Dr. Géczi József Alajos
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Géczi József Alajos (MSZP)
Csongrád megye 2. sz., Szeged központú
választókerület
1950. február 21-én született Kiskunmajsán (Bács-
Kiskun megye). Édesapja, Géczi Alajos Péter (1914-1986)
ezermesterkedõ parasztember; 1959-ig magángazdálkodó
volt, majd nyugdíjba vonulásáig elõbb téesztagként,
késõbb betanított munkásként dolgozott. Az 1950-es
években kuláknak nyilvánították. Édesanyja, Tóth Nagy
Eszter (1922) hat elemit és négy polgári iskolát végzett,
szintén gazdálkodó volt, ma nyugdíjas. Apja családja
Kiskunmajsa vidékérõl való kisbirtokos család, anyja
családja Kiskunhalas környékén, 60 kat. holdon
gazdálkodott. Bátyja, Lajos (1948) kertészmérnök, öccse,
Tibor (1954) épületvillamossági üzemmérnök. 1975 óta nõs,
felesége Vizi Ilona gyermekszakorvos. Két fiúk született,
József (1976) és Balázs (1978).
Az általános iskolát Kiskunmajsa-Ötfán és Felsõ-
Balotán tanyai iskolában, majd Pusztamérgesen végezte.
1968-ban érettségizett a szegedi Radnóti Miklós
Gimnáziumban. Két évig autóvillamossági mûszerész
iparitanuló volt Kecskeméten, ezt követõen néhány hónapig
szakmunkásként dolgozott. 1971-ben felvételt nyert a
József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi
Karára, elõtte 1970-1971-ben elõfelvételisként Kalocsán
teljesített sorkatonai szolgálatot. 1976-ban szerzett
diplomát, majd 1979-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Karán elvégezte a tudományos
szocializmus kiegészítõ szakot. 1976-tól tanársegéd,
1982-tõl egyetemi adjunktus a JATE tudományos
szocializmus tanszékén (1987-tõl jelenkor- és
politikatörténeti tanszék). Jelenleg a JATE ÁJTK-n mûködõ
politológiai tanszék munkatársa. Kutatási területe a 19.
századi szocialisták jövõképe, a szakszervezetek
pozíciója az úgynevezett létezõ szocializmusban, továbbá
a sztálini modell vizsgálata, különös tekintettel annak
bomló szakaszára és magyar sajátosságaira. Leginkább e
témákról készített tanulmányokat, cikkeket, kutatási
jelentéseket, szakértõi anyagokat. Egyik legsikerültebb
"alkotásának" azt a dokumentációs és információs bázist
tartja, mely az MTA-Soros Alapítvány és más szervezetek
támogatásával 1985-ben jött létre Szegeden. Ez lett a
vidék elsõ olyan intézménye, mely kelet-európai, addig
zárolt dokumentumokat, emigránsirodalmat és szamizdatokat
gyûjtött könyvtárszerûen össze, hogy azokat az oktatók és
a hallgatók rendelkezésére bocsássa. Az utóbbi években
közéleti és politikai tárgyú cikkeket, tanulmányokat ír,
ezek országos és helyi lapokban, folyóiratokban láttak
napvilágot.
A Polgári Tanácsadó Szolgálat (1994) és a
Magyarországi Gazdakörök Károlyi Sándor Alapítványának
(1994) elnöke. Több civil szervezetben is betölt hasonló
megbízatást, így például a Kiskundorozsmáért
Alapítványban (1992). A közép-európai együttmûködés
számos területén kezdeményezõként lépett fel, tagja a
Közép-európai Gazdatanácsnak (1995).
1975-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspárt.
1988 õszén az MSZMP-n belül szervezõdött reformköri
mozgalom egyik alapítója. 1989-ben a rövid életû
Demokratikus Magyarországért Mozgalom ügyvivõje lett.
1989. október 7-én, az MSZMP átalakuló kongresszusán
belépett a Magyar Szocialista Pártba, az országos
elnökség tagjává választották. 1994 õszéig töltötte be e
tisztét. 1990. június 30-án a programja szerint a
politikai konfliktusok kezelését megkísérlõ Magyar
Centrum Szövetség társadalmi mozgalom alapító tagja.
1991-tõl lakossági felkérésre részt vett Kiskundorozsma
részönkormányzatának munkájában. Az 1990. évi
országgyûlési választásokon sem az országos, sem a
Csongrád megyei területi listán nem szerzett mandátumot,
1991. február 26-án lett országgyûlési képviselõ, miután
a Demény Pál halálával megürült helyre õt jelölték az
MSZP országos listájáról. 1991-ben a parlamenti agrárklub
kezdeményezõje. 1992. október 13-tól az Országgyûlés
akkor megszervezett mezõgazdasági állandó bizottságának a
tagja. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Csongrád
megye 2. sz., Szeged központú választókerületében indult,
s szerepelt a Csongrád megyei területi (3.) és az
országos (33.) listán is. Mandátumát mint egyéni jelölt a
választások második fordulójában 40,49 százalékkal
szerezte. Az Országgyûlés mentelmi, összeférhetetlenségi
és mandátumvizsgáló állandó bizottságának az elnöke, ezen
belül vezeti az Európai Unióhoz való csatlakozással
foglakozó albizottságot is, és állandó meghívottként
részt vesz a kulturális bizottsághoz tartozó
millecentenáriumi, illetve millenniumi albizottság
munkájában is. Az MSZP-frakcióban a közjogi és ügyrendi
munkacsoportban dolgozik. Az IPU magyar csoportja
magyar-finnugor, valamint magyar-kazah és közép-ázsiai
baráti tagozatának a tagja.
Fogadóórája: a helyi sajtóban elõre meghirdetett
idõpontokban.
Hivatali címe: Szeged, Tisza Lajos körút 2.;
Képviselõi Irodaház, 551. szoba.
Lezárva: 1996. december 20.