Kósa Ferenc

Kósa Ferenc

Email: Kosa.Ferenc@mkogy.hu

A képviselõ által benyújtott irományok

Ülõhely

SzektorSorSzék
251

Választások

Választási körzet-tól-ig
Vas megye területi lista1994.06.28.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területi lista1990.05.02.1994.06.27.

Képviselõcsoport tagságok

KépviselõcsoportFunkció-tól-ig
MSZPtag1994.06.28.
MSZPtag1990.05.02.1994.06.27.

Bizottsági tagságok

BizottságTisztség-tól-ig
KulturálisAlelnök1994.06.28.
KulturálisTag1990.05.03.1994.06.27.

Iskolai végzettség

VégzettségIntézmény
fõiskolai diplomaSzínház- és Filmmûvészeti Fõiskola

Nyelvismeret

NyelvFoka
franciaalapfokú
japánalapfokú
oroszalapfokú

Életrajz

Kósa Ferenc (MSZP) - Vas megyei területi lista

1937. november 21-én született Nyíregyházán (Szabolcs és
Ung vármegye). Édesapja, Kósa Lajos építõmunkásként
dolgozott. Édesanyja, Sáreczky Terézia háztartásbeli.
Bátyja, Pál (1931) népmûvelõ. 1972 óta nõs, felesége a
japán Itomi Shinobu, aki európai és ázsiai kultúrák
kutatásával foglalkozik. Egy gyermekük született, Bálint
(1975), egyetemi hallgató.
Egy szabolcsi tanyán gyerekeskedett nagymamájánál, s
onnan járt az elemi iskolába, át a fronton. Az általános
és a középiskolát Nyíregyházán végezte, 1956-ban
érettségizett a Széchenyi István Közgazdasági
Technikumban. 1956. októberben élelmiszert szállított
társaival Nyíregyházáról Budapestre. 1963-ban a Színház-
és Filmmûvészeti Fõiskolán szerzett diplomát. 1963-tól a
Magyar Filmgyártó Vállalat rendezõje, majd az Objektív
Stúdió egyik alapítója, és 1989-tõl 1992-ig Szabó
Istvánnal együtt mûvészeti vezetõje. Azóta fõállású
képviselõ.
Filmjeinek és dokumentumfilmjeinek nemcsak rendezõje,
hanem minden esetben forgatókönyvírója, illetve Sára
Sándor több filmjének társírója is volt (például
Vízkereszt, 1967, Feldobott kõ, 1969). Már fõiskolai
vizsgafilmjeivel felhívta magára a figyelmet (Etûd egy
hétköznapról, 1961, Jegyzetek egy tó történetéhez, 1961,
A fény, 1962). E kisfilmek, kisjátékfilmek mellett késõbb
is készített kisfilmet, így a József Attila életérõl
szóló Öngyilkosságot (1967), amellyel elnyerte az
oberhauseni népfõiskolák oklevelét, a Nemzetközi
Evangélikus Filmközpont elismerõ oklevelét, a Fipresci-
díjat és Toursban a második díjat. Több tévéfilmet is
rendezett, Petõfi emlékére készült a Tûz vagyok (1972),
Adyról szól a Szeretném, ha szeretnének (1977). Ez
utóbbit az MTV elnökének nívódíjával jutalmazták. Elsõ
játékfilmje, a Tízezer nap a cannes-i filmfesztiválon
1967-ben elnyerte a legjobb rendezés díját és az ifjúsági
díjat is, a Magyar Játékfilm Szemle legjobb rendezés
díját (megosztva) és a közönségdíjat, a magyar
filmkritikusok különdíját és Kõszeg város díszkulcsát.
További legfontosabb filmjei és elismerései: Ítélet
(1970, Karlovy Vary város tanácsának díja, Kõszeg
városának aranykulcsa, Aranyreflektor Díj, Magyar
Játékfilm Szemle, közönségdíj és a legjobb forgatókönyv
díja), Nincs idõ (1972), Hószakadás (1974), Parades,
Francia Filmklubok Szövetségének nagydíja), Szembesítés
(dokumentumfilm, 1974), Küldetés (dokumentumfilm, 1976,
Lengyel Filmmûvész Szövetség fiatalok körének Wektor-78
Díja), Az utolsó szó jogán (dokumentumfilm, 1976-1987,
Magyar Játékfilm Szemle, a zsûri különdíja, Magyar
Filmkritikusok B. Nagy László-díja), A mérkõzés (1981,
Magyar Játékfilm Szemle kiemelt rendezõi díja, Palermóban
a zsûri elismerõ oklevele), Guernica (1982), A másik
ember I-II. (1987, Magyar Játékfilm Szemle, a zsûri
különdíja), Reform-mûhely, Kecskemét (video-
dokumentumfilm, 1989), Névtelenek (dokumentumfilm, 1990,
befejezetlen), Esti dal (dokumentumfilm, 1991). Mûveit
több mint ötven országban mutatták be, míg Magyarországon
filmjei nagy részét betiltották. Elkészült filmjei
mellett számos forgatókönyve vár megvalósításra. 1968-ban
Balázs Béla-díjat kapott, 1989-tõl érdemes mûvész, 1990-
ben MSZOSZ-díjjal ismerték el.
Az 1970-es évek óta jelennek meg írásai az Alföld, az Új
Forrás, a Tiszatáj és a Valóság címû folyóiratokban,
illetve különbözõ napilapokban. 1972-ben látott
napvilágot Csoóri Sándorral közösen írt novelláskötete, a
Forradás. 1962-ben többekkel együtt megalapította a
Balázs Béla Stúdiót. 1975-1990 között a Magyar Film- és
Tv-mûvészek Szövetségének nemzetközi kapcsolatokkal
foglalkozó titkára. A Bethlen Gábor Alapítvány alapítója
és kuratóriumi tagja, továbbá 1991 óta a Nemzeti
Alapítvány kuratóriumában is tevékenykedik.
Megalakulásától a Magyar-Japán Baráti Társaság alelnöke.
Mint ellenzéki értelmiségi részt vett a reformfolyamatok
elindulását jelentõ 1985. évi monori és az 1987.
szeptemberi lakiteleki tanácskozáson. 1989. októberben a
Magyar Szocialista Munkáspárt legnagyobb platformja, a
Reformszövetség választott vezetõje. 1989 októberétõl, a
Magyar Szocialista Párt megalakulásától a kultúra, a
mûvészetek és a médiaügyek szakértõjeként - társadalmi
munkában - részt vesz az országos elnökség munkájában.
Egyik fõ feladata kezdetektõl a médiatörvény kidolgozása
volt. Az 1990. évi országgyûlési választásokon Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye l. sz., nyíregyházi
választókerületében indult, a második fordulóban a
harmadik helyen végzett, mandátumát pártja Szabolcs-
Szatmár-Bereg megyei listáján szerezte. Az Országgyûlés
kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és
sajtó állandó bizottságában, azon belül a kulturális és a
rádió, televízió, sajtó albizottságokban dolgozott. 1992.
október 13. után az átszervezett kulturális, tudományos,
felsõoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó
bizottság, azon belül ugyanazon albizottságok tagja.
Az 1994. évi országgyûlési választásokon egyéni
jelöltként Vas megye 3. sz., Kõszeg központú
választókerületében indult, illetve szerepelt az MSZP Vas
megyei területi (1.) és országos (22.) listáján. A
választások második fordulójában Horváth Vilmos (SZDSZ)
és Básthy Tamás (KDNP) kõszegi polgármester mögött 30,76
százalékkal a harmadik helyen végzett, mandátumát a Vas
megyei listáról szerezte. Az Országgyûlés kulturális és
sajtó állandó bizottságának az alelnöke, a
médiatörvényrõl szóló politikai megállapodás értelmében
megalakított hat-, illetve hétpárti média-albizottság
tagja. Az MSZP-frakcióban is a kulturális munkacsoportban
dolgozik. Az IPU magyar csoportja magyar-japán baráti
tagozatának az elnöke. Az MSZP V. kongresszusán, 1996.
március 30-án ismét beválasztották az országos
elnökségbe.
Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 212. szoba.

   Lezárva: 1996. december 20.


Eleje Honlap