Dr. Kávássy Sándor
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Kávássy Sándor (FKGP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi lista 1934. augusztus 8-án született Szinérváralján (Seini, Románia), a történelmi Szatmár megyében, régi református családban. Felmenôi eredetileg a Partiumban, Közép- Szolnokban, az Érmelléken éltek, az elsô ôs 1829-ben házasság révén került Szinérváraljára, így alakult ki a nemzetség szinérváraljai ága. Dédapja, Kávássy László (1830-1907) földbirtokos (557 kat. hold), takarékpénztári elnök, Szatmár megye törvényhatósági bizottságának a tagja, haláláig meggyôzôdéses '48-as. Nagyapja, Kávássy Sándor (1865-1924) nagybirtokos (800 kat. hold szántó és 200 kat. hold erdô), jogi tanulmányokat végzett, utána gazdálkodott, vagyonának jelentôs részét a Romániában Trianon után végrehajtott földreform során elvesztette. Apai nagyanyja, Gergely Izabella örmény ôsöktôl származott. Édesapja, Kávássy Sándor (1905-1980) földbirtokos (150 kat. hold) és orvos, Tasnádszántón, Szinérváralján, majd a háború után áttelepülve Tyukodon és Kölcsén volt körzeti orvos. Édesanyja, Stollewerk Valéria (1910-1979) bécsi kispolgári családból származott, fogtechnikusként dolgozott, orvosírnokként ment nyugdíjba. Három testvére van, Árpád (1929) belgyógyász, körzeti fôorvos, ma már nyugdíjas, Pál (1937) állatorvos, Sonkádon gazdálkodik, László (1941) agrármérnök, Jánkmajtison szövetkezeti elnök. Felesége 1983 óta Veréb Ibolya tanárnô, akinek a szülei pedagógusok voltak, nagyapja és további felmenôi azonban gazdálkodó parasztok, a karcagi S. (Sári) Kovács család. Öt fiúgyermek apja: Sándor (1959) üzemmérnök, vállalkozó, András (1961) mérnök, jelenleg tanár, János Elôd (1973) fényképész, Béni (1984) és Gergely (1987) tanuló. Elemi iskolába Tasnádszántón és Szinérváralján járt. A gimnáziumot 1945-ben, már áttelepülésük után Debrecenben kezdte, Mátészalkán és Nyíregyházán folytatta, 1952-ben a nyíregyházi Állami Tanítóképzôben érettségizett. 1952-tôl a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem szakos hallgatója, Szabó István tanítványa volt, 1956-ban szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1969-ben a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem Továbbképzô Intézetében üzemszociológusi képesítést szerzett. 1963 óta bölcsészettudományi doktor, majd 1974-ben megvédte történettudományi kandidátusi disszertációját. Kutatási területei: a nemzetiségi kérdés, az agrárkérdés, az újkori parasztmozgalmak és a történelmi Szatmár megye, illetve a magyar nemesség története. Szakmai és más folyóiratokban eddig mintegy százötven tanulmánya és cikke jelent meg, könyvet és több fôiskolai jegyzetet írt. Elsô munkahelye 1956-1958 között a Somogy Megyei Könyvtár volt, ahol elôbb segédkönyvtáros, késôbb igazgatóhelyettes. 1958-ban ismeretterjesztési elôadó a Somogy Megyei Tanácsnál, majd 1959-1961 között a kaposvári Munkácsy Mihály Leánygimnázium, 1961- 1962-ben pedig a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikum tanára. 1962-1967 között tanársegéd volt a Szegedi Tanárképzô Fôiskolán. 1967-tôl egy tanéven át kollégiumi nevelôtanár a dunavecsei általános iskolában, majd 1968-1969-ben történész muzeológus a kecskeméti Katona József Múzeumban. 1969-ben a Szobi Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese, majd még ugyanebben az évben kinevezték adjunktusnak Egerbe, a Ho Si Minh Tanárképzô Fôiskolára. Elôbb docens, majd 1979-ben fôiskolai tanár, de 1981-ben politikai nézetei miatt távoznia kellett. Azóta a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképzô Fôiskolán a segédtudományok és a középkori magyar történelem tanára. 1988. december 20-án belépett a Független Kisgazdapártba. 1989. február 5-én testvérével együtt Sonkádon - ahol ma is él - megszervezte a párt helyi szervezetét, majd néhány nap múlva Botpaládon másokkal együtt létrehozta az ottani szervezetet, és a továbbiakban jelentôs szerepet vitt a szamosközi szervezetek kiépítésében. 1989. december 17-tôl az FKGP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. Az 1990. évi országgyûlési választások második fordulóján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10. sz., Fehérgyarmat központú választókerületében a második helyen végzett, pártja országos listájáról került a parlamentbe. 1990. november 5-tôl a Magyar Parasztszövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. 1991. június 29-tôl az FKGP alelnöke, majd elsô alelnöke, a külügyek és a mûvelôdéspolitika irányítója. 1990. május 3-tól 1992. október 13-ig a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottság, ezen belül az oktatási és tudományos albizottság tagja volt. Az 1994. évi országgyûlési választásokon újra Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10. sz. választókerületében indult, a második fordulóban 18,84 százalékkal a harmadik helyen végzett. Mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei listavezetô került be ismét a törvényhozásba, az országos listán a negyedik helyen jelölték. Az Országgyûlés jegyzôje, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport állandó bizottság tagja, ezen belül a sport és a felsôoktatási albizottságok, valamint a tudományos és innovációs nyílt albizottság munkájában vesz részt. Hivatali címe: Képviselôi Irodaház, 651. szoba. Lezárva: 1996. május 6.