Kõszeg Ferenc
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Kõszeg Ferenc (SZDSZ) - Országos lista 1939. április 26-án született Budapesten, szülei egyetlen gyermekeként. Édesapja Kõszeg Ferenc (1901-1943) fogorvos; 1943-ban munkaszolgálatosként halt meg a Szovjetunióban. Édesanyja, Eidus Lívia (1910) szintén fogorvos volt, jelenleg nyugdíjas. Nõs, felesége Fekete Éva szerkesztõ. Gyermekeik: Fanni (1975), Áron (1976) és Sára (1977). Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1957-ben érettségizett az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumában. Ugyanebben az évben felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, latin-magyar szakra. 1956. november-decemberben röpcédulákat terjesztett, ezért 1957. októberben letartóztatták, két hónapot vizsgálati fogságban töltött. Szabadulása után az egyetemeken már véget ért a tisztogatási hullám, így folytathatta tanulmányait, 1962-ben latin-magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1963-tól 1975-ig a Szépirodalmi, 1975-tõl 1980-ig az Európa Könyvkiadó szerkesztõje. Fõként az 1960-as években irodalmi kritikákat írt a Tiszatájba, a Kortársba és az Új Árásba, angolból, németbõl fordított. 1970-tõl egyre szorosabb kapcsolatba került az akkor kialakuló demokratikus ellenzékkel. Miután aláírta a Charta '77 bebörtönzött tagjaival szolidaritást vállaló nyilatkozatot, elveszítette állását. 1980-1981-ben mint szabadúszó fordító tevékenykedett. 1982-tõl 1985-ig könyvesbolti eladó, majd 1985-1989 között nyelvtanításból élt. Közben 1985-1986-ban vendégkutatóként néhány hónapot az Egyesült Államokban töltött; hazatérése után megfosztották útlevelétõl. A Beszélõ 1981. évi megindításától kezdve a lap munkatársa. Részt vett a Szegényeket Támogató Alap munkájában. 1988-ban egyik alapítója volt a Független Jogvédõ Szolgálatnak, 1989-ben a Magyar Helsinki Bizottságnak. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének is alapító tagja lett. 1988. novembertõl 1990. decemberig a párt országos ügyvivõi testületének, 1991-1992-ben az országos tanács elnökségének a tagja, azóta az országos tanács tagja. 1990-tõl 1994-ig a legális hetilappá vált Beszélõ fõszerkesztõje. Az 1990. évi országgyûlési választásokon Budapest 16. sz. (XI. ker.) választókerületében a második fordulóban második lett, mandátumát pártja Fejér megyei területi listájáról szerezte. 1990. május 3-tól az Országgyûlés nemzetbiztonsági különbizottságának a tagja, a frakció rendõrségi szóvivõje. Az 1994. évi országgyûlési választásokon egyéni jelöltként Budapest 8. sz. (VI. ker.) választókerületében a második fordulóban Bársony András (MSZP) mögött 32,38 százalékkal a második helyen végzett. Szerepelt az SZDSZ budapesti területi listáján (12.) is, mandátumát a párt országos listájának huszonhatodik helyérõl szerezte. Ismét az Országgyûlés nemzetbiztonsági állandó bizottságának a munkájában vesz részt, 1995. december 21-tõl a bizottság alelnöke. Az IPU magyar csoportja magyar-afrikai és magyar-kínai baráti tagozatának az alelnöke, a magyar-dél-afrikai baráti tagozat tagja. 1994-tõl az újjáéledt Magyar Helsinki Bizottság intézõbizottságának a vezetõje. Hivatali címe: Magyar Helsinki Bizottság (Budapest VIII., József körút 34.); Képviselõi Irodaház, 728. szoba. Lezárva: 1996. május 6.