vett részt. 1994. július 15-tõl az
MSZP-SZDSZ koalíciós kormány honvédelmi minisztere.
Kinevezése körül viták voltak: az SZDSZ-nek katonai
múltja okozott problémát, mert civil minisztert akart a
tárca élére, míg a hadseregbõl többen azt kifogásolták,
hogy már nem katona. Õ maga úgy nyilatkozott, hogy
miniszterként elsõsorban politikus akar lenni.
Tárcája legfontosabb feladata, hogy a szûkülõ gazdasági
lehetõségek közepette, a reménybeli NATO-csatlakozás
szempontjait is figyelembe véve, korszerûsítsék a magyar
haderõt. Egy kisebb létszámú, döntõen hivatásos
hadsereget tart kívánatosnak, ennek szellemében
fokozatosan növelik a hivatásos, illetve szerzõdéses
katonák szerepét. Az elavult haditechnika modernizálása
során a légvédelem korszerûsítését, a lokátorok cseréjét
és a korszerû vadászgépek beszerzését helyezi az elsõ
helyre, de - részben az orosz államadósság terhére -
jelentõs korszerûsítést végeztek a szárazföldi csapatok
fegyverzetében is.
Fogadóórája: a helyi sajtóban elõre meghirdetett helyen
és idõpontban.
Hivatali címe: Honvédelmi Minisztérium.

   Lezárva: 1996. május 6.


Eleje Honlap