Dr. Jeszenszky Géza

Dr. Jeszenszky Géza

Email: Jeszenszky.Geza@mkogy.hu

A képviselõ által benyújtott irományok

Ülõhely

SzektorSorSzék
665

Választások

Választási körzet-tól-ig
Országos lista1994.06.28.

Képviselõcsoport tagságok

KépviselõcsoportFunkció-tól-ig
Néppárt-MDNPtag1996.03.11.
MDFtag1994.06.28.1996.03.10.

Bizottsági tagságok

BizottságTisztség-tól-ig
KülügyiTag1994.06.28.

Iskolai végzettség

VégzettségIntézmény
egyetemi diplomaEötvös Lóránd Tudományegyetem
egyetemi doktorEötvös Lóránd Tudományegyetem

Nyelvismeret

NyelvFoka
angoltárgyalási
németalapfokú

Életrajz


Jeszenszky Géza (MDNP) - MDF országos lista

1941. november 10-én született Budapesten. Apai nagyapja,
Jeszenszky Géza ügyvéd volt, nagyanyja Puchly Jolán,
Puchly Jánosnak, az 1848-1849-es forradalom és
szabadságharc honvédezredesének a leánya. Dédatyját mint
a császári hadsereg egykori tisztjét 1849-ben tizenöt év
várfogságra ítélték. Édesapja, Jeszenszky Zoltán
(1895-1986) a budapesti tudományegyetem jog- és
államtudományi karán végzett, az 1930-as években a Magyar
Általános Hitelbanknál volt cégvezetõ, majd 1940-tõl
1947-ig igazgató. Ezután számos, nem végzettségének
megfelelõ munkahelyen dolgozott, végül hetvenéves korában
a Magyar Beruházási Bank revizoraként vonult nyugdíjba.
Anyai nagyapja, Miskolczy-Simon János Miskolc város al-,
majd Nógrád megye fõlevéltárosa volt, 1914-ben Lemberg
mellett elesett az elsõ világháborúban. Nagyanyja, Kovács
Sarolta zenetanárnõ és zongoramûvész volt. Édesanyja,
Miskolczy-Simon Pálma (1910) tanítóképzõt és
Zeneakadémiát végzett, 1949-tõl 1975-ig sportiskolákban,
majd a Testnevelési Fõiskolán volt zongorakísérõ.
Testvére, Judith (1934) apja elsõ házasságából született;
1945-ben nevelõapjával és anyjával távozott az országból.
Egyetemet végzett, filozófiatanár, jelenleg Venezuelában
él. 1967 óta nõs, felesége, Héjj Edit matematika-fizika
szakos tanárnõ, számítástechnikai rendszerszervezõ, az
Országos Széchényi Könyvtár fõosztályvezetõ-helyettese.
Fiuk, Zsolt (1972) a Külkereskedelmi Fõiskolán tanul,
leányuk, Réka (1976) 1995-ben fejezte be a középiskolát.
Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten
végezte, 1959-ben érettségizett a Toldy Ferenc
Gimnáziumban. Egész osztályát eltiltották az egyetemi
felvételitõl, mivel az 1956-os forradalom elsõ
évfordulóján "néma tüntetést", azaz csöndes megemlékezést
tartottak. 1959-tõl 1960-ig segédmunkás a Vitukinál, majd
a Pénzjegynyomdában. 1961-tõl az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának
történelem-angol szakos hallgatója, 1966-ban szerzett
középiskolai tanári diplomát. 1966-tól 1968-ig a
Fehérvári úti iskola tanára. 1968-tól 1976-ig az Országos
Széchényi Könyvtárban volt tudományos munkatárs. 1970-ben
egyetemi doktori címet szerzett. 1971 és 1973 között az
ELTE BTK-n levelezõ tagozaton elvégezte a könyvtár
kiegészítõ szakot. 1975-ben a Testnevelési Fõiskolán
sísegédedzõi képesítést szerzett. 1976-tól a Marx Károly
(1990-tõl Budapesti) Közgazdaság-tudományi Egyetemen
tanít, elõbb adjunktusi, jelenleg docensi beosztásban.
1980-ban megvédte történettudományi kandidátusi
disszertációját. 1984-tõl 1986-ig Fulbright-
ösztöndíjasként Santa Barbarában, a Kaliforniai Egyetemen
tanított. Egy szemeszteren át a Los Angeles-i UCLA-n is
vendégtanár volt. 1989-tõl 1990-ig az MKKE
Társadalomtudományi Karának a dékánja volt, majd 1990-tõl
a nemzetközi kapcsolatok tanszékének a vezetõje. 1990.
május 23-tól 1994. július 15-ig a Magyar Köztársaság
külügyminisztere volt. A rendszerváltozás utáni elsõ
demokratikusan megválasztott kormány tagjaként jelentõs
szerepe volt a teljes függetlenségét visszanyert ország
külkapcsolatainak az átalakításában. Minisztersége alatt
is folytatta oktatói munkáját a BKKE-n. Jelenleg a
közgazdaság-tudományi egyetemen a nemzetközi kapcsolatok
történetének a tanára. Óraadóként a Pázmány Péter
Katolikus Egyetemen is tanít külpolitika-történetet.
Számos hazai és külföldi szakmai tudományos egyesület
tagja. Több száz tanulmánya, illetve cikke jelent meg
nemzetközi és hazai folyóiratokban, heti és napilapokban,
két önálló kötetet jegyez.
Politikai meggyõzõdésének kialakulásában nagy szerepet
játszott az 1956-os magyar forradalom; az eseményekben
fegyvertelenül vett részt. Gimnáziumi évei alatt Antall
József volt az osztályfõnöke. Tanárként, történészként és
értelmiségiként is szemben állt a marxista ideológiát
hirdetõ rendszerrel, álneveken illegálisan terjesztett
kiadványokba is írt. Ott volt az 1987-es elsõ lakiteleki
találkozón, majd 1988 szeptemberében a Magyar Demokrata
Fórum alapító tagja. Az elsõ országos választmány tagjává
választották. 1989-tõl 1990-ig az MDF külügyi
bizottságának a vezetõje. 1990-ben az országos elnökség
tagjává választották; 1994-ben nem jelöltette magát.
1990-ben az országgyûlési választásokon az MDF országos
listájáról nem jutott be a parlamentbe.
Az 1994. évi országgyûlési választásokon a Magyar
Demokrata Fórum országos listájának tizenkettedik
helyérõl képviselõi mandátumot szerzett. A külügyi
állandó bizottság  munkájában vesz részt. Az IPU magyar
csoportja magyar-lengyel és magyar-USA baráti tagozatának
a tagja. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének
munkájában teljes jogú tagként részt vevõ magyar
delegáció helyettes vezetõje, az európai nem tagországok
bizottság tagja, a politikai ügyek, a jogi és emberi
jogi, valamint a menekültügyi bizottságok helyettes
tagja, az ET rapportõre. Megválasztották a közgyûlés
demokrata frakciója alelnökévé. Szintén tagja a Nyugat-
európai Unió Közgyûlésébe megfigyelõi státusszal delegált
magyar küldöttségnek. 1995 márciusában a Magyar Atlanti
Tanács elnökévé választották. Az MDF X. országos gyûlése
után kilépett a pártból, a Magyar Demokrata Néppárt
alapító tagja, az új párt frakciójában folytatja
parlamenti munkáját, továbbra is a külügyi állandó
bizottságban dolgozik. Frakcióvezetõ-helyettessé, majd az
I. országos ülésen az MDNP elnökségi tagjává
választották.
Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 268. szoba.

Lezárva: 1996. november 30.

Eleje Honlap